Fenntarthatóság
Megrekedt egy nagyon fontos életminőségi mutató
Egy új, magyar kutatók közreműködésével megjelent nemzetközi tanulmány szerint megállt a biológiai sokféleség növekedése az európai édesvizekben, ezért sürgős cselekvésre hívják fel a döntéshozók figyelmét.
A Nature című folyóiratban augusztus elején megjelent tanulmányban a kutatók az édesvízi gerinctelen közösségekben bekövetkező változásokat elemezték 1968 és 2020 között – olvasható az ELKH MTI-hez eljuttatott közleményében. A kutatók a cikkben rávilágítottak az édesvízi ökoszisztémák rendkívüli érzékenységére, az emberi behatások biológiai sokféleségre gyakorolt hosszú távú negatív következményeire.
A tanulmány fő szerzői, Peter Haase, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum professzora és Ellen A. R. Welti, az amerikai Smithsonian Conservation Ecology Center munkatársa voltak. A kutatásban közreműködött Várbíró Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézete (ÖK VÖI) és Csabai Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatója is.
A beszámoló szerint a kutatás 22 európai országból származó, 1816 mintasorozatból és 26 668 mintából álló, 2668 taxon mintegy hétszázezer egyedét tartalmazó átfogó adatsorra épül. A magyar kutatók az adatok összeállításában és elemzésében vettek részt.
Fotó: MTI/EPA
“Bár az elmúlt évtizedekben számos erőfeszítés történt az édesvízi ökoszisztémák védelmére és helyreállítására, az új tanulmány rávilágít arra, hogy további kihívások állnak ezen életközösségek előtt. Az EU Vízkeretirányelv bevezetése, a hatékonyabb szennyvízkezelés, a hidromorfológiai terhelések csökkentése, és más hasonló kezdeményezések
pozitív változásokat hoztak az édesvizek állapotában a 2010-es évek előtt, azt követően azonban a javulás jelentősen lelassult,
napjainkra, a további intézkedések ellenére, gyakorlatilag megállt” – írták.
A kutatók úgy vélik, hogy a 2010-es évektől megfigyelt lassulás a napjainkban történő intézkedések csökkenő hatékonyságára utal. Ez azt mutatja, hogy az eddigi lépések önmagukban nem elégségesek a fenntartható jövő biztosításához.
A lassulás egyik magyarázata lehet, hogy a helyreállítások lendülete kifogyóban van, emellett új stresszfaktorok lépnek fel, vagy a meglévők felerősödnek (például új típusú szennyező anyagok megjelenése, esetleg a változó éghajlat hatása). Ezek a tényezők lassíthatják és potenciálisan visszafordíthatják a biológiai sokféleség növekedését – jegyezték meg.
E hipotézissel összhangban a kutatók kimutatták, hogy a javulás,
a biológiai sokféleség helyreállása kisebb mértékű volt a gyorsabban melegedő éghajlatú területek folyóiban,
a nagyvárosi és mezőgazdasági területeken áthaladó és a keresztgátak alatti folyószakaszokon.
A kutatók figyelmeztetnek arra, hogy az éghajlatváltozás, az inváziós fajok terjedése, az emberi tevékenységek során bekerülő szennyező anyagok fokozódó jelenléte, vagy az élőhely átalakítás és a városiasodás mind olyan tényezők, amelyek együttesen hátráltatják az édesvízi ökoszisztémák biodiverzitásának fenntartását és a felszíni vizek állapotának javulását. Kiemelték, hogy az édesvízi ökoszisztémák hosszú távú életképességének biztosítása érdekében konszenzusra van szükség, amely a politikai döntéshozókat, a tudósokat és a civil közösségeket egyaránt bevonja.
agrotrend.hu / Infostart