Tanácskozás a fenntartható jövő érdekében a Debreceni Egyetemen

A világ népességének és a városok lakosságának folyamatos növekedése nagymértékben fokozza a már amúgy is jelentős nyomást a fenntartható városi vízgazdálkodásra. A városi környezet nemcsak a felszíni és felszín alatti vízkészletekre, vagy a növekvő élelmiszerfogyasztáson keresztül a növényi és talaj-vízfelvételre gyakorol nyomást, hanem a városi beépítettség növekedésével kialakuló hőszigetek révén az energetikai vízhiányt is fokozza. A városi talajok fokozott lefedésével jelentősen megnő a felszínekről a városba elfolyó vizek mennyisége, ezt a folyamatot az elvezetésre kiépített csatornahálózatok tovább gyorsítják. Ezzel rohamosan csökken a talajok természetes vízvisszatartó képessége, és növekszik a villámárvizek és az elöntések kockázata.

Forrás: Debreceni Egyetem

– Minden alkalommal, amikor ilyen rendezvényre kerül sor, megmutathatjuk, hogy az adott területen milyen tudományos eredményeink vannak, milyen információkkal tudunk szolgálni az élelmiszergazdaság szereplői számára. A víz és a környezet állapota a klímaváltozás szempontjából kulcsfontosságú: extrém körülmények között kell helytállnunk, energia-, klíma- és pénzügyi válság van, amelyek rendkívüli terhet rónak a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplőire. Ezen kihívások megoldásához elengedhetetlenek az ilyen közös tanácskozások, eszmecserék – fogalmazott Stündl László professzor, a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK) dékánja a hétfői konferencián.

Forrás: Debreceni Egyetem

A Magyar Tudományos Akadémia Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány képviseletében Éltető Andrea röviden bemutatta az alapítványt, majd örömét fejezte ki, hogy társrendezői lehetnek egy kiemelt jelentőségű témakört, a fenntartható fejlődést érintő konferenciának.

Tamás János, a DE MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vezetője elmondta: a hétfői szimpózium egy konferenciasorozat része. A professzor előadásában Debrecen város integrált vízgyűjtő-gazdálkodásának kihívásait és feladatait mutatta be a kiépítés alatt álló környezeti ellenőrzési rendszer alapján.

Forrás: Debreceni Egyetem

– Egyebek mellett arra a nagyon intenzív munkára is kitérünk, amelyet a város és az egyetem folytatott, nemcsak a vízgazdálkodás, hanem a teljes környezeti állapot értékelése szempontjából. Sokan hallhattak a Zöld Kódexről, amely 50 intézkedést, köztük számos, a vízkészletet érintő fejezetet tartalmaz. A megvalósulás teljesülését igazolandó egy környezeti ellenőrzési rendszert hoznak létre, mely unikális Közép-Kelet-Európában. Ez az ipartól függetlenül kiterjed valamennyi környezeti elemre, tehát nemcsak a vízre, a talajra, a levegőre, a zajra, a biodiverzitásra, de ennek az informatikai, pénzügyi, jogszabályi hátterére is – ismertette az intézetvezető, majd hozzátette: a klímaváltozás háttere, okokozati kapcsolatrendszere kevésbé ismert, ezért is van jelentősége az ilyen stratégiai terveknek és ez ezt ellenőrző monitoring rendszereknek.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tamás János professzor mellett több neves előadó szólalt fel a témában, köztük Popp József akadémikus, aki a körforgásos gazdálkodásról beszélt.

– Az európai zöld megállapodás 2050-re kitűzött célja a klímasemlegesség, amelyhez elengedhetetlen a körforgásos gazdálkodás. Ez az egyik központi témája a fenntarthatósági követelményeknek, amely arról szól, miként tudjuk megakadályozni az évente felhasznált nyersanyagok növekedését. Sokkal korábban használjuk fel a természeti erőforrásokat, mint amennyi idő alatt azok regenerálódnak, újraképződnek. Ezt nevezzük a globális túlevés napjának, és ez sajnos bekövetkezik már az év első felében, utána pedig környezeti hitelből élünk. Az biztos, hogy nem szabadulunk meg a fosszilis tüzelőanyagoktól, de a nettó nulla elérhető – vázolta Popp József, aki úgy véli, az új hulladékgazdálkodási és a kötelező visszaváltási rendszerrel is sokat tehetünk a jövőért.

Forrás: Debreceni Egyetem

Szőllősi-Nagy András, a Víz Világtanács alapító tagja a városiasodás és a vízkészlet-gazdálkodás konfliktusainak feloldására mutatott be a nemzetközi gyakorlatból is alkalmazható példákat. Fehér János professzor a fenntartható városi vízgazdálkodás döntési mechanizmusának optimális megoldásait elemezte előadásában. A jelentős számú hazai és külföldi résztvevő olyan komplex, széleskörű ismeretekkel gazdagodhatott, amelyeket a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt hasznosíthatnak.

agrotrend.hu / Debreceni Egyetem