Hírek

Több mezőgazdasági híresség is ezen a napon született néhány évvel ezelőtt

CSEK JÁNOS (Gyula, 1916. szeptember 10. – Budapest, 1961. október 19.): állatorvos. A budapesti műegyetemi Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán szerzett diplomát 1939-ben, 1942-ben doktorált. Ugyanott gyakornok, később az Állatorvosi Osztály belgyógyászati klinikáján tanársegéd. 1947-ben adjunktus, 1950-ben intézeti tanár, 1952-től docens. 1957-től az Állatorvostudományi Főiskola beldiagnosztikai tanszékének és rendelőintézetének vezetője, mint tanszékvezető egyetemi docens. Az állatorvosi belgyógyászat és beldiagnosztika előadó tanára volt. 1945-ben az Állatorvosok Szabad Szakszervezetének első főtitkárává választották. 1947–1961 között a Magyar Állatorvosok Lapja főszerkesztője.
Kutatásainak középpontjában diagnosztikai és terápiai problémák álltak: a ló terheléses EKG-jának, részleges szívblokkjának, továbbá a mirigykórnak, a savós patairha-gyulladásnak s a kólikus bélbántalmaknak a kutatása.

forrás: pxhere

TELEGDI-RÓTH LAJOS (Brassó, 1841. szeptember 10. – Budapest, 1928. április 16.): geológus, a földtani térképezés szakértője. A bányászati és kohászati akadémiát Freibergben és Leobenben végezte. Utána Witkovitzban a Rothschild Műveknél, Bécsben a Geologische Reichsanstaltnál és a kolozsvári bányaigazgatóságon dolgozott. 1867-ben a pénzügyminisztérium banyászati osztályának szolgálatába lépett. 1870-től a Földtani Intézet geológusa, 1883-tól főgeológusa. 1913-ban vonult nyugalomba. 1901-től 1904-ig a Földtani Társulat elnöke.
Tudományos munkásságának középpontjában a földtani térképezés állt. Kutatásai közül kiemelkednek a Krassószörényi Érchegységben, az Erdélyi Érchegységben és az Erdélyi-medencében végzett térképészeti munkái. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi kőolaj- és kőszénkutatás terén: tagja volt a Böckh János által vezetett kőolajkutatásoknak. Behatóan tanulmányozta a kosdi, zsibói és recski kőolajterületeket, feltárásukban tevékenyen részt vett. Nevéhez fűződik a nagyalföldi és a dunántúli medencét kitöltő fiatalabb, újharmadkori földtani képződmények számos elemének „pannóniai” elnevezése 1879-ből. Tudományos dolgozatai jelentek meg a Földtani Közlönyben és a Földtani Intézet évi jelentéseiben.

forrás: pxhere

KORBÉLY JÓZSEF (Hódoscsépány, 1864. szeptember 10. – Debrecen, 1939. április 22.) vízépítő mérnök. 1887-ben a budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. 1888-ban lépett a Berettyói Ármentesítő Társulat (Ivánfenék-Mezőtúr-Mesterszállás) szolgálatába, 1890-ben szakaszmérnök, 1891-ben a Berettyó-öblözet helyettes osztálymérnöke, 1895-től a Berettyó Vízszabályozó Társulat igazgató főmérnöke előbb Nagyváradon, majd Debrecenben. 1937-ben nyugalomba vonult. Nevéhez fűződik a Társulat árvédelmi rendszerének és belvízrendezésének kiépítése. 1901-től az Országos Vízügyi Nagytanács tagja.
Az Árvizekről című művének megállapításai ma is szerepelnek a műegyetemi előadásokban. Műszaki munkájában az alapos tudás mellé példamutató személyes magatartás is társult az árvízi problémák rendezése során. Szépirodalmi tevékenységet is folytatott.