Tévhitek a szúnyoggyérítésről

Kémiai vagy biológiai gyérítés? Tiltott a légi beavatkozás Európában, vagy sem? Számos kérdés, ami a nyári hónapokban állandó beszédtémát szolgáltat családi körben és nyilvános fórumokon egyaránt. Sok az ellenőrizetlen információ és nagy az ebből fakadó félretájékozottság, a szúnyoggyérítés emberekre és más állatfajokra gyakorolt hatását még nem is említettük…

A térség turizmusa lassan egy évtizede töretlen növekedést mutat, a Tisza-tó népszerűsége korábban nem látott magasságokban jár. A jó idővel párhuzamosan megszaporodtak a járművek az utakon, beteltek a foglalható szálláshelyek, megugrott a vízi forgalom, és már-már elviselhetetlen mértékű a szúnyoginvázió. A hosszú távú megoldás még várat magára, a bosszúságot pedig a dezinformáltság csak tovább tetézi – írja a szoljon.hu.

fotó: pixabay.com

– Rendszeresen kapok kérdéseket a szúnyoggyérítéssel kapcsolatban, leggyakrabban az merül fel, hogy kémiai vagy biológiai módszert érdemes alkalmazni – felelte hírportálunk érdeklődésére Andrási Lőrinc növényvédelmi szakmérnök.

– Jelenlegi tudásunk szerint mindkét beavatkozási módra szükség van – magyarázta a több önkormányzat megbízott szakértőjeként dolgozó férfi.

Fontos leszögezni, hogy kizárólag olyan kémiai vegyszer légi kijuttatása lehetséges, amit az Európai Unió is elfogadott, engedélyezett. Ennek hátránya, hogy csak éppen az akkor repülő szúnyogokra van hatással. Előnye, hogy egyszerre nagy területen alkalmazható. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a köztudatban tévesen terjedt el, miszerint az Európai Unióban tilos a légi szúnyoggyérítés.

– Ez úgy pontos, hogy nem hosszabbították meg az engedélyét annak a készítménynek, amit légi kijuttatásra lehetett alkalmazni. Úgymond vegyszer nélkül maradtunk – fejtette ki.

– Jelenleg Magyarországon a légi kijuttatást csak rendkívüli invázió esetén, vagy járványidőszakban lehet alkalmazni, eseti engedélyezéssel, és akkor is csak nagyon korlátozott területen járul hozzá a közegészségügyi hatóság – részletezte, hozzátéve: biológiai készítmény alkalmazása esetén mindenhol engedélyezett a légi beavatkozás.

Érdekesség, hogy a földi kijuttatásnál is ugyanazt a kémiai készítményt használják, mint a légi módszernél, csak ez esetben melegködképzés formájában, úgynevezett fehérolajjal juttatják ki. Hátránya, hogy időigényes, előnye viszont a hatásában rejlik, a növények levelei alatt, vagy a magas fűben megbúvó szúnyogokat is eléri.

– A Tisza-tó hazánk egyik legsúlyosabban érintett területe, hiszen rendkívül kedvező tenyészőhely a vérszívók számára. Ezért a védekezés úgy lehet a leghatásosabb, hogy a légi és földi kijuttatást együttesen alkalmazzák – hangsúlyozta Andrási Lőrinc.

Elterjedt tévhit a fecskéknek és a halaknak a szúnyoggyérítésben játszott szerepe.

A csípőszúnyog fajok általában este aktívak, nem számítanak a fecskék elsődleges táplálékának. A legnagyobb szúnyoglárva-fogyasztók a denevérek, a szitakötőlárvák és a békák, azonban kevés van belőlük, ezért nem győzik.

A közhiedelemmel ellentétben a halak sem fogyasztják tömegével a szúnyoglárvákat, mivel a csípőszúnyogfajok pangó vizekben élnek, ahol az oxigénhiányos környezet miatt a halak nem maradnak meg. A növényvédelmi szakmérnök rámutatott: olykor felvetik a lakosság felelősségét is a szúnyoginvázió súlyosságában, ez azonban csepp a tengerben, hiszen a kerti víztározók, vagy az esővízgyűjtők nem jöhetnek számításba a Tisza vagy a Tisza-tó szomszédságában, ahol milliárdszám élnek a szúnyogok.

agrotrend.hu / szoljon.hu