Rendezvények

Objektíven a permetező drónokról VI. – Szolgáltatás vagy saját eszköz?

Nem csak a permetező drónok esetében merül fel ez a kérdés, minden gépi eszköz esetében érdemes végig gondolni, mennyire éri meg a beruházás, milyen működési és egyéb költségek merülnek fel, ezzel szemben mennyit lehet nyerni egy saját eszközzel.

Nézzük a költség oldalt!

Beszerzés:

  • permetező drón: egy önjáró hidas permetező géphez viszonyítva töredék áron hozzá lehet jutni. Márkától, típustól és kiegészítőktől függően nagyon szórnak az árak, már 2,5 millió forintért is árulnak, 15 millió forintért pedig csúcskategóriás gépet adnak. Egy hidas permetező közel egy nagyságrenddel többe kerül. Permetező repülőgép vagy helikopter pedig annak is a sokszorosa.
  • akkumulátorok, töltő(k), aggregátor. Változatos áron lehet kapni, de a beszerzésük bőven meghaladja az egymillió forintot
  • drónt szállító eszköz
  • vízszállító
  • meteorológiai mérőeszközök

 Működtetés:

Gyakran hallani és hirdetésekben lehet leírva látni, hogy drónos szolgáltatók úgy reklámozzák a drónos növényvédelmet, mint ami kedvezőbb árfekvésű, mint a földi kijuttatás. Ez azzal támasztják alá, hogy az aggregátor üzemanyag-fogyasztása egy hektár kezelésre vonatkoztatva töredéke, mint amit a traktor elfogyaszt. Azonban azt is kell figyelembe venni, hogy az akkumulátorok élettartama nagyon is véges, bár ebben is jelentős különbségek vannak, és egyre tartósabbak az újabb akkumulátorok, de még mindig jól kifejezhető, nem kis tétel egy hektár munkavégzésre vetítve. Az akkumulátorok – és az egyéb eszközök – értékcsökkenését (amortizációját) tehát be kell kalkulálni!

A munkabér jelentős tétel, főleg, hogy legalább 2, de inkább 3 személlyel kell számolni (a repülésfigyelő személy gyakran feledésbe merül)

Hatósági költségekkel is kell számolni, a műveleti engedély megszerzése nem elhanyagolható költség. Szolgáltatás esetén ezt a szolgáltató igényli meg – aki aztán természetesen ezt beépíti a szolgáltatás árába.

Mindent egybevetve az a tapasztalat, hogy a beruházási igény nem magasabb, mint amit egy egyszerű permetezőgép beszerzése jelent, és töredéke egy modern, önjáró permetezőgépnek.

Az üzemeltetés költsége pedig hasonló, mint a hagyományos légi növényvédelemnek. Idén nyár elején (9-) 10 ezer ft/ha körüli árakról lehetett hallani, ez magasabb, mint a földi gépekkel hirdetett szolgáltatás, azt nagyjából 7000 Ft/ha áron kínálják (természetesen géptípustól, növénytől, területtől függően lehetnek eltérések).

A költségeken kívül azonban további tényezőket is figyelembe kell venni!

A növénytermesztés, és különösen a növényvédelem kapcsán van egy nagyon lényeges feltétel, amit mérlegelni kell, ez pedig a biológiai határidők betartása. Talajmunkák esetében néhány napos eltérés az optimálishoz képest még bőven beleférhet, a növényvédelemben már egy-két nap késlekedés az egész beavatkozás eredményességét, ezzel együtt az éves termés mennyiségét és/vagy minőségét teszi kockára. Saját eszközzel nem kell a szolgáltatóra várni, optimális időpontban végezhető el a kezelés. Ez a saját eszköz felé billenti a mérleg nyelvét.

A permetező drónok alkalmazása során még egy körülményt vizsgálni kell. Csak az a személy végezhet ilyen munkát, aki szerepel a Nébih növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásába. Ebbe bekerülni pedig nem egyszerű, el kell végezni az összes előírt képzést, ami időben, pénzben és ráfordított energiában is jelentős. És ez még csak az út kezdete: folyamatosan naprakésznek kell lenni, mert a „növényvédelmi drónozás” még nagyon kezdeti stádiumban van, ezzel együtt rohamosan fejlődik, gyorsan és nagy mennyiségben keletkeznek új információk, amiket muszáj folyamatosan megismerni és alkalmazni. Ez folyamatos ráfordítást igényel időben és fáradtságban egyaránt. Ez pedig inkább a szolgáltatás javára szól!

Ha figyelembe vesszük, hogy a permetező drónok alkalmazása leginkább valamely különleges helyzethez kötődik, ami általában nem áll fent folyamatosan, akkor egy adott gazdaságban erősen kérdéses lehet egy saját drón kihasználtsága, de még inkább kérdéses az ehhez szükséges, nehezen megszerezhető tudás kihasználtsága.

Saját drón

  • jelentős beruházási költség
  • működtetés önköltségen
  • az önköltségen belül az alacsony kihasználtság miatt magas az amortizációs költség aránya
  • az alacsony kihasználtság miatt kevesebb felhasználó tapasztalat, nagyobb kockázat
  • kezelés optimális időben
  • a továbbképzések és az új információk beszerzése a felhasználáshoz viszonyítva aránytalanul sok terhet jelentenek

Szolgáltatás igénybevétele

  • nincs beruházási igény
  • a szolgáltatási díjban meg kell fizetni az amortizációt, a szolgáltató munkabérét és a vállalkozói hasznát egyaránt
  • a jó kihasználtság miatt alacsony amortizációs költség, ezzel relatíve olcsóbbá válik
  • sok felhasználói tapasztalat, jobb, biztonságosabb munkavégzés válik lehetővé
  • a kezelés a szolgáltató leterheltségétől függően nem mindig biztosított az optimális időben
  • a továbbképzésekre és új információk beszerzésére fordított idő és energia jóval több felhasználáson oszlik meg

Még nem szóltunk a légi növényvédelem jövőjéről. Ma naponta hallani olyan kijelentéseket, hogy a drónoké a jövő. Hogy ez a növényvédelemre mennyire igaz, most még nehéz megjósolni, de annyira nem rózsaszínű a jövő, ahogy sokan lefestik. Az Európai Unió egy jogszabályban (128/2009/EK irányelv) tiltja a légi növényvédelmet (ide értve a drónos kijuttatást is) és csak bonyolult, bürokratikus, egyedi engedélyezési eljárás alapján lehet mégis így kezelni. Ennek a jogszabálynak jelenleg zajlik a felülvizsgálata. Az új javaslat szerint a növényvédelmi drónok külön kategóriát jelenthetnek, amelyre így nem vonatkozik a teljes tiltás, de továbbra is az a feltétele a drónok alkalmazásának, hogy más hatékony megoldás nem áll rendelkezésre. Vagyis a jelenlegi permetezőgépeket nem váltják fel egy az egyben a drónok. Ez azonban még csak tervezet, amiből végül bármi lehet!

Ha a kérdésben véleményt kell alkotni, akkor – a mai ismereteink alapján, a mostani permetező drónok munkaminőségét figyelembe véve – azt gondolom, hogy pontosan ugyanaz a helyzet áll fenn, mint a repülőgépes növényvédelem megjelenésével történt. Akkor a gyakorlati élet gyorsan eldöntötte: csak a legnagyobb gazdaságok tartottak fent saját repülőgépet vagy helikoptert, általánosan a szolgáltatás terjedt el. Véleményem szerint a történelem ismétli önmagát, ma is inkább ez lehet indokoltabb. De a döntés joga mindenkit megillet!

agrotrend.hu / NAK, Jordán László

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés