Hírek
Ugyan csak zavarja a tavaszias időjárás a növények mélynyugalmi állapotát
A decemberhez hasonlóan a második téli hónap is melegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet az ország legnagyobb részén 3 °C körüli mértékben haladta meg a sokévi átlagot, alacsonyabb, 2 °C körüli anomáliák főként a Dunántúl déli részein, elsősorban Baranya vármegyében, míg magasabb, 4 °C körüliek, leginkább a Tiszántúlon.
A december utolsó napjait jellemző fagyos, hideg idő legtöbb helyen csak január első napján folytatódott. A változást fonák módon egy hidegfront hozta, kisöpörve a Kárpát-medencét kitöltő, több száz méter vastag, hideg, nyirkos légréteget. 2-án az ország nagy részén jelentősen – délen sokfelé több mint 10 °C-kal – enyhült az idő, már csak északkeleten maradt délután is fagypont alatt a hőmérséklet, de a következő napokban átmenetileg itt is megszűntek a nappali fagyok.
5-e után – egy rövid és mérsékelt lehűlést követően – nyugat felől még a korábbinál is lényegesen enyhébb levegő érkezett fölénk, 4-5 napig sokfelé az átlagosnál több mint 10 °C-kal enyhébb, tavaszias idő volt, jellemzően még az éjszakák is enyhébbek voltak, mint átlagos viszonyok között a nappalok.
A januárban regisztrált legmagasabb hőmérséklet a 28-án a Somogy vármegyei Nagyatádon mért 19,9 °C volt, ami pontosan 1 °C-kal magasabb az adott naphoz tartozó hőmérsékleti rekordnál, a 2002. január 28-án, Rábagyarmaton rögzített 18,9 °C-nál. Ezen a napon ugyanakkor meglehetősen nagy hőmérséklet-különbség alakult ki az ország területén, míg a Dunántúl nyugati vármegyéiben, különösen a délnyugati határ közelében nem egy helyen 20 °C közelében alakult a napi maximum, addig az Északi-középhegység térségében néhol 10 °C alatt maradt. De nem ez volt az egyetlen hőmérsékleti rekord a hónap folyamán, az előző két napban is magasabb értékeket mértek, mint az adott napokon korábban bármikor.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2025. január 28-án – forrás: MeteoPlaza
Hogyan hat mindez a növényekre?
A növények életében a lombhullástól a kihajtásig tartó időszakot nyugalmi állapotnak nevezzük. Ez idő alatt a növénynek van ideje energiát gyűjteni a következő termés előtt. A probléma akkor alakul ki, amikor a viszonylag gyenge tél miatt, idő előtt indulnak meg a növényben különféle biológiai folyamatok.
– jegyezte meg Sipos Gazda a témához kapcsolódóan.
Az áttelelő növények (őszi káposztarepce, álló kultúrák, őszi vetésű gabonák, évelő dísznövények) életciklusuknál fogva, az optimális termésmennyiség eléréséhez egy bizonyos hosszúságú nyugalmi időszakot igényelnek.
Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu