Juh- és kecske ágazati innovációkon dolgoztak a Debreceni Egyetem Agrár karán

Az egészséges élelmiszerek piacán egyre nagyobb a népszerűségük a kecske- és juhhúsból készült termékeknek. A most záruló Sm@RT projekt a precíziós állattenyésztés és a digitális technológia terjesztését és népszerűsítését célozta a kiskérődzők ágazatában. A programban nyolc ország – az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Izrael, Írország, Norvégia, Olaszország és hazánk – tíz egyetemének és kutatóintézetének munkatársai vettek részt.

– Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése az állattenyésztés minden ágában, így a kiskérődzők esetében is végbement. Az ágazatra azonban jellemző, hogy a hatékonyságot növelő tudományos és technikai innovációk nehezen épülnek be a gyakorlatba, annak ellenére, hogy számos olyan megoldás létezik, ami könnyebbé teheti az élőmunkát vagy épp kiválthatja azt. A projekt kezdetén Európa-szerte felmértük a gazdálkodók szükségleteit, melyekre technológiai válaszokat kerestünk. Felméréseink alapján három szakmai összefoglalót készítettünk, továbbá honlapunkon harminc különböző eszközre letölthető technológiai útmutatót és költség-haszon elemzést állítottunk össze, több videós segédanyaggal – mondta a hirek.unideb.hu-nak Oláh János, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (DE AKIT) Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telep vezetője, a projekt hazai irányítója.

A Sm@RT program célja az volt, hogy megismertesse és népszerűsítse a rendelkezésre álló különféle technológiákat, továbbá ösztönözze a legfrissebb ismeretek tudatos felhasználását.

– A projekt egyik fontos eleme volt a tudásátadás mellett a tapasztalatcsere, az egymástól tanulás. A program hazai innovatív gazdálkodóit igyekeztünk úgy kiválasztani, hogy megvalósuljon az alapvető szándék, miszerint az információ gazdálkodótól gazdálkodóig terjed. A bemutatónapjainkon és a workshopokon a résztvevőknek lehetőségük volt testközelből kipróbálni olyan technológiai megoldásokat, mint a vemhességvizsgálat, a takarmánykiosztó kocsi, az etetőszalag vagy épp a telepirányítási rendszer. A szakmai rendezvényeken a szakemberek és gazdálkodók közvetlenül beszélhettek tapasztalataikról – emelte ki Oláh János.

A program nemzetközi rendezvényein Norvégiában, Új-Zélandon és az Egyesült Királyságban vettek részt szakmai látogatásokon a DE agrárkutatói.

– A skóciai zárószemináriumon egyebek mellett közvetlenül ismerhettük meg azokat a keresztezési konstrukciókat, amelyek az adott éghajlati viszonyok között a leghatékonyabb minőségi vágóbárány-előállítást teszik lehetővé. Ezeket az apai és anyai vonalakat a helyi viszonyokra adaptálták, ezáltal növelve az árbevételt – fejtette ki a Sm@rt program hazai irányítója.

Klein Renáta, a DE AKIT kutatója és a projekt hazai kapcsolattartója hozzátette: a nemzetközi szakmai rendezvényeken átfogó képet kaptak az ágazat európai helyzetéről.

– Világossá vált, hogy bár nagyon eltérő adottságok mellett gazdálkodunk, mégis sokszor ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe. Tapasztalataink szerint minden partnerországban szembesülnek a munkaerő elöregedésével, a klímaváltozással, sőt a ragadozók kártételével is – összegezte.

A program az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs program 101000471 számú támogatási megállapodása keretében valósult meg.