Jelentős az LNG ökológiai lábnyoma

A napilap elemzésében emlékeztetnek arra, hogy az Ukrajnában zajló háború nyomán az Európai Unió tagállamai már gőzerővel dolgoznak az orosz gázimporttól való függőségük csökkentése érdekében. Ennek kapcsán pedig egyre többször kerül szóba az LNG, vagyis a cseppfolyósított gáz.

Olajpala-kitermelő gép Észtországban. (Fotó: Wikipédia)

A BP Statistical Review of World Energy szerint 2020-ban 167,7 milliárd köbméter vezetékes gáz érkezett Európába Oroszországból. Egy átlagos tankerhajó azonban csak 174 ezer köbméter cseppfolyósított gáz szállítására képes, amely légneművé alakítása után 103 millió köbméter gázt jelent, tehát 1628 hajónyi szállítmány tudná pótolni az orosz földgázt Európában. Az Institute for Shipping Economics and Logistics (ISL) becslései szerint ahhoz, hogy Európa gázellátását biztosítani lehessen, még körülbelül 160 ilyen hajót kellene gyártani, amelynek költsége eléri a 35 milliárd dollárt. Azonban a japán és dél-koreai hajógyártó vállalatok kapacitásai már évekkel előre le vannak kötve, így a 160 új tanker csatasorba állítása nem csak anyagi kérdés lehet – áll a cikkben.

Megjegyzik azt is, hogy Európában kevés a fogadóterminál; ahhoz, hogy az Egyesült Államokból, Katarból vagy netán Ausztráliából szállított LNG eljusson az európai fogyasztókhoz, nemcsak tankerekre, hanem LNG-terminálokra is szükség van. Európában jelenleg 37 ilyen terminál működik (nem számolva a Németország által tervezett három újat), amelyek néhány éve még jórészt kihasználatlanok voltak. Ez azonban megváltozott az elmúlt években; a német gazdasági minisztérium szerint az európai LNG-terminálok kihasználtsága jelenleg eléri a 70 százalékot.

Az európai gázhálózatot az orosz földgáz szállítására optimalizálták, ezért a vezetékek többsége keletről nyugatra és északról délre halad, nem pedig fordítva. Ezek tehát többnyire egyirányú utcák, a fő áramlási iránnyal szembeni gázszállítás – az úgynevezett fordított áramlás – pedig csak korlátozottan lehetséges. Az LNG-t fogadó német nyugati határátkelőhelyeknek a fogadókapacitásuk duplájával kellene működniük ahhoz, hogy ez az ellentétes áramlás fenntartható legyen – állítják a német kutatási minisztérium szakértői.

Az Európába importált LNG szinte mindig több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a vezetékes gáz, ez extrém esetben akár hétszer több is lehet – áll a karlsruhei Fraunhofer Institute for Systems and Innovation Research ISI 2019-es tanulmányában, amelyet a német környezetvédelmi ügynökség megbízásából készítettek.

A gáz cseppfolyósítása viszonylag energiaigényes folyamat. A hűtőrendszertől függően a földgáz energiájának 8-25 százaléka is elveszhet a hűtési folyamat során. Ezáltal az eljárás kevésbé hatékony, mint a vezetékes gáz közvetlen felhasználása – és nem kifejezetten klímabarát. Ugyanis a cseppfolyósításhoz szükséges áramot általában a földgáz egy részének elégetésével állítják elő, és ezért az éghajlatra káros üvegházhatású gázok szabadulnak fel – írta a napilap.

agrotrend.hu / MTI