Rendezvények

NAK: Objektíven a permetező drónokról VII. – Mire figyeljünk?

 

Egy viszonylag ismeretlen, kiforratlan területről beszélünk, amikor a permetező drónok munkáját befolyásoló körülményekről van szó. Bármennyire látványosak és magabiztosnak tűnnek az ilyen szolgáltatást hirdetők, az igazság az, hogy meglehetősen gyerekcipőben jár a drónos permetezés. Sőt, gyakran az az érzésem, hogy inkább óvakodni kellene a magukat „hangosan” hirdetőktől – olvasható a NAK cikkében. 

A kérdések sora ott kezdődik, hogy egy – jelenleg az engedélyezett növényvédő szerek hiánya miatt még – gyakorlatilag illegális tevékenységet nyíltan reklámozó személy kijelentései megbízhatónak tekinthetők? Talán igen, talán nem, természetesen nem kizárt, hogy valóban profi munkát tud végezni.

Fotó: illusztráció, canva.com

A növényvédelmi szolgáltatás két ismert sarokpontja:

  • időzítés: sajnos ezt a legnehezebb befolyásolni. Gyakori helyzet, hogy akkor jön a szolgáltató, amikor odaér. Munkacsúcsban ez lehet délután 2 órakor, 35 fok melegben. Az nem ideális (finoman szólva) a növényvédelmi munkákhoz. Általában hiábavaló kérés, hogy várjuk meg, amíg csökken a hőség…!
  • permetlé-mennyiség: a szolgáltatónak az az érdeke, hogy minél több területet kezeljen. A nagyobb permetlé-mennyiség csökkenti a teljesítményt. A gazdának pedig az az érdeke, hogy az optimális permetlé-mennyiséggel történjen a kezelés.

A drónos permetezés ezeken felül kiegészül még néhány kérdéssel:

  • munkamagasság: ideális a 2 méteren végzett kezelés, a növényállomány tetejétől számolva. A munkavégzés magasságának növelésével nő a munkaszélesség, ezzel együtt nő a teljesítmény. Azonban a munka minősége ezzel együtt drasztikusan romlik, az elsodródás kockázata pedig nő.
  • munkasebesség: a drónos kijuttatás pártolói a kis permetlé-mennyiséggel történő megfelelő fedettség megvalósulását gyakran indokolják azzal, hogy a drón rotorjai által keltett légáram „benyomja” az állományba a permetlevet. Ezzel nem is lehet vitatkozni! De voltam már olyan bemutatón, ahol a drón úgy húzta maga után a permetlé-függönyt, mint egy AN-2 gép. Ott nyilván nem lehetett beszélni bekeverő hatásról. Szerény véleményem szerint a munkasebesség csökkentése erősen indokolt lett volna a jó bekeverő hatás érdekében.
  • drónról történő permetezésre alkalmas napok száma: egy évben ez nagyjából 100-130 nap, évjárattól (annak időjárási viszonyaitól) függően. Bármennyire meglepő, de nem csak a szélsebesség a korlátozó: a páratartalom, illetve a nyári hőség jobban csökkenti a drónos kijuttatásra alkalmas időszakot!
  • éjszakai permetezés: kétség kívül drónnal sokkal egyszerűbb éjszaka permetezni, mint bármelyik másik eszközzel, így jelentősen nő a permetezésre nyitva álló „időablak”. Kockázatok azonban itt is felmerülnek:
    • a harmattól nedves növényzetről könnyebben lecsuroghat a permetlé, bár figyelembe véve a rendkívül kis permetlé-mennyiséget, ez a kockázat jóval kisebb, mint egy földi permetezőgép esetében
    • egy műszaki meghibásodás esetén nagyobb a károkozás kockázata, mint nappal, hiszen a drónpilóta nem látja az eszközt, korlátozottabb lehetősége van a beavatkozásra
    • a repülésfigyelő személy nehezen tudja ellátni a feladatát (pl. nagytestű vadak mozgásának figyelése a kezelt területen és környezetében)

Többször felmerült az éjszakai permetezés mellett, hogy a méhek védelme érdekében jobb éjszaka permetezni. Nos, az már önmagában pozitívum, ha tudatosan figyelembe veszik a méhek védelmét, de mint mondják, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve!

A „méhkímélő technológia” néven ismert eljárás lényege, hogy este (és nem éjszaka!) permetezünk. Egészen pontosan a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet leghamarabb megkezdeni a kezelést, de csak akkor, ha a méhek napi aktív repülése már befejeződött.

Meleg nyárestéken lehetséges, hogy nem ülnek el a méhek, erre figyelni kell. 23 óráig pedig be kell fejezni a kezelést, hogy legyen elég idő a hatóanyag lebomlására reggelig. És csak olyan készítménnyel működik, amelyiknek az engedélyokirata erre kifejezetten lehetőséget ad.

Éjjel, a 23 óra utáni időszakban virágzó állományban csak olyan növényvédő szerrel lehet munkát végezni, amely méhveszélyességi besorolása „méhekre nem jelölésköteles”!

Szolgáltatás esetén a felelősség többnyire a szolgáltatóé. Az illegális tevékenység alkalmazása azonban az azt igénybe vevő személy felelősségre vonását is eredményezi! Tehát hiába mondja a szolgáltató, hogy vállal minden esetleges következményt, ez nem így működik!

Akkor járunk el helyesen és biztonságosan, ha a szolgáltatási tevékenység során egy szakember (növényorvos) felügyeletére bízzuk a munkát. Ennek több oka van:

  • ő fogja minden szakmai vetületét ismerni az eljárásnak
  • légi növényvédelem alkalmazása során jogszabály szerint kötelező
  • a szolgáltatás során is kötelező (ha I. kategóriás növényvédő szert juttatnak ki mindenképpen, ha II-III-as kategóriát, akkor elég a növényvédelmi technikus is, de kizárólag földi kijuttatás esetén).

agrtrend.hu/NAK, Jordán László

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés