A tarlóhántás kiemelten fontos és ideje elvégezni

Alig ért véget az aratás, máris újabb fontos feladata van a gazdáknak, ez pedig a tarlóhántás, amellyel meggátolhatjuk a talaj állapotának a romlását, és segítségével előkészítjük a minél jobb jövő évi termés érdekében. Egyre kevesebben hagyják meg a szalmát a földeken, főleg ott, ahol még van állattenyésztés, ugyanis ezeken a helyeken bálát készítenek és ott marad a tarló. A magára hagyott földeken vastag repedések keletkeznek, ezeket le kellene zárni, hogy a talajban lévő nedvesség ne párologjon el, ehhez viszont kell a jó talaj előkészítés.

Már gondolni kell a repce vetésére, amelyhez el kell végezni a tarlóhántást azért, hogy szeptemberben a talaj és a műtrágya kijuttatásakor ne kelljen szikrázniaaz ekének, atraktort pedigne rángassa a föld, hanem a morzsalékos talajt addigra finomítsukés vetőágyat elkészítsük. Ezeket a repedéseket be kell tömni, a talajból a kipárolgást meg kell akadályozni. Erre hívja fel a figyelmet Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője.

Az őszi káposztarepcénélelég hosszú idő telik el a vetés és a betakarítás között, így szinte elkerülhetetlen, hogy ne alakuljon ki valamilyen stresszhelyzet. Ezek általában az abiotikus tényezők lehetnek, magyarul a környezeti behatások. Rendkívül változatos formái hátráltatják a repce optimális fejlődését. A szélsőséges időjárási viszonyok képesek a hirtelen történő változásra, nincs fokozatosság, így a növény nem tud alkalmazkodni.

A repceállományok életében az első stresszhatás sokszor a szárazság, ami már csírázáskor is visszavetheti a növekedést, egyfelől az egyszerű vízhiány miatt, másfelől a talajoldat hiányában szűkösen felvehető tápanyagok miatt. Az őszi száraz, meleg idő, továbbá az ilyenkor károsító bogarak által okozott kárt is hatványozottan növelheti. Tápanyaghiányos állapotban nehezen alakulhat ki olyan gyökérzet, ami az ugyan egyre ritkábban, de nem kizárható módon bekövetkező zord téli időjáráskor is biztosítja az állomány megfelelő áttelelését. Ezért hasznos a starter trágyázás, és az őszi nitrogén utánpótlás is.

A repcére és a többi növényre is igaz, hogy minden idők legkorábbi időszakában fejeződött be az aratás az időjárási körülmények miatt. A csapadékhiány, valamint a korai tavasz miatt nem tudtak a gyökerek kifejlődni, ami kellett volna a nagy vegetatív tömeg ellátásához, ráadásul a búza virágzásakor – amikor a leginkább szükség lett volna a vízre – aszályos időszak jött.

-Emiatt hiába volt tápanyag a talajban, ezt a növényzet nem tudta felvenni, ezért takarmány minőségű lett a búza, amelynek a minősége gyenge, bár a mennyiséggel nem lesz probléma. Hetven százaléka takarmány minőségű a búzának -összegezte Umenhoffer Péter, aki hozzátette:

mindent meg kell tenni továbbra is a jövő évi jó termésért, ami a talajnál kezdődik. Az egyik nagyon fontos célja a tarlóhántásnak, hogy segítse a talaj nedvességének a megtartását. A nedvesség megtartása a sekély hántással, illetve a felszíni réteg lezárásával érhető el. Ez a talajmunka a nedvességtakarékos termesztési technológiák egyik legfontosabb része.

Agrotrend.hu/ novenyvedoszer.hu