Évmilliók óta alakítja a természetet az emberi tevékenység

A fajok kihalása jóval azelõtt elkezdõdött, hogy az emberi faj kifejlõdött volna, és talán az emberelõdök indították el az új kutatás szerint. A kelet-afrikai nagy testû emlõsök számának csökkenése például az emberek miatt következhetett be a szakértõk szerint. A fajpusztulás nagyjából négymillió évvel ezelõtt kezdett fokozódni. Ez fosszilis leletek szerint egybeesik azzal az idõszakkal, amikor az õsi emberi populációk ezen a területen éltek – írja a BBC News.

 "Olyan negatív hatással vagyunk ma a világra és a fajokra, amelyek benne élnek, mint soha korábban. De ez nem azt jelenti, hogy a múltban igazi harmóniában éltünk volna a természettel"

– mondta Soren Faurby, a Göteborgi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzõje.

forrás: taraka.pl

"Nagyon sikeresek vagyunk a források monopolizálásában manapság, eredményeink pedig azt mutatják, hogy valószínûleg ez így volt õseink esetében is" – tette hozzá.

A tudósok megvizsgálták a kis- és nagytermetû húsevõk kihalásának alakulását és azt, hogy ez milyen összefüggésben van a környezeti változásokkal, többek közt az esõzésekkel és a hõmérsékleti értékekkel.

Elemezték az emberi faj õsei, köztük az Australopithecus és az Ardipithecus agyának méretében bekövetkezett változásokat.

Arra jutottak, hogy a nagy húsevõk kihalása összefüggésbe hozható az emberelõdök agyméretének növekedésével és a növényzet változásával, de nem függ össze a csapadék és a hõmérséklet változásaival.

A kelet-afrikai húsevõk kihalására azt a magyarázatot találták, hogy ezek az állatok az ember közvetlen konkurenciái voltak a táplálékért való versengésben: az emberek például megszerezhették a kardfogú tigrisektõl a frissen elejtett zsákmányt.

"Eredményeink szerint a biodiverzitásra kifejtett jelentõs antropogén hatás évmilliókkal korábban kezdõdött, mint azt korábban becsülték" – áll az Ecology Letters címû szaklapban megjelent tanulmányban.

Egy tavalyi jelentés szerint mintegy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye a következõ évtizedekben. Egy szintén nemrég megjelent tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a városok növekedése, az erdõk mezõgazdasági célú irtása, a halak iránti növekvõ kereslet jelentõs módon megváltoztatta a földterületek közel háromnegyedét és a vizek több mint kétharmadát.