Szennyezésből érték, avagy: Ássunk a mélyére!

A 10. Fenntarthatósági Témahéten „Ássunk a mélyére! – A talaj élete” címmel tartott előadást Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Szegedi Tudományegyetemen majdnem 700 diáknak, többségében középiskolásoknak. Ez volt Áder János 99. klímaelőadása 2014 vége óta (a századik előadás egy Vas megyei faluban, Csörötneken lesz április 9-én).

Az április 7-ei prezentáció különlegessége volt, hogy a szegedi székhelyű eChemicles világszinten is egyedülálló fejlesztése adta az egyik hátterét az előadásnak, amely előtt Áder János ellátogatott a cég telephelyére.

Forrás: pixabay.com

Az eChemicles csapata egy közvetlen szén-dioxid elektrolizáló technológia fejlesztésén és méretnövelésén dolgozik a versenyképes zöld átállás elősegítése érdekében.

Az egyetemen tartandó előadáson arról lesz szó, hogy a talaj a lassú (geokémiai) szénciklus része, aminek során kémiai reakciók és lemezmozgások következtében (pl. kőzetek mállása során felszínre kerülő szerves szén oxidációja, szerves szén eltemetődése, kőzetképződés, vulkáni tevékenység) a szén 100-200 millió év alatt vándorol a kőzetek, talaj, óceán és légkör között.

Meglepő lehet, de nem a fák nyelik el a legtöbb CO₂-t.

• Az óceánok a CO₂ kb. 30%-át nyelik el, ezzel a legnagyobb elnyelők a Földön.
• A második a talaj 25%-kal.
• Csak ezután következik a természetes növényzet 20%-kal. Ebbe beletartoznak: erdők, gyepek, mezőgazdasági területek, tőzeglápok együttesen. Ebben a kategóriában a legjobb elnyelőnek a tőzeglápok és a gyepek tekinthetők, csak ezután következnek az erdők.
• Az egyéb is kb. 25%-ot képvisel (permafroszt, kőzetek, édesvizek stb.)

Mivel a jelenlegi kibocsátásokat a meglévő elnyelők nem képesek semlegesíteni, egyéb megoldásokat is ki kell találni.

Az eChemicles csapata egy közvetlen szén-dioxid elektrolizáló technológia fejlesztésén és méretnövelésén dolgozik a versenyképes zöld átállás elősegítése érdekében.

Ez a megoldás képes a szén-dioxidot (CO2) átalakítani, például szén-monoxidra (CO) vagy etilénre, melyek a vegyipar és más jelentősen szennyező iparágak számára zöld alapanyagként szolgálhatnak.

A technológia jelenleg a szén-monoxid előállítására van optimalizálva, mely számos vegyipari folyamatnak elengedhetetlen része. Többek között közvetlenül alkalmazzák műanyagok és ecetsav előállításához, a vaskohászatban és acélgyártásban, illetve hidrogénnel kombinálva szintézisgázt állítanak elő szén-monoxidból, ami kiinduló vegyülete számos összetettebb molekulának. Ma még a szén-monoxid előállítása elsősorban földgázból és szénből történik, jelentős környezeti terheléssel (akár 3 t CO2 eq / t CO).

Ez a technológia egy új előállítási megoldást kínál, mely során csupán CO2-ból elektromos áram segítségével, fenntartható módon állíthatunk elő CO-t.

Technológia:

• Alacsony hőmérsékletű elektrokémiai technológia: Elektromos energiával a CO₂-t szintetikus vegyi anyagokká alakítjuk, melyek egyből hasznosíthatók a vegyipar számára
• Skálázhatóság: A technológia skálázhatósága ipari méretekben is releváns, moduláris tervezésének köszönhetően.

Hol hasznosítható a syngas, az az szintézisgáz?

• Szén-monoxid és hidrogén kombinációja: Kémiai folyamatokban, összetettebb molekulák alapanyagaként használható.
• Szintetikus üzemanyagok: Fenntartható repülő és tengerhajózási üzemanyagok előállítása.

Közvetlen CO hasznosítás

• Vegyipar: Műanyaggyártás, ecetsav előállítása.
• Kohászat: Vasérc finomítása és acélgyártás során redukálószerként használják.
• Elektronikai gyártás és élelmiszeripar: Szupertiszta formában tartósítószerként alkalmazzák.

agrotrend.hu / Kék Bolygó Alapítvány