3 burgonyafajtának igazolt a stressz toleranciája

Egy fiatal magyar kutató szárazság okozta stressztűrési kísérlete megoldást nyújthat a termelők számára, mivel 3 burgonyafajta esetében is kiemelkedő stressz toleranciát igazolt.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hirtelen jövő, nagy erejű viharok, az áradásszerű esőzések és a hosszú, aszályos időszakok nem csak az embereket, de a növényeket is megviselik. Ezek közül a szárazság az egyik legjelentősebb stressz, mivel az élőlények teljes életműködését befolyásolja: káros hatása a növény fejlődésében, növekedésében, a terméshozamban és annak minőségében egyaránt megmutatkozik.

Éppen ezért a nemesítők kiemelt célja egyre inkább az, hogy olyan növényfajtákat hozzanak létre, amelyek képesek tolerálni a tartósan aszályos, meleg, csapadékmentes időszakokat. Erre keres megoldást egy fiatal magyar kutató, aki laboratóriumi körülmények között vizsgálja 10 különböző burgonyanemesítési klón szárazság okozta stressz tűrését.

Fotó: illusztráció

– A növények stressz tűrési képességét meghatározó nedvkeringési képesség (ozmoreguláció) egy sejtszinten megnyilvánuló folyamat, ezért a különböző genotípusok ilyen jellegű tulajdonsága laboratóriumi körülmények között is tesztelhető. Kutatásunk alátámasztja, hogy igen nagy eltérések lehetnek az egyes burgonyafajták között az ozmotikus-stressztűrés tekintetében. A vizsgálatunk során ugyanis laboratóriumi körülmények között a 10-ből 3 burgonyafajta esetében igazoltunk kiemelkedő ozmotikus-stressztoleranciát – mondta el Hanász Alexandra, aki kutatómunkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat TDK kategóriájának harmadik helyét.

– Ez az eredmény hasznos információt szolgáltat a nemesítési fajták későbbi szelekciójához és további szántóföldi tesztelések alapját képezhetik. A vizsgálatok folytatásával így a magyarországi ökológiai viszonyoknak legmegfelelőbb fajták hozhatók létre, illetve választhatók ki, ami a magyar termesztők piaci versenyben maradási feltételeinek javítását és az ágazat fellendítését segítheti a jövőben – tette hozzá Hanász Alexandra.

A kísérletről

A kísérleteket négyhetes befőttesüvegekben levő hajtástenyészetekről indították, Murashige-Skoog (MS) alapú burgonyaszaporító táptalajt használtak, amelyet különböző típusú és koncentrációjú ozmotikummal egészítettek ki. Az ozmotikus stressz előidézéséhez D-Mannitot és kétféle molekulatömegű polietilén-glikolt (PEG600, M=600; illetve PEG6000, M=6000) alkalmaztak.

A burgonya hajtástenyészeteket 4 hétig nevelték ezeken a táptalajokon, ezt követően a klónok morfológiai tulajdonságai közül a hajtáshosszt, a gyökérhosszt és a gyökér darabszámot vizsgálták. Az ozmotikumos kezelések eredményeit a kontroll (ozmotikumot nem tartalmazó táptalajon növekedett) növények eredményeihez hasonlították és egy úgynevezett stressz-indexet (SI) számoltak, mely lehetővé tette a különböző genotípusok összehasonlítását.

agrotrend.hu / K&H