Hírek

Vízdíjak a mezőgazdasági vízgazdálkodásban a hazai szabályozás és uniós elvárások tükrében

A mezőgazdasági vízdíjak tekintetében megkülönböztetünk vízkészletjárulékot és mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat, melyet a hazai előírásokon túl az uniós elvárások is alakítanak.

A vízkészletjárulék fizetési menetességek és kötelezettségek

Mentességek

Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie

az öntözési célú vízhasználat esetében a vízjogi engedélyenként az évi 400 000m³-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4000 m³-ért,
a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m³-ért, a felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m³-t meg nem haladó vízmennyiség után.

Fizetési kötelezettég

A fentieken túl a vízkészletjárulék mértékét egy képlet határozza meg:

VKJ = V · A · m · t · g
V	vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség	m³
A	alapjárulék	9,00 forint/m³
m	a vízhasználat mértségétől függő szorzó (vízórával mért-e?)	ha mért, akkor m=1 ha nem mért, akkor m=2
t	túlterhelési szorzó	ha „jó” az állapot, akkor t=1 ha „gyenge vagy kockázatos” az állapot, akkor t=1,2
g	a „g” szorzót pedig egy táblázat tartalmazza, attól függően, hogy mennyire „értékes” az igénybe vett vízkészlet, illetve attól is függ, hogy az milyen célból van használva. Például: az öntözés esetén az I. osztályú karsztvíz szorzója g= 5, addig I. osztályú rétegvíz esetén g= 3,8, amíg a II. osztályú talajvíznél g=1,5, egy II. kategóriás felszíni víz pedig 0,2-es szorzóval bír. Azonban, ha nem öntözésről, hanem például gazdasági célú ivóvízről beszélünk, jóval kisebb szorzókat jelentenek ezek a fenti vízkészletekhez tartozó kategóriák, tekintettel arra, hogy az ivóvízhasználat előrébb van az öntözési vízigények kielégítésének listáján.

A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj fizetési mentességek és kötelezettségek

Alapfogalmak

Mezőgazdasági célú vízhasználatnak nevezzük a felszíni vízből a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését vagy halastavak vízellátását biztosító, vízjogi üzemeltetési engedély alapján történő vízhasználat, vagy bejelentés alapján történő rendkívüli öntözési célú vízhasználatot.
Mezőgazdasági vízhasználónak nevezzük a mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerre csatlakozott, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözésére vagy halastó vízellátását biztosító vízhasználatra kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, valamint a rendkívüli öntözésre bejelentés alapján jogosult természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet.
Mezőgazdasági vízszolgáltatónak nevezzük a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetését, fenntartását alapfeladatként végző költségvetési szerv, vagy az e költségvetési szervvel kötött üzemeltetési szerződés alapján vízszolgáltató egyéb jogi személyt.
Főszabály szerint a mezőgazdasági vízszolgáltatásért mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat kell fizetni a szolgáltató részére.

Fizetési kötelezettség és mentességek

Az állam az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját azonban részben vagy teljesen átvállalhatja. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj

a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és
a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból áll,

melyet a vízszolgáltatási idényre, időarányosan kell megállapítani. A mezőgazdasági vízhasználó

január 1. napjától kezdődően teljes mértékben fizeti meg a változó díjat.
január 1. napjától kezdődően az alapdíj 50%-át fizeti meg, a fennmaradó 50 %-át a központi költségvetés biztosítja.
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj mértékét úgy kell meghatározni, hogy fedezetet biztosítson a szolgáltatás folyamatos és hatékony működtetéséhez, valamint hosszú távú fenntartásához ösztönözze a mezőgazdasági vízszolgáltatáshoz kapcsolódó költségmegtérülés elvét.
A mezőgazdasági vízszolgáltató költségkalkulációit és a számított díjtételeket minden év február 18-ig továbbítja a területi vízügyi igazgatási szerv részére
A területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv mind a vízszolgáltató szervezet által készített, mind pedig a saját üzemeltetésű vízszolgáltatási egységekre készített költségkalkulációkat és díjtételeket minden év február 20-ig jóváhagyásra átadja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a jóváhagyásról a benyújtó vízügyi igazgatási szervet tárgyév február 28-ig értesíti.
Vízszolgáltatási szerződés csak az Országos Vízügyi Főigazgatóság által jóváhagyott díjtételek alkalmazásával köthető.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság jogosult jóváhagyni a vízügyi igazgatási szerv költségkalkulációját, valamint az egyéb vízszolgáltató szervezet költségkalkulációjának azon elemeit (állandó és változó költségek), amelyek díjaihoz a központi költségvetés a tárgyévben támogatást nyújt.

Uniós elvárások a mezőgazdasági vízdíjfizetésben

Ahhoz, hogy megértsük a jövő intézkedéseit, ismerni kell a múltat is. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését az állam 2014-ben teljeskörűen átvállalta a termelőktől és a központi költségvetésből fedezte.
Az Európai Bizottság azonban kötelezte Magyarországot a mezőgazdasági vízszolgáltatás esetében arra, hogy a vízhasználók a felmerülő költségek viselésében vegyenek részt, előírta a költségmegtérülés elvének érvényesülését és a hatékony vízár-politika fenntartását, mely biztosítja a megfelelő késztetést a vízhasználók számára, hogy a vízkészleteket hatékonyan használják.
Ezt a követelményt az ERFA, a Kohéziós Alap (KEHOP), valamint az EMVA (Vidékfejlesztési Program) ex ante feltételéül szabta a Bizottság, ezért 2017. január 1-től a gazdálkodók díjfizetési kötelezettsége a mezőgazdasági célú vízhasználat után újra bevezetésre került.
Azonban sikerült érvényesíteni a részleges megtérülés elvét, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vízdíj alapdíjának felét hosszú távon is a központi költségvetés fedezi. Sőt a vízhiányos, aszályos években 2022 óta teljes körű állami támogatással valósul meg a mezőgazdasági vízszolgáltatás.
Fontos megjegyezni, hogy a teljes körű állami támogatással nem teljesül az ex ante feltétel, így reális esélye lehet annak, hogy a notifikáció során az Európai Unió leállíthatja a Közös Agrárpolitika végrehajtását, azaz a Vidékfejlesztési Program adta kifizetéseket, már a közvetlen támogatásoknál, sőt tagállami szinten bírságot is jelenthet a meg nem felelés.

NAK kiadvány

A mezőgazdasági vízdíjakat egyértelműsítő NAK kiadvány elérhető a „Kézikönyvek, Kiadványok” menüpont alatt, illetve IDE KATTINTVA.

Vonatkozó jogszabályok

Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet VII.
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet
a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet

agrotrend.hu / NAK / Tasnádi Gabriella