Fontos lépés a bálnavédelem felé a magyar elnökség alatt

A magyar uniós elnökségi félév alatt 2024. szeptember 22. és 27. között került megrendezésre a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 69. döntéshozó ülése Peruban, Limában.

forrás: pxhere

Az ülésen Magyarország látta el az Európai Unió képviseletét, ami magában foglalta az ülésre benyújtott uniós javaslatok előkészítését és elfogadását, valamint az ülés napirendjén szereplő valamennyi téma kapcsán az uniós álláspontok kialakítását és az ülésen való képviseletét. Az uniós tagállamokat több magyar szakértő is képviselte az Agrárminisztérium, Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztályáról.

Az ülés legfontosabb eredménye az őshonos közösségek által évente elejthető bálnakvóták elfogadása volt. Ilyen kvóták alapján biztosított, hogy az alaszkai, a grönlandi, az orosz sarkvidéken élő, valamint Szent Vincent és Grenadines őslakosai hozzájuthassanak az életfeltételeik fenntartásához szükséges mennyiségű bálnahúshoz. A kvóták elfogadása korábban hosszú viták és politikai alkuk tárgyát képezte.

A mostani ülés volt az első alkalom, hogy ezeket a kvótákat egy automatikus megújítási mechanizmuson keresztül sikerült elfogadni a következő hatéves periódusra, ami történelmi jelentőségű lépés volt az IWC történetében.

A döntéshozó ülésre, a magyar elnökség által előkészített három határozati javaslat került benyújtásra az egyezmény titkársága részére, hogy a Bizottság döntsön azok elfogadásáról. Két uniós határozati javaslatot konszenzussal fogadott el a Bizottság: az egyik az Antarktisz tengeri élővilágának védelmével foglalkozó bizottsággal (CCAMLR) való együttműködésről, a másik pedig az IWC, a biológiai sokféleség egyezmény és annak égisze alatt 2022-ben elfogadott globális biológiai sokféleség keretrendszer, valamint a nemzeti joghatóságon kívüli tengeri területek biológiai sokféleségéről szóló megállapodása (BBNJ-megállapodás) közötti szinergiákról szól.

Magyarország ezek mellett az Unió nevében benyújtott egy harmadik határozati javaslatot is, ami a nemzetközi jog végrehajtásának kötelezettségére hívja fel a figyelmet. Erre azért volt szükség, mert az elmúlt időszakban Japán, Izland és Norvégia is növelte kereskedelmi bálnavadászati kvótáit, ami veszélyezteti egyes bálnafajok állományának fennmaradását. Mindezt annak ellenére tették, hogy az IWC 1986-ban moratóriumot fogadott el a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozóan. Ez a három ország ezt a moratóriumot sorozatosan megszegi és megpróbálja aláásni a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi szabályrendszert.

A kereskedelmi célú bálnavadászati tevékenységekre vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségekről szóló határozati javaslat elsöprő többségi szavazással elfogadásra került, ami óriási siker az EU-nak és a magyar elnökségnek, hiszen az elmúlt üléseken semmilyen komolyabb előrelépést nem sikerült elérni. A magyar elnökség munkájáról nemcsak a tagállamok, hanem számos más ország kormányzati képviselői, kormányközi és civil szervezetek is elismerően nyilatkoztak.

Agrotrend.hu/ AM Sajtóiroda