Klímaváltozás: Az adatok tükrében

Forrás: pixabay.com

Időjárásunk nagyokat hullámzik mostanában, és ezzel együtt klímánk éves adatsorai is nagyon erősen kilengenek a különböző irányokba. A téma túlideologizálása és riogatás nélkül is ténykérdés, hogy a klíma változóban van;az egzakt számok, hőmérsékleti adatok pedig egy igazán feltűnő trendet mutatnak Európa kapcsán: a látványos felmelegedését.

Hétfőn, a Föld napján jött ki az Európai Bizottság által finanszírozott Copernicus program 2023-as évértékelő tanulmánya, Európa éghajlatára vonatkozóan. A hőmérsékleti mérések tömegén alapuló adatok egyértelműen mutatják: kirívóan melegszik a kontinens klímája.

Az Európában valaha mért (tehát mintegy másfél évszázad óta feljegyzett) tíz legmelegebb év 2007 óta következett be, a három legmelegebb évet pedig mostanában, 2020 óta éltük meg.

A 2023-as adatokról pedig elmondható: különböző számítások szerint Európa valaha mért legmelegebb vagy második legmelegebb évét jegyezhettük fel tavaly.

Kelet-Európában voltak olyan területek, ahol a sokévi átlaghoz képest akár 2,6 fokkal melegebb volt az éves hőmérsékleti átlag. Ilyen volt Romániában a havasalföldi és moldvai síkok hőmérséklete, ilyen értéket mutattak a Kaszpi-tengertől északra fekvő puszták adatai is. A távoli, északkelet-európai, sarkkörön túli orosz területeken is ilyen extrém átlagok jöttek ki. És mintegy 2 fokkal melegebb volt a tavalyi év a sokévi átlagnál a magyar Alföld déli és keleti fertályán is.

Emellett pedig az Alpok térségét is hasonlóan súlyosan érintette, akár 2 fokkal magasabb átlaghőmérséklettel a melegedő klíma. Az Európát körbevevő tengerek felszíni hőmérséklete is a valaha mért legmelegebb volt. A Földközi- és Fekete-tengertől a portugál, spanyo, francia, ír és skót atlanti partvidékekig. Magyarországot szerencsére nem annyira, de a mediterrán vidékeket súlyosan érintik a rendszeres, óriási kiterjedésű erdőtüzek, amik Görögországot, Dél-Olaszországot és Portugáliát érintették súlyosan tavaly.

Európa szinte teljes területére a felmelegedés volt a jellemző. Csak Norvégia és Svédország központi tájain, távoli hegyvidékein és erdőségeiben, valamint Izlandon mértek hűvösebb átlagot a sokévi adatokhoz képest.

A felmelegedéssel együtt az is igaz, hogy 2023 a sokévi átlaghoz képest 7 százalékkal nedvesebb volt, ennyivel több eső esett a korábbi jellemző adatoknál. Ez viszont árvizeket vagy árvízveszélyt jelentett, többek között a Duna és a Rajna vízgyűjtő területein. Hó ellenben kevesebb esett az átlagosnál. Így járt Közép-Európa és az Alpok térsége is, ami a téli sportolás nehézségei mellett a gleccserjég további visszahúzódásához vezetett.

Európán túlmenően globálisan is a 2023-as év volt a valaha mért legmelegebb esztendő.

Az átalakuló politikai világrend mellett – és attól nem is függetlenül – az átalakuló klíma, az időjárási anomáliák is erősen meghatározzák társadalmi és gazdasági életünket, jövőképeinket.

Bár sem az egyén, sem egy nemzet nem tudja a globális klímafolyamatokat megváltoztatni. Azonban bizonyos, hogy okos vízgazdálkodással, az erdősítés folytatásával és városaink zöldítésével, árnyasításával közösségeink és az ország egésze tehet a lokális, Kárpát-medencei klímánk védelméért, megjavításáért. „Csak” a jövőnk múlik rajta.

agrotrend.hu / Mandiner