A vízügy szerint az egri hódok potenciális árvízveszélyt jelentenek

ők úgy látják, az állatok szaporodásának üteme nagyon aggasztó, s csupa anyagi kárt jelent egy hód. Komlósi Csaba szerint viszont ez rossz megközelítés.

Engedélyezte a hódgátak elbontását az Eger-patak egri, felsővárosi részén a belterületi vízkárveszély miatt a Heves Megyei Kormányhivatal, mégpedig a vízügyi kezelésért felelős Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kérelmére, írta a Heol.

Fotó: HEOL, Lénárt Márton

Szülők emelték fel szavukat egy hódvár elbontásáért a városban, hogy a gyerekek tudjanak játszani a patakban. Ugyanakkor helyiek és természetvédelmi szakértők is tiltakoztak a bontás híre ellen a napokban. A portál az illetékes vízügyi igazgatóságot kérdezte meg az ügyben, milyen reális veszélyt jelent helyben a hódcsalád és a tevékenysége?

A válasz alapján a vízügy a hódokban egyértelműen kártevőt lát.

Az eurázsiai hód védett állat, így bármilyen ezzel kapcsolatos beavatkozás – az élőhelyének bolygatása, a hódgát elbontása, a hódjáratok felszámolása – csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével történhet. Az augusztusban benyújtott, az érintett területen lévő hódgátak elbontására vonatkozó kérelmükre a napokban kapták meg az engedélyt.

A hódok számára vonatkozóan állományfelmérési adatokkal nem rendelkezünk, de úgy érzékeljük, hogy számuk napról-napra ugrásszerűen növekszik. A pár évvel ezelőtti néhány előforduláshoz képest napjainkban már szinte minden vízfolyásunkon észlelhető a jelenlétük és a kártételük. Egyre több önkormányzat tesz bejelentést a területén előforduló hódkárosítással és jelenléttel kapcsolatban, valamint számos lakossági panasz is érkezik – írta a lapnak küldött válaszában az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság.

A hódok által jellemzően okozott károsításokat, károkozásokat öt kategóriába sorolták.

Fák megrágása.
Csatornák, patakok mentén fák kidöntése.
Üregek és járatok építése a partoldalban, ezek beszakadása miatt a gépi fenntartás ellehetetlenül.
Közvetlen vízkárveszély a hódok gátépítése, mert a mederbe épített gát visszaduzzasztja a vizet, így árvizek levonulásakor a szomszédos lakott, vagy mezőgazdasági területeken kiöntés keletkezhet.
Üregek, járatok építése a víztartó depóniákban, árvízvédelmi töltésekben.

Közvetlen árvízveszélyt okoz mindez, ugyanis a járatok, üregek csökkentik a gát állékonyságát, így ez az állapot könnyen töltésszakadáshoz vezethet, veszélyeztetve a mentett oldali területeket, bel- és külterületet egyaránt. Az árvízvédelmi fővédvonalakon, különösen a Tarnán és betorkoló vízfolyásai mentén lévő árvízvédelmi töltések esetében jelentős kockázati tényezőt jelent az elszaporodott hódpopuláció – fogalmaztak.

Az általuk okozott kiüregelődések, egy-egy árvíz levonulása során lokálisan az árvízvédelmi töltés tönkremenetelét, a töltésszakadást okozhatják, veszélyeztetve a védett településeket. A kisvízfolyások medrében épített torlaszok szintén jelentősen növelik az árvízveszélyt – tették hozzá.

agrotrend.hu / HEOL, Szabadi Martina Laura