A város mint ökoszisztéma

Az ökológia tudományágának megszületése óta eltelt 100 év alatt a világ népessége 2 milliárd főről 8 milliárd főre nőtt, amelynek több, mint fele ma már városi területen él, holott 100 éve csupán 14% lakott városban. A városok mérete és száma egyaránt gyors növekedésnek indult, hogy képes legyen kiszolgálni a népességnövekedést.

Csak az Egyesült Államokban 1990 és 2000 között 10 év alatt több mint 1,4 millió hektár városok közelében lévő földterület veszett el a városfejlesztés miatt, amibe például mezőgazdaság területek, erdők, vizes élőhelyek, gyep- és cserjetársulások egyaránt beletartoznak. Ez is rávilágít arra, hogy a biodiverzitás megőrzése és kezelése megköveteli az ökoszisztéma folyamatainak tág ismeretét a városok szemszögéből vizsgálva is. A városi területek tulajdonképpen erősen módosult területek, amelyeknek változása folyamatos és gyors.

A lakott és nem lakott területek között szembeötlő a különbség, akár az ember, akár más élőlény szempontjából vizsgálódunk. A vidéki tájakról az urbanizáltabb tájak felé haladva az átlaghőmérséklet jellemzően emelkedik, a nitrogén feldúsulhat a talajban a műtrágyázás miatt, a vízrendszerek pedig egyre kevésbé tiszták. A várost, mint élőhelyet vizsgálva annak nagyfokú mozaikossága a jellemző, amelyet gyakran a talaj és a lombkorona borítása különböztet meg, gondoljunk itt parkolók, kertek, épületek, parkok változatos hálózatára.

Városi táj – Város mint ökoszisztéma. Fotó: David Mark / Pixabay / forrás

A város és az ökoszisztéma kapcsolata

Az urbanizáció a környezeti változások egyik fő mozgatórugója. Számos globális kérdés megoldásában segít annak ismerete, hogy az ökológiai közösségek hogyan reagálnak a városok által generált nyomásra. A nagymértékben jelenlévő városiasodás az ökoszisztéma egészségi állapotának fenntartása szempontjából aggodalomra adhat okot, de a nagyobb városi zöldfelületek ezzel párhuzamosan helyet biztosíthatnak számos állat- és növényfajnak is. Ez  hívta életre a városi biodiverzitást, mint fogalmat és kutatási területet, ami már több, mint 30 éve folyamatosan fejlődik. Több kutatás megfogalmazta azt a problémát, hogy az ökoszisztéma antropogén, ember által előidézett változásai számos fajt a tömeges kihalás szélére sodortak. Ez számos ok következménye, mégis az egyik legfontosabbként említett az emberi populáció méretének töretlen növekedése. Ezzel összefüggésben megfogalmazásra került, hogy a lakott területek, kimagaslóan a városok fontos szerepet játszhatnak a természetvédelemben, ha a településen ezt támogató kezdeményezések indulnak meg. Ilyenek lehetnek az ismeretterjesztő tevékenységek, melyek a lakosságot minél nagyobb százalékban bevonják, de ide sorolhatjuk az élőhelyek – legtöbbször élőhelyfoltok – megőrzését, zöld folyosók létesítését is.

Zöld tető – Város mint ökoszisztéma

Megjósolt jövő

McDonnell és Pickett ezelőtt több, mint 30 évvel javasolták, hogy az ökológiai kutatásokat ki kell terjeszteni a városokra is. Ebben nem ők voltak az elsők, azonban e két német szakember 1980-as években megfogalmazott ezirányú gondolatai nem terjedtek el széles körben, mert az akkor még kevésbé globalizált világban kevésbé vették őket komolyan. Azonban ők egy igen fontos megállapítást, pontosabban kérdést fogalmaztak meg, melyet a napjainkban zajló kutatások már számos esetben alapvetésként fogadnak el. E szerint a hiányosságok megértésében nem feltétlenül az a fontos, hogy milyen állat- és növény fajok találhatók városokban, hanem sokkal inkább az, hogy mi teszi lehetővé számukra azt, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a városi környezethez. Erre a felvetésre az eddig megfogalmazott és megfogalmazásra váró válaszok komolyan előrelépést jelenthetnek a városok élővilága számára.

Város mint ökoszisztéma. Perez Vöcking / Pixabay / forrás

Biológiai sokféleség a településeken

Az utóbbi 20 évben jelentősen megnövekedett a településeken élő növény- és állatfajokat célzó kutatások száma, melyek érdekes és meghökkentő adatokkal szolgáltak. Aronson és munkatársai 2014-es megállapítása volt, miszerint a városiasodás mérsékelt szinten tartása mellett az őshonos növényzet és az egzotikus, vagyis nem őshonos fajok kombinációja előnyös sokféleséget hozhat létre a városban. Ez zöldfelület növekedéssel jár együtt, ami kedvez az állatvilágnak is, azonban ezen túl számos előnyt biztosít a lakosság számára is.  Például a szennyezőanyagok megkötésében, a hősziget effektus mérséklésében, a kedvező mikroklíma kialakításában is fontos szerep jut egy ilyen megközelítésből a komplex növénytakarónak.

Város mint ökoszisztéma. Fotó: Sergio Cerrato – Italia / Pixabay / forrás

Több további tanulmány nevezi meg a városi ökoszisztémák leginkább vizsgálható csoportjaként a növényeket, de mellettük számos adatot, felmérést találhatunk az ízeltlábúakról és a madarakról. Ezzel ellentétben más állatcsoportok, így a hüllők, kétéltűek, emlősök már kevesebb adattal, felméréssel büszkélkedhetnek városi berkeken belül. Amennyiben egy város sikeresen meg kívánja őrizni a biológiai sokféleséget, sőt támogatni is szeretné, akkor meg kell értenie a városi környezet ökoszisztémára gyakorolt hatásait és a cselekvés eszköztárát is meg kell ismernie.

Felhasznált források:

• Rega-Brodsky, C.C., Aronson, M.F.J., Piana, M.R. et al. Urban biodiversity: State of the science and future directions. Urban Ecosyst 25, 1083–1096 (2022). https://doi.org/10.1007/s11252-022-01207-w
• Faeth, S. H., Bang, C., & Saari, S. (2011). Urban biodiversity: patterns and mechanisms. Annals of the New York Academy of Sciences, 1223(1), 69-81.
• Čeplová, N., Kalusová, V., & Lososová, Z. (2017). Effects of settlement size, urban heat island and habitat type on urban plant biodiversity. Landscape and Urban Planning, 159, 15-22.
• Yan, Z., Teng, M., He, W., Liu, A., Li, Y., & Wang, P. (2019). Impervious surface area is a key predictor for urban plant diversity in a city undergone rapid urbanization. Science of the Total Environment, 650, 335-342.

Szerzők:
Kisvarga Szilvia – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Horotán Katalin – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

agrotrend.hu / Diszkertészek