Kert a város közepén, avagy a helyi érték teremtő ereje

A városi kertészkedés során a résztvevők egyfajta környezettudatos szemléletet sajátítanak el, megtermelve a saját bio élelmiszerüket, piacot teremtve a helyi termelőknek és termékeknek is. Az ötletgazdát, Fatér Mátét kérdeztük.

– Megragadta az egyetemi gazdaságfejlesztő szakemberek és a városvezetés figyelmét is az innovatív zöld ötletük: közösségi kert létrehozása a pécsi belvárosban. A téma a világban már hagyománnyal bír, itthon még csak pár kezdeményezés van e területen.

– A közösségi kertek először az I. világháború idején jelentek meg az USA-ban. Az amerikai kormány háborús kerteknek nevezte ezeket a helyeket, ahol az anyaországban maradtak biztosították maguknak élelmiszerüket. A II. világháborúban már több ország is átvette ezt a megoldást. A közösségi kert mozgalom kezdetét mégis inkább a 60-as és 70-es évekre tenném, hiszen ekkor alakult ki az a koncepció, ami még napjainkban is él. A közösségi kertek olyan helyek lettek, ahol azonos céllal találkozhattak azonos gondolkodású emberek. Ez a cél leggyakrabban a természethez, a mezőgazdasághoz való közelebb kerülés volt.

– Ön az ötletgazda.

– A pécsi közösségi kert ötletét az élelmiszer inspirálta. Amióta édesapámmal elköltöztem a fővárosból – hobbi szinten – foglalkozom a fenntarthatósággal. Az évek során rengeteg megoldást láttam és szép lassan bennem is megszületett egy. Úgy gondolom, hogy a fenntarthatóság számtalan ágával foglalkoztunk már, azonban az egyik legalapvetőbb és legnagyobb kérdéseket teremtő ágával még nem. Az élelmiszer-előállítás és –fogyasztás egy nagyon meghatározó része a fenntarthatóságnak. Azzal az egyszerű példával szoktam élni, hogy átlagosan naponta háromszor szoktunk étkezni, ami viszonylag sok élelmiszert jelent. Sajnos azonban az is megfigyelhető, hogy egyre kevesebben tudják, hogy mi is ez az élelmiszer – honnan származik, hogyan állították elő – és még kevesebben vannak azok, akiket ez érdekel is. A bio és helyi termékek fogyasztását napjainkban egyfajta hóbortnak élik meg sokan, mind az ilyen terméket fogyasztók és nem-fogyasztók oldalán, mégis azt mondom, hogy ennek igenis lennie kell, és mindenképp tudatosan kell csinálni. A mezőgazdaság az egyik legmeghatározóbb tevékenység egy társadalomban. A mezőgazdaság története egészen az első ókori társadalmak megjelenéséig nyúlik vissza, és ez idő alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül is minden esetben meghatározó jelensége volt az adott társadalomnak. A történelemkönyvekben minden korszak társadalmában kitérünk egy-egy újabb mezőgazdasági fejlesztés megjelenésére is, legyen az egy eszköz, árasztásos öntözés, vagy három-nyomásos kultúra. Napjainkban a mezőgazdaság ipari jelleggel működik. Mennyiségi termelés van. Traktorokkal szántunk, kombájnokkal aratunk, műtrágyával növeljük a teljesítményt, és vegyszerekkel védekezünk a kockázatok ellen. Ki sokat vet, sokat arat – hatalmas területeket használunk fel és igyekszünk ezeket a területeket is minél jobban kihasználni mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. A Zöld Folt Közösségi Kerttel egy olyan fenntarthatóságért való mozgalmat indítunk, ami reformálja napjaink mezőgazdaságát és élelmiszer fogyasztási szokásait.

Fotó: Zöld Folt Közösségi Kert, facebook

– Mi a cél? A város zöldítése? Közösségépítés? Egészséges életmód mint szemlélet hangsúlyozása? Fenntartható kertészet? Vagy vállalkozás?

– Szeretnénk egy jól működő mozgalmat létrehozni, hogy legyen egy közösségünk, akiket a fenntarthatóság iránti elkötelezettség tart össze, termelőket és fogyasztókat egyaránt beleértve. A cél, hogy elterjesszük Pécsen a fenntarthatósági tudatosságot. Persze, ezek mind helyet kapnak a programban, és mind célkitűzés számunkra, de a legnagyobb motivációt a fenntarthatóság jelenti.

– Mit jelent a közösségi kert ebben a kontextusban?

– Egy olyan közösségi teret, ahol az emberek elsősorban kertészkedni jönnek össze. Ez a tér lehet egy elhagyatott parkoló, egy üres park, bármi, amire lehetőség nyílik. A kertet a közösség alakítja ki és működését is közösen határozzák meg. A pécsiek termesztenek maguknak. Minden, ami a kertben terem fenntartható, hiszen a fenntartható zöldség a felhasználás, vagy fogyasztás helyéhez legközelebb, vegyszermentes módszerekkel előállított zöldség. Egyszerűen élelmiszer. Én bármit termesztenék, amit lehet egy kertben. Zöldséget, gyümölcsöt, ehető virágokat. Persze gyakran a terület is meghatározza, hogy mit és mennyit lehet termeszteni, mi azt és annyit fogunk termeszteni, amit a kert és a közösség egyaránt elbír.

– Kik a célközönség, a bevonandó célcsoport?

– Ez egyre gyakrabban merül fel, mint kérdés. Számunkra azonban egyértelműen a pécsiek számára alakítjuk a közösségi kertet. Ezen belül nem kellett céloznunk, ahogy elkezdtük szervezkedni, kezdtek megjelenni az érdeklődők fiatalok és idősebbek egyaránt. Vannak elképzeléseink, amik talán jobban érintenek bizonyos csoportokat, de maga a Zöld Folt kifejezetten az egész pécsi társadalomnak szól.

Fotó: Zöld Folt Közösségi Kert, facebook

– Vannak hazai és külföldi példák arra, hogy hátrányos helyzetű közösségeknek mezőgazdasági tevékenységgel, közös termeléssel biztosítanak megélhetést, bevételt, élelmet, és egyfajta rekreációt. Van ilyen vonatkozása is?

– Nincsen. A projektben a társadalmi egyenlőséget is gyakoroljuk, a közösség tagjai mind egyenlőek, senkinek nincsenek különleges kiváltságai és mindenkinek egyenlő lehetőségeket biztosítunk.

– Saját büfét is terveznek, ahol a saját készítményeket árulnák?

– A Zöld Foltban lesz egy mintakert, ahol a pécsiek ismerkedhetnek a kertészkedéssel, ezt az egész közösség műveli és termését a közösségi térben kialakított „Konyhában” használnánk fel. A közösségi kert büféje fontos szerepet játszik a koncepcióban, hiszen ez egy olyan szociális tér, ahol az emberek beszélgethetnek, közösséget építhetnek. A „Konyhát” részben a mintakert, részben környezetbarát helyi termelők terméseivel tartanánk fent, így bárki belekóstolhat a fenntartható élelmiszer ízébe.

Fotó: Zöld Folt Közösségi Kert, facebook

– Szóba kerültek adoptálható területek is. Érdekes koncepció.

– Ha valaki saját felhasználásra szeretne termelni, az bérelhet magának parcellát, ahol egész évben termesztheti magának a bármilyen terményt, amihez a közösség természetesen a terület mellett vizet és eszközöket is nyújt. A bérelhető parcellák számát mindenképpen szeretnénk egy bizonyos igény elérése után tovább bővíteni. Gondoltunk arra, hogy Pécsen elég sok használaton kívüli belső udvar van, ezek használatáról megállapodnánk az udvar tulajdonosaival, és a közösség tagjai helyet kapnának. Nagyon sok tervünk van a terület bővítésével kapcsolatban is, például egy passzív szolárházat vagy egy akvapóniás rendszert mindenképpen ki fogunk alakítani, ha lesz rá lehetőségünk.

– Többször előkerült a kosár közösség kialakítása is.

– Hosszú távon, ha a igény jelentkezik rá, és a közösség is nyitott rá, szeretnénk létrehozni egy kosár közösséget. Ez a közösségi kerthez hasonlóan elterjedt forma, Magyarországon is működik jó pár ilyen közösség. A lényege, hogy piacot teremt a helyi vegyszermentes gazdaságoknak, és ez által csökkenti a környezetkárosító termékek fogyasztását. Ez egy jól bevált mindenki nyer megoldás. A termelők biztosan értékesíteni tudják terményeiket, a közösség tagjai pedig fenntartható élelmiszert kaphatnak. Ezzel városi szintre emelhetnénk a fenntartható élelmiszer ellátás szintjét.

Fotó: Zöld Folt Közösségi Kert, facebook

– Lesz-e együttműködés szakmai szervezetekkel, mezőgazdasági szereplőkkel?

– Eddig főleg civil, valamint városvezetési szervezetekkel kerültünk kapcsolatba. Ahogy kezdenek alakulni a dolgok, úgy kezd egyre szükségesebbé válni, hogy bevonjunk különböző szakmai embereket. Mi természetesen nyitottak vagyunk bármilyen együttműködésre, és mindenkinek örülünk, aki megtalál minket.

– Pécsett volt pár éve hasonló önkormányzati kezdeményezés, amely nem volt sikeres. nem volt iránta közösségi érdeklődés. Miben tér el ez attól?

– Van egy közösségi kert alapítási alapszabály. Előbb szervezd meg a közösséget, és csak utána építsd meg a kertet. A Zöld Folt Közösségi Kertben a közösség a legfontosabb. A kert csak egy hely, ami összeköti ezt a közösséget.

– Mi az időzítés oka, mi adja most az aktualitást?

– Az igazat megvallva most nyílt erre lehetőségem. Volt egy ötletem, amit felvetettem az egyik tanáromnak. Neki tetszett az ötlet és összekapcsolt egy ismerősével a Közgazdaságtudományi Karon, akinek szintén tetszett az ötlet és betett egy nyári egyetemre, ahol rengeteg motivációt és segítséget kaptam. Aztán a programnak egyszer csak vége lett és azon kaptam magam, hogy belekezdtem valamibe, és nagyon szeretem, és csinálom, ahogy csak tudom!

agrotrend.hu / GG.