Újabb kutatási eredmények a klímaváltozásról

2023 a melegrekordok éve volt. A globális átlaghőmérséklet másfél fokkal haladta meg az iparosodás előttit, ami szintén egy rekord, az okokat beazonosítani azonban nem egyszerű feladat.

Ismerjük az emberi tevékenység következményeit, a légkörben felhalmozódó üvegházgázok hatását. Számolni tudunk az El Niñóval, a Hunga Tonga-kitörés és más vulkáni tevékenység utóhatásaival, az erősödő naptevékenységgel, a napsugarakat visszaverő aeroszolok mennyiségének csökkenésével. Mindent egybevetve azonban az említett másfél Celsius-fokos növekedésből mintegy 0,2 fok okát nem ismerjük.

forrás: pixabay

A német Alfred Wegener Intézet kutatója, dr. Helge Goessling szerint a nagy meleg fennmaradó része annak tudható be, hogy a Föld kevesebb fényt ver vissza. Az intézet és a Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja, az ECMWF munkatársai a NASA műholdas adatait és saját adatsoraikat elemezve vizsgálták a Föld energiaháztartását és a felhőtakarók mennyiségét különböző magasságokban.

Azon akadt meg a szemem, hogy 2023-ban volt a legalacsonyabb a bolygó albedója – jelezte dr. Thomas Rackow, az ECMWF munkatársa.

Az albedó latinul fehérséget jelent és azt jelöli, hogy egy adott felület mennyire veri vissza az elektromágneses sugarakat, mint a fény. A Föld albedója átlagosan 0,3, vagyis a napból érkező energia 30 százalékát visszaveri – a nem visszaverődő energia értelemszerűen elnyelődik, vagyis melegít.

A kutatók azt látták, hogy az esetenként 1940-ig visszamenő adatok alapján soha nem volt ilyen alacsony a Föld albedója. A friss hó albedója 80-90 százalékos, tehát komoly tényező lehet a sarki régiók olvadása és a hóborította terület zsugorodása. Goessling szerint azonban ezen területek csak a teljes visszaverő képesség mintegy 15 százalékát jelentik. A fő gond tehát máshol keresendő.

Árnyékhiány

Az elemzés szerint a 2020 decembere óta csökkenő albedó nélkül 2023 átlaghőmérséklete 0,23 Celsius-fokkal alacsonyabb lett volna. Egy fontos trend látszik kirajzolódni: a trópusok felett és a közepes északi szélességi körök mentén csökkent az alacsonyan képződő felhők mennyisége. Az Atlanti-óceán északi része felett ez szokatlan hőhullámokkal társult, ami nagyban hozzájárult a szélsőséges meleghez. Az alacsony felhők azért fontosak, mert bár a felhők minden magasságban visszaverik a fényt, a magasabb felhők a felszín felől kisugárzó energiát visszatartják a légkörben.

A kutatók szerint a modellek alapján kifejezetten intenzív felmelegedés következik. Azt javasolják továbbá, hogy mivel hamarabb elértük a hőmérsékletet, mint amivel a párizsi klímaegyezmény számolt, az egyezményben foglalt célokat és határértékeket szükséges lenne ennek megfelelően szintén előbbre hozni.

agrotrend.hu / index.hu