Vészesen fogy a víz a halastavakból

Soha nem látott vízhiány alakult ki a hazai tógazdaságokban, az elmúlt két év aszályos időjárása miatt a halastavak vízszintje számos helyen vészesen alacsony szintre csökkent, s vannak tavak, amelyek teljesen kiszáradtak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a termelőknek drasztikus költségnövekedéssel kell szembenézniük, így az idén jelentősen visszaeshet a hazai haltermelés.
Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) ügyvezető igazgatója lapunknak arról beszélt, hogy a hazai tógazdasági haltermelésben két technológiát alkalmaznak, az egyik a körtöltéses, a másik a völgyzáró gátas halastó. Míg előbbi esetében – amely technológia elsősorban az Alföldre jellemző – a termelők folyamatos szivattyúzással pótolni tudják az elpárolgó vizet, a völgyzáró gátas halastavak csak a természetre hagyatkozhatnak.

Fotó: Havran Zoltán

Ha a tél és a tavasz csapadékszegény, azt a halastavak is megsínylik. Ezt a technoló­giát elsősorban a dunántúli halgazdaságokban alkalmazzák, az elmúlt évek aszályos időjárása ebben a térségben komoly vízhiányhoz vezetett.

– A Dunántúlon nem volt megfelelő téli csapadék, ezért a termelők már úgy futottak neki az évnek, hogy a tavak vízszintje alacsonyabb volt az elvárhatónál. Sajnos a csapadék azóta is nagyon hiányzik, nem volt nagyobb, összefüggő esőzés a térségben. Emiatt több termelő nem tudta kihelyezni tavasszal a tenyészanyagot, vagy arra kényszerült, hogy a már kihelyezett halat visszahalássza – mutatott rá a szakember.

A probléma súlyosságát jelzi, hogy a Mahal által készített felmérés szerint több mint hatezer hektárt érint a víz­hiány, ami a 26 500 hektárnyi üzemelő tógazdaság csaknem negyedét jelenti.

Az érintett gazdaságokban jelentős termeléscsökkenés várható ebben az évben, ami kihat az idei országos haltermelési eredményekre is. Azonban nem az idei az első év, amikor gondot okoz az aszály az ágazatban, a csapadék­hiány már a tógazdaságok tavalyi működésére is rányomta a bélyegét. Bár az Agrárközgazdasági Intézet még nem adta ki a 2021-es termelési adatokat, a Mahal becslése szerint a dunántúli részeken az elmúlt évben húsz-harminc százalékos termeléssel zárták az évet a gazdaságok.
Az ez évi eredményekre az elmúlt időszakban tapasztalt drasztikus költségnövekedés is hatással lesz. A takarmányok mellett az üzemanyag és a villamos energia árának emelkedése is súlyos terhet ró a tógazdaságokra.

– Sok haltermelő az inputanyagárak miatt kénytelen volt visszafogni a termelést, mivel nem tudta finanszírozni az elmúlt években megszokott mennyiségű telepítést, a költségeket pedig nehezen tudják az élő hal árában érvényesíteni – emelte ki Sziráki Bence.

Az ügyvezető igazgató szerint a hal árának emelése elkerülhetetlen, a fogyasztók az idén biztosan magasabb árakkal találkoznak majd a halaspultoknál. Hogy ez mennyire fogja majd vissza a keresletet, egyelőre nem lehet tudni. A halfogyasztásban az elmúlt években pozitív tendencia volt tapasztalható, a Covid-járvány előtti időszakban az egy főre jutó átlagos mennyiséget sikerült 6,7 kilogrammra emelni hazánkban. A pandémia ­miatt azonban ez a szint a múlt évben 6,4 kilogrammra esett vissza. Az ágazati szereplők ennek ellenére igyekeznek a lehető legszélesebb körben kielégíteni a vásárlói igényeket, az élő hal árusítása helyett számos esetben áttértek a feldolgozásra, így ma már a legtöbb boltban kapható konyhakész halfilé.
Bár az idén minden bizonnyal csökkenni fog a haltermelés, hiánytól nem kell tartani. A nyár közepétől már nagyobb mennyiségben áll majd rendelkezésre magyar hal a piacon, az őszi lehalászásokkal pedig októbertől márciusig biztosan lesz megfelelő kínálat.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet, Köpöncei Csilla