Hírek
Vízdíjak a mezőgazdasági vízgazdálkodásban a hazai szabályozás és uniós elvárások tükrében
A mezőgazdasági vízdíjak tekintetében megkülönböztetünk vízkészletjárulékot és mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat, melyet a hazai előírásokon túl az uniós elvárások is alakítanak.
A vízkészletjárulék fizetési menetességek és kötelezettségek
Mentességek
Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
- az öntözési célú vízhasználat esetében a vízjogi engedélyenként az évi 400 000m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4000 m3-ért,
- a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-ért, a felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.
Fizetési kötelezettég
A fentieken túl a vízkészletjárulék mértékét egy képlet határozza meg:
VKJ = V · A · m · t · g
|
||
V | vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség | m3 |
A | alapjárulék | 9,00 forint/m3 |
m | a vízhasználat mértségétől függő szorzó
(vízórával mért-e?) |
ha mért, akkor m=1
ha nem mért, akkor m=2 |
t | túlterhelési szorzó | ha „jó” az állapot, akkor t=1
ha „gyenge vagy kockázatos” az állapot, akkor t=1,2 |
g | a „g” szorzót pedig egy táblázat tartalmazza, attól függően, hogy mennyire „értékes” az igénybe vett vízkészlet, illetve attól is függ, hogy az milyen célból van használva. Például: az öntözés esetén az I. osztályú karsztvíz szorzója g= 5, addig I. osztályú rétegvíz esetén g= 3,8, amíg a II. osztályú talajvíznél g=1,5, egy II. kategóriás felszíni víz pedig 0,2-es szorzóval bír. Azonban, ha nem öntözésről, hanem például gazdasági célú ivóvízről beszélünk, jóval kisebb szorzókat jelentenek ezek a fenti vízkészletekhez tartozó kategóriák, tekintettel arra, hogy az ivóvízhasználat előrébb van az öntözési vízigények kielégítésének listáján. |
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj fizetési mentességek és kötelezettségek
Alapfogalmak
- Mezőgazdasági célú vízhasználatnak nevezzük a felszíni vízből a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését vagy halastavak vízellátását biztosító, vízjogi üzemeltetési engedély alapján történő vízhasználat, vagy bejelentés alapján történő rendkívüli öntözési célú vízhasználatot.
- Mezőgazdasági vízhasználónak nevezzük a mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerre csatlakozott, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözésére vagy halastó vízellátását biztosító vízhasználatra kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, valamint a rendkívüli öntözésre bejelentés alapján jogosult természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet.
- Mezőgazdasági vízszolgáltatónak nevezzük a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetését, fenntartását alapfeladatként végző költségvetési szerv, vagy az e költségvetési szervvel kötött üzemeltetési szerződés alapján vízszolgáltató egyéb jogi személyt.
- Főszabály szerint a mezőgazdasági vízszolgáltatásért mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat kell fizetni a szolgáltató részére.
Fizetési kötelezettség és mentességek
Az állam az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját azonban részben vagy teljesen átvállalhatja. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj
- a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és
- a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból áll,
melyet a vízszolgáltatási idényre, időarányosan kell megállapítani. A mezőgazdasági vízhasználó
- január 1. napjától kezdődően teljes mértékben fizeti meg a változó díjat.
- január 1. napjától kezdődően az alapdíj 50%-át fizeti meg, a fennmaradó 50 %-át a központi költségvetés biztosítja.
- A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj mértékét úgy kell meghatározni, hogy fedezetet biztosítson a szolgáltatás folyamatos és hatékony működtetéséhez, valamint hosszú távú fenntartásához ösztönözze a mezőgazdasági vízszolgáltatáshoz kapcsolódó költségmegtérülés elvét.
- A mezőgazdasági vízszolgáltató költségkalkulációit és a számított díjtételeket minden év február 18-ig továbbítja a területi vízügyi igazgatási szerv részére
- A területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv mind a vízszolgáltató szervezet által készített, mind pedig a saját üzemeltetésű vízszolgáltatási egységekre készített költségkalkulációkat és díjtételeket minden év február 20-ig jóváhagyásra átadja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak.
- Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a jóváhagyásról a benyújtó vízügyi igazgatási szervet tárgyév február 28-ig értesíti.
- Vízszolgáltatási szerződés csak az Országos Vízügyi Főigazgatóság által jóváhagyott díjtételek alkalmazásával köthető.
- Az Országos Vízügyi Főigazgatóság jogosult jóváhagyni a vízügyi igazgatási szerv költségkalkulációját, valamint az egyéb vízszolgáltató szervezet költségkalkulációjának azon elemeit (állandó és változó költségek), amelyek díjaihoz a központi költségvetés a tárgyévben támogatást nyújt.
Uniós elvárások a mezőgazdasági vízdíjfizetésben
- Ahhoz, hogy megértsük a jövő intézkedéseit, ismerni kell a múltat is. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését az állam 2014-ben teljeskörűen átvállalta a termelőktől és a központi költségvetésből fedezte.
- Az Európai Bizottság azonban kötelezte Magyarországot a mezőgazdasági vízszolgáltatás esetében arra, hogy a vízhasználók a felmerülő költségek viselésében vegyenek részt, előírta a költségmegtérülés elvének érvényesülését és a hatékony vízár-politika fenntartását, mely biztosítja a megfelelő késztetést a vízhasználók számára, hogy a vízkészleteket hatékonyan használják.
- Ezt a követelményt az ERFA, a Kohéziós Alap (KEHOP), valamint az EMVA (Vidékfejlesztési Program) ex ante feltételéül szabta a Bizottság, ezért 2017. január 1-től a gazdálkodók díjfizetési kötelezettsége a mezőgazdasági célú vízhasználat után újra bevezetésre került.
- Azonban sikerült érvényesíteni a részleges megtérülés elvét, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vízdíj alapdíjának felét hosszú távon is a központi költségvetés fedezi. Sőt a vízhiányos, aszályos években 2022 óta teljes körű állami támogatással valósul meg a mezőgazdasági vízszolgáltatás.
- Fontos megjegyezni, hogy a teljes körű állami támogatással nem teljesül az ex ante feltétel, így reális esélye lehet annak, hogy a notifikáció során az Európai Unió leállíthatja a Közös Agrárpolitika végrehajtását, azaz a Vidékfejlesztési Program adta kifizetéseket, már a közvetlen támogatásoknál, sőt tagállami szinten bírságot is jelenthet a meg nem felelés.
NAK kiadvány
A mezőgazdasági vízdíjakat egyértelműsítő NAK kiadvány elérhető a „Kézikönyvek, Kiadványok” menüpont alatt, illetve IDE KATTINTVA.
Vonatkozó jogszabályok
Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.
- a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
- a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet VII.
- a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
- a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet
- a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet
agrotrend.hu / NAK / Tasnádi Gabriella