Időjárás

Hőhullámokkal, perzselő meleggel és aszállyal teli nyárra számíthatunk

Az idei nyári időszak (május–szeptember) az 1991–2020 közötti klímaátlaghoz képest 0,8-1,5 Celsius-fokkal lehet melegebb Magyarországon. A július és az augusztus anomáliája két foknál is magasabb lehet a hosszú távú előrejelzés szerint.

A vezető szezonális előre jelző modellek (ECMWF, GFS, CFS, JMA) friss adatai szerint a nyár a kontinens nagy részén az átlagosnál melegebb lehet, gyakori és intenzív hőhullámokkal. A csapadékhiány következtében – régiónként eltérő mértékben – hidrológiai és mezőgazdasági aszály kialakulására is számítani lehet, elsősorban Dél- és Közép-Európában.

Forrás: pixabay.com

Alig esik

A klímaváltozás ténye tagadhatatlan: egyre enyhébbek a telek, évtizedről évtizedre melegebbek a nyarak, a hőhullámok intenzitása szignifikánsan növekedett az elmúlt 30 évben, és a májustól októberig tartó időszakban (néhány évtized múlva a nyár hossza) egyre kevesebb napon hullik csapadék.

Míg az 1970-es és 1980-as években az ország alig 15-20 százaléka volt veszélyeztetve aszálytól, ma már az ország közel 40-45 százaléka, 2060 után ez az arány a mostani melegedési trendekkel 85-90 százalékra növekedhet.

A középtávú szezonális előre jelző modellek 112 szimulációja alapján a 2025-ös nyári időszak (május–szeptember) az 1991–2020 közötti klímaátlaghoz képest 0,8-1,5 Celsius-fokkal lehet melegebb Magyarországon, sőt a július és az augusztus anomáliája elérheti a 2-2,2 Celsius-fokot is négy globális előrejelző-modell szimulációi alapján. Ezt a pozitív anomáliát blokkoló anticiklonok alatti melegebb légtömeg okozhatja, hőkupola-effektust eredményezve. A blokkoló anticiklonok aszályos időszakot idézhetnek elő Közép-Európa nagyobb részén, a szokásosnál nagyobb hőhullámkockázattal.

A május még tűrhető

Ha hónapokra lebontjuk az előrejelzést, az látható, hogy május és június első felében érezhető extremitások kevésbé várhatók, mint június közepétől. A kontinens nagy részén a szokásosnál melegebb időjárást látunk júniusban, júliusban és augusztusban is. A

legjelentősebb hőmérsékleti anomáliák Kelet-Közép-, Délkelet- és Észak-Európában valószínűsíthetők.

Jelenleg a Duna, a Pó és a Rajna vízgyűjtő területein is vízhiány tapasztalható, és a nyárra jellemző szárazabb időjárás várhatóan tovább fokozza a hidrológiai deficitet Európa jelentős részén. Mindez annak ellenére valószínű, hogy az idei évben – a 2022-es és a tavalyi nyárral ellentétben – extrém mértékű, kiterjedt abnormális csapadékhiány kevésbé valószínűsíthető.

A termés jobb lehet

A tavaszi fagyok után a 2025-ös évben a mezőgazdaság sikeresebb év elé nézhet a tavalyihoz képest. Várhatóan idén a nyári időjárási körülmények kevésbé lesznek extrémek, mint a 2024-es évben, mind a kukorica- és a napraforgó-termelők, mind a gyümölcstermesztők számára. Ha ez a trend megmarad, 2025-ben több és sokkal jobb minőségű termésre számíthatunk a megelőző évhez képest.

agrotrend.hu / Világgazdaság