Hírek

Ugyan csak zavarja a tavaszias időjárás a növények mélynyugalmi állapotát

A decemberhez hasonlóan a második téli hónap is melegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet az ország legnagyobb részén 3 °C körüli mértékben haladta meg a sokévi átlagot, alacsonyabb, 2 °C körüli anomáliák főként a Dunántúl déli részein, elsősorban Baranya vármegyében, míg magasabb, 4 °C körüliek, leginkább a Tiszántúlon.

A december utolsó napjait jellemző fagyos, hideg idő legtöbb helyen csak január első napján folytatódott. A változást fonák módon egy hidegfront hozta, kisöpörve a Kárpát-medencét kitöltő, több száz méter vastag, hideg, nyirkos légréteget. 2-án az ország nagy részén jelentősen – délen sokfelé több mint 10 °C-kal – enyhült az idő, már csak északkeleten maradt délután is fagypont alatt a hőmérséklet, de a következő napokban átmenetileg itt is megszűntek a nappali fagyok.

5-e után – egy rövid és mérsékelt lehűlést követően – nyugat felől még a korábbinál is lényegesen enyhébb levegő érkezett fölénk, 4-5 napig sokfelé az átlagosnál több mint 10 °C-kal enyhébb, tavaszias idő volt, jellemzően még az éjszakák is enyhébbek voltak, mint átlagos viszonyok között a nappalok.

A januárban regisztrált legmagasabb hőmérséklet a 28-án a Somogy vármegyei Nagyatádon mért 19,9 °C volt, ami pontosan 1 °C-kal magasabb az adott naphoz tartozó hőmérsékleti rekordnál, a 2002. január 28-án, Rábagyarmaton rögzített 18,9 °C-nál. Ezen a napon ugyanakkor meglehetősen nagy hőmérséklet-különbség alakult ki az ország területén, míg a Dunántúl nyugati vármegyéiben, különösen a délnyugati határ közelében nem egy helyen 20 °C közelében alakult a napi maximum, addig az Északi-középhegység térségében néhol 10 °C alatt maradt. De nem ez volt az egyetlen hőmérsékleti rekord a hónap folyamán, az előző két napban is magasabb értékeket mértek, mint az adott napokon korábban bármikor.

A hőmérséklet legmagasabb értékei 2025. január 28-án – forrás: MeteoPlaza

Hogyan hat mindez a növényekre?

A növények életében a lombhullástól a kihajtásig tartó időszakot nyugalmi állapotnak nevezzük. Ez idő alatt a növénynek van ideje energiát gyűjteni a következő termés előtt. A probléma akkor alakul ki, amikor a viszonylag gyenge tél miatt, idő előtt indulnak meg a növényben különféle biológiai folyamatok.

– jegyezte meg Sipos Gazda a témához kapcsolódóan.

Az áttelelő növények (őszi káposztarepce, álló kultúrák, őszi vetésű gabonák, évelő dísznövények) életciklusuknál fogva, az optimális termésmennyiség eléréséhez egy bizonyos hosszúságú nyugalmi időszakot igényelnek.

 

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Az Év Agrárembere támogatók

 
Kertészet kategóriatámogató
Délalföldi Kertészek Szövetkezete
Szántóföldi növénytermesztés kategóriatámogató
Agro Masters Hungary Kft.
Vendéglátó partnerünk
La’ Róna Bisztró és Borbár
Agrárinnováció kategóriatámogató
Greenman Kft
A közönségdíj támogatója
Agrármarketing Centrum
A különdíj támogatója
Erste Bank Hungary Zrt.
A Jövő Agrárszakembere kategóriatámogató
Mc’donalds
Állattenyésztés kategóriatámogató
Bonafarm Zrt.
Szakmai partner
Nyakas Farm
Fiatal Gazda kategóriatámogató
Lidea Hungary Kft.
Szervező
Agrotrend Csoport Zrt.
Növényvédelem kategóriatámogató
Kwizda Agro Hungary Kft
Partner
Magyar Növényvédelmi Szövetség
Autós partner
WALLIS MOTOR PEST
Szakmai partner
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Erdőgazdálkodás kategóriatámogató
MEGOSZ
Főtámogató
Limagrain Hungária Kft.
Feldolgozó-élelmiszeripar kategóriatámogató
Master Good Kft.
Borászati partner
Koch Borászat Kft.
ÖKO gazdálkodás kategóriatámogató
Debreceni Egyetem
 
Hirdetés

Facebook

Hirdetés