Hibernálták magukat télre a hüllők

A Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártér részterületén élő hüllők és kétéltűek a rájuk jellemző különleges módon, hibernált állapotban töltik a telet, és mozdulatlanul várják, hogy a tavaszi napfény újra felmelegítse őket – ismerteti honlapján a nemzeti park.

A Körös folyó hullámterében nagyon sokféle kétéltű él, így pettyes gőte, dunai tarajos gőte, vöröshasú unka, barna ásóbéka, barna varangy, zöld levelibéka, erdei béka, illetve a tavi békák közül a kecskebéka és rokonai, hiszen ez a változatos, vizes élőhely igen kedvező számukra. Mint írják, a hüllők közül három fajjal találkozhatunk a Körös-ártérben: vízisiklóval, mocsári teknőssel és fürge gyíkkal.

A kétéltűeknek és a hüllőknek is változó a testhőmérsékletük, mely a külső hőmérséklethez igazodik, vagyis nem tudják belülről fenntartani az állandó testhőmérsékletet. Emiatt, ha nem találnának megoldást a túlélésre, akkor a téli hidegben nagyon lehűlnének és elpusztulnának. A megoldásuk a hibernáció, ami nem alvás, hanem egy nyugalmi állapot. Lényege, hogy mozdulatlanul, merev állapotban vannak olyan helyen, ahol a külső hőmérséklet nem éri el a fagypontot.

Forrás: pxhere.com

Ahogy a nemzeti park tájékoztat, azok a fajok, melyek életük nagy részét a vízben töltik (mint a vöröshasú unkák vagy kecskebékák), általában a hibernálódás helyszínéül is a vizet választják. Ők ilyenkor a fagymentes víztérben, közel az aljzathoz pihennek mozdulatlanul fűszálakba, fűcsomókba kapaszkodva. Ha viszont mégsem a vízben hibernálódnak, akkor is nedves növényzetet keresnek.

Velük ellentétben azok a fajok, melyek életüket főként a szárazföldön töltik, általában télire is valamilyen száraz növényzettel borított, hideg, de fagymentes helyet, talajrepedést, faodút választanak. Ilyen faj például a barna és a zöld varangy, a barna ásóbéka és a zöld levelibéka.

A hüllők közül a fürge gyík a napos, meleg helyeket kedveli, így telelésre legtöbbször talajréseket választ. A vízisikló a vizekhez közeli területeken, de szárazon tölti a telet, szintén hibernált állapotban.

Mint írják, a legérdekesebb a mocsári teknős telelése, amely nem kizárólag partoldalakban vagy üregekben, hanem a hüllők közül egyedüliként a víz alatt is képes telelni annak ellenére, hogy tüdővel lélegzik. Ez azért lehetséges, mert a kloákája legvégén található, hajszálerekben gazdag hólyag segítségével képes a vízben oldódott oxigént felvenni. A mocsári teknős lebukik a mocsaras aljzatra és ott elvermel. A 2-3 Celsius-fokos vízben a hibernáció során rendkívül kevés energiát fogyasztva, a kloákája segítségével felvett oxigént felhasználva képes anyagcserét folytatni.

Valamennyi kétéltűre jellemző, hogy a novemberi hibernálódás előtt a korábbihoz képest több táplálékot vesz magához, hiszen növelniük kell a zsírtartalékaikat, hogy át tudják vészelni a telet. Tavasszal, a napsütés hatására felmelegszik a környezet, a kétéltűek és a hüllők életfunkciói újra felgyorsulnak, és nem sokkal ezután elkezdődik a szaporodási időszak.

agrotrend.hu / beol.hu