Az ökológiai gazdálkodás kevesebb üvegházhatású gázkibocsátással jár

A hosszú távon ökológiai gazdálkodással művelt szántóterületek kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki hektáronként, mint a hagyományos módon megművelt talajok; és az egy tonna hozamra számolt érték is általában alacsonyabb.

Egy új tanulmány kimutatta, hogy az ökológiai gazdálkodású területeken hektáronként mintegy 40%-kal alacsonyabb a nitrogén-oxidok kibocsájtása, mint a hagyományosan megművelt területeken.

A DOK kísérletében 1978 óta a búza, a kukorica, vagy a lóhere termesztését hasonlítja össze – Fotó: Topagrar.com

Ez azoknak a vizsgálatoknak az eredménye, amelyeket a Gießeni Egyetem biológiai műveléssel foglalkozó kutatóintézetében (FiBL) Andreas Gattinger professzor vezetésével, és a svájci Agroscope kutatóközpont úgynevezett DOK tartamkísérletében végeztek.

Ahogyan Gattinger tavaly csütörtökön bejelentette, a DOK tartamkísérletében 1978 óta a biodinamikus, szerves-biológiai és hagyományos szántóföldi növények, mint például a búza, a burgonya, a kukorica, a szójabab vagy a lóhere termesztését hasonlítja össze.

34 év eltelte után a legjelentősebb üvegházhatást okozó gáz, a nitrogén-oxid kibocsátását határozták meg a lóhere-kukorica zöld ugar vetésforgóban, méghozzá a "biológiai-dinamikus" és a "biológiai-organikus" termesztési rendszerekben, "hagyományosan trágyával" és "hagyományosan trágya nélkül", valamint egy nem trágyázott rendszerben, kontrollként.

"Megállapították, hogy az ökológiai gazdálkodású területeknek hektáronként mintegy 40%-kal alacsonyabb a nitrogén-oxidkibocsátásuk, mint a hagyományosan művelt területeknek."

– mondja Gattinger.

A hozamokra vetítve a legalacsonyabb nitrogén-oxid kibocsátást a "biológiai-dinamikus" folyamatban határozták meg, a legmagasabbat pedig a "trágyázás nélküli" folyamatban. A kukorica-termés esetében nem volt különbség a nitrogén-oxid kibocsátásában az ökológiai és a hagyományos gazdálkodás között.

"Ez bizonyítja, hogy nemcsak a műtrágyáról történő lemondás, hanem a célzott, különböző vetésforgókkal és trágyákkal megvalósított gazdálkodás is fontos talajfunkciók fenntartásához, és a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez vezet a növénytermesztésben" – mondta Gattinger.

Ezekkel a megállapításokkal az agrárgazdálkodási rendszerek optimalizálhatók az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében.

Az eredményeket a "Scientific Reports" tudományos folyóirat online kiadása tartalmazza.

Agrotrend.hu / Top Agrar

Kapcsolódó tartalom:

Következő

Évmilliók óta alakítja a természetet az emberi tevékenység

Előző

Megújulnak vizes élőhelyeink