Szűkül a vadak élőhelye, a számuk viszont nő

Túlszaporodtak a nagyvadak címmel már hírt adtunk az Alsóperén megtartott megyei vadászati fórumról, a szakma évzáró eseményéről. Többek közt megírtuk, hogy a vadászatnak nemzetgazdasági szerepe van a vadgazdálkodáson túl is, és az elhangzott tájékoztatásokból még érdemes több részletet kiemelni – írja a Veszprém megyei hírportál. Takács Szabolcs főispán – aki a Veszprém Megyei Kormányhivatalt mint szakhatóságot képviselte, és egyben az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke – előadásából kiderült, hogy Veszprém megyében a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás 2500 alkalmazottnak és családjaiknak biztosít megélhetést, a megyében 63 vadászterület van, túlnyomó többségük vadásztársasághoz tartozik, kevesebb állami erdőgazdaságokhoz, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, kft.-khez. 

Kilövési tervek
A gímszarvasok becsült száma 12.526, az idén elejtendő egyedeké 7.780. Az október végéig elejtettek száma 4.698, trófeabírálatra 1.598 került, a legnagyobb trófea 12,73 kilós. A bikák esetében a vadászok túllőtték a középkorúakra vonatkozó előírást, a fiatalkorúaknál elmaradtak e téren. A dámszarvasok becsült létszáma 1.534, a kilövési terv 993-ra vonatkozik, eddig 288-at ejtettek el, ebből trófeás egyed 148 volt, a legnagyobb trófea 4,7 kilogrammos. Az őzállomány 12.422 egyedből állhat, a kilövési előírás 5.235, az eddig elejtettek száma 2.700, amiből 1.860 trófeás. Takács Szabolcs hangsúlyozta: a kormányhivatal vadászati hatósága nem szankcionáló, hanem segítő jelleggel működik, arra törekszik, hogy a vadászatra jogosultak együttműködve teljesítsék a kilövési terveket. 

Fotó: wikimedia

Több az autóval ütközés
Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője először a vadgazdálkodást mostanában jelentősen érintő tényezőket sorolta fel, megemlítette többek közt az aszályt, a terményárakat, az ukrajnai háború hatásait és a vadbetegségeket, a vaddisznókat érintő afrikai sertéspestist és a madárinfluenzát. Szólt a természeti területek csökkenéséről, a több évtizedes viszonylatban jelentősen terjedő urbanizációról. A pozitívumok közül kiemelte a kimagasló trófeaeredményeket és az euró, a dollár árfolyamának alakulása is kedvez a vadászatnak, mivel exportszolgáltatást nyújtó ágazat. Szavai szerint a hatvanas évekhez képest az elmúlt évtizedre a nagyvadhasznosítás tizenötszörösére nőtt, az apróvadnál jelentősen csökkent. 

Beszélt a társadalom tűrőképességéről, a lakosság vadakkal kapcsolatos konfliktusairól: a gépjárművel való ütközések száma meredeken emelkedik és a belterületeken gyakran megjelennek az állatok, továbbá nő a vadakról az emberekre átterjedő betegségek száma. A dolog másik oldala, hogy a Covid következtében többen járnak a természetbe, a vadakat zajhatás éri a terjedő infrastruktúra, a mezőgazdasági technika következtében is.

A kerítések kérdésköre
 A kerítések az előadó szavai szerint gombamód szaporodnak, amit erős felháborodás kísér. Az erdei kerítések csökkentése elkezdődött, 9 ezer kilométer van összességében, s azt tudni kell, hogy erdőfelújítás végzésekor a vadak okozta kárt nem kompenzálja az egyszeri kifizetés, hiszen hosszú távú folyamatról van szó, amit hátráltat, ezért is a megelőzésre kell törekedni. A mezőgazdasági területek körül összesen 11 ezer kilométer fix kerítés és 10 ezer kilométer villanypásztor van. Együttesen 271 ezer hektárnyi terület van bekerítve, ami a vadak élőhelyszűkülésével jár, ezek kiesnek abból, amit használhatnak. 

Haszon és kár
 Míg a hazai vadgazdálkodás árbevétele tavaly mintegy harmincmilliárd forint volt, az eredményessége három-négy milliárd. A vadállomány értéke pedig 157 milliárd forintra becsülhető. A mezőgazdaság múlt évi teljes bruttó kibocsátása 3,4 ezer milliárd forint, az erdőgazdálkodás bruttó éves árbevétele 150-200 milliárd forint volt. A faállomány értékét 10 ezer milliárd forintra becsülik – ez jól érzékelteti az ágazatok egymáshoz viszonyított nagyságrendjeit. 

A vadkár mértéke a mezőgazdaságban a legkiemelkedőbb, éves szinten 2-3,5 milliárd forintos, csaknem ugyanannyi, mint a vadgazdálkodás eredményessége. Érdekes adat még, hogy a magyar vadásztársadalom 67 ezresre becsülhető, de csak 20-30 százaléka aktív.

A fenntartható maximum
A vadeltartó képesség azt fejezi ki, mekkora a fenntartható vadállomány maximuma. Jelenleg az ország java részében túlszaporodás figyelhető meg a nagyvadaknál, magasabb a tényleges létszám, mint amit elbír a terület, miközben rekordterítések történnek, azaz egyre többet kilőnek. Több területen jelentősen terjed a gím- és a dámszarvas, a vaddisznók száma is felette van a fenntarthatónak. A muflonállomány csökken, az őzeké stagnál. 

A helyzeten azzal igyekeznek segíteni, hogy a trófeaparamétereket megváltoztatják, a fiatalkorú állatok körében érdemes ugyanis elvégezni a vadászattal a minőségi válogatást. 

agrotrend.hu / veol.hu