Hírek

Talajvédelem a gyakorlatban (+video)

Két nagyon hasznos videóra leltünk a Syngenta blogjában, melyek bemutatják a cég MARGINS és SOWAP programjait. A programok a talaj- és vízvédelemre koncentrálnak.

A MARGINS program azokat a kombinált talajművelési módszereket vizsgálja, amelyekkel meg lehet akadályozni a növényvédő szerek lemosódását. A Syngenta kutatásai itthon a Kis-Balaton mellett folynak, a Zala folyó vízgyűjtő területén. Ez a terület táplálja és frissíti fel a Balaton vizét. A különböző mezőgazdasági technológiai elemek együttes alkalmazása új lehetőségeket teremt. A gyakorlatban már széles körben alkalmazott talajvédő művelési módok és a növény-szegélyek együttes alkalmazása egymás hatását erősítik a talaj- és vízvédelem érdekében. A módszerek együttes alkalmazása rugalmasságot ad, növeli az eredményességet, lehetőséget teremt arra, hogy változatos táj-környezetben is biztosítsuk a felszíni vizek vízvédelmét. A MARGINS program kipróbálja az egyes gyakorlati módszereket, méri az eredményeket és lehetőséget teremt ezek bemutatására gazdálkodók, szaktanácsadók és más érdekeltek részére.

A Syngenta másik programja a SOWAP, mely szintén a talaj- és vízvédelemre koncentrál, közös projekt az iparral, a nem kormányzati szervekkel, az akadémiai intézetekkel és a gazdákkal. Célja a hagyományos mezőgazdálkodási gyakorlatból adódó környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések vizsgálata. A 2003 óta, Európa három országában futó programban a hagyományos (szántásos) talajművelés és a talajkímélő (szántás nélküli) művelés gyakorlatát hasonlítják össze. A hazai vizsgálatok Keszthely mellett, Dióskálon és Szentgyörgyváron folynak. Mintegy 100 hektáron, sávosan váltják egymást a szántott és a szántatlan művelésű parcellák. Vizsgálják a talaj-veszteséget, a lezúduló vizek összetételét, a művelésbe vonható növénykultúrák körét és a növénytermesztés technológiai sajátosságait. A 2003 óta folyó együttműködés eredményei magukért beszélnek, de beszéljenek a számok: 2010-ben a talajkímélő művelésben az őszi káposztarepce hektáronként 430 kilogrammal, az őszi búza 300 kilogrammal termett többet, mint a szántott művelésben. Ez a terméstöbblet ma már nem csak a talaj jobb vízmegőrző képességének, hanem a 2003 óta tartó munka alatt folyamatosan javuló talajszerkezetnek és mikrobiológiai aktivitásnak köszönhető.

Máté Endre

blog.syngenta.hu