Hírek

Szeptember óta új elnöke van az agrárkamarának

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új vezetője, Papp Zsolt szerint a magyar gazdáknak a támogatások kihasználásával kell alkalmazkodniuk az agrárium kihívásaihoz.

December 11-én új elnököt választottak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves vármegyei szervezetének élére. A küldöttgyűlésen jelen volt Papp Zsolt, a szervezet országos elnöke. Ő szeptember óta tölti be pozícióját, a változásokról, tervekről tettünk föl néhány kérdést.

– Új elnököt választott a Heves vármegyei szervezet, mi volt ennek az oka, mennyire voltak elégedettek eddig a Heves vármegyei elnök és elnökség munkájával, mit várnak az új elnöktől?

Forrás: NAK/Lévai Zsolt

– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Heves vármegyei küldöttgyűlése 2024. december 11-én ülésezett, hogy a tisztségéről korábban lemondott Szendrei László vármegyei elnök helyett – akinek köszönjük a kamara és tagsága érdekében végzett munkáját – megválassza a szervezet új vezetőjét. A küldöttek – egyhangú szavazással – Ignácz Szabolcs Andrást választották a köztestület Heves Vármegyei Szervezete elnökének. Meggyőződésem, hogy az új vármegyei elnök szakmai tudására és tapasztalataira alapozva kiválóan fogja képviselni a hevesi kamarai tagok érdekeit.

– Szeptember óta ön a kamara elnöke, milyen tervekkel érkezett a szervezet élére és hogyan fogott ezek megvalósításához?

– Gazdálkodó családból származom, ezer szállal kötődöm az agráriumhoz, amely iránti szenvedély gyermekkorom óta szerves része az életemnek. Mindig is ezzel az elhivatottsággal, legjobb tudásom szerint igyekeztem végezni a munkámat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökévé választásomat egy nagyon fontos mérföldkőnek tekintem pályafutásom során, igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy megháláljam azt a bizalmat, amit az Országos Küldöttgyűléstől kaptam. Határozottan kijelenthető, hogy a kamara az elmúlt évtizedben egységes, erős, országos hálózattal rendelkező, a szektorban meghatározó súlyú szervezetté vált. Összefogja a mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési területen tevékenykedőket; mindannyiuk javaslatait, észrevételeit meghallgatjuk és figyelembe vesszük ahhoz, hogy érdemi lépésekkel tudjuk segíteni őket.

– Mik lesznek az agrárium kihívásai a következő években, ezekre milyen megoldásokat dolgoz ki a kamara, kikkel működik együtt a NAK?

– Az agráriumot rendre számos kihívás éri. Például a mai napig érezhetőek a koronavírus-járvány hatásai, amelynek globális krízise után soha nem látott mértékű szárazság sújtotta a kontinenst – így hazánkat is –, ami idén is jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. A klímaváltozás, az ahhoz való alkalmazkodás szükségessége egy olyan kiemelt kihívás, ami az elkövetkező években is meghatározza majd a tevékenységünket. Fontos megemlíteni továbbá a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborús konfliktust, aminek politikai, gazdasági hatásait mi is érezzük a bőrünkön és amely a térségünkben is terménypiaci krízist eredményez. Ehhez járul még hozzá az input anyagok és az energia árának magas szintje, ami szintén komoly terheket ró a gazdálkodókra; de megemlítendő a gazdatársadalom elöregedése is, amely probléma megoldása szintén halaszthatatlan feladat.

Mindemellett kiemelném, hogy a magyar mezőgazdaság 2010 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, modernizálódott a géppark, az épületállomány, az agrotechnológia, és jelentősen bővült a gazdálkodók szaktudása. Ez tükröződik a főbb ágazati mutatókban is: a területi termelékenység, vagyis a hektárra jutó hozzáadott érték például 2010 és 2021 között több mint két és félszeresére nőtt. A kamara stratégiai partnere a kormánynak, szoros az együttműködésünk, amit a jövőben még tovább kívánunk erősíteni. Ehhez hasonlóan számos szakmai partnerrel, társszervezettel hangoljuk össze a tevékenységünket. Az alapanyag-előállítástól a késztermékig ívelő teljes termékpályákban gondolkodunk.

Így próbálja segíteni a gazdálkodókat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

– Milyen szolgáltatásokat terveznek kínálni a tagságnak?

– A NAK egyik legfontosabb feladata az érdekképviselet, amire mint eddig, a jövőben is nagy hangsúlyt fogunk fordítani, és az EU-s vitákban is következetesen kiállnunk a kamarai tagok érdekei mellett. Fontos, a jelenben és a közeljövőben is kiemelt feladatunk, hogy tagjainkat segítsük a támogatások eredményes lehívásában és hatékony felhasználásában. Ezért az új Közös Agrárpolitika jelentette kihívásokra reagálva átalakította és mintegy 700 fősre bővítette falugazdász-hálózatát a NAK, Heves vármegyében 25 falugazdász tanácsadó támogatja a tagok munkáját. Tíz egységes kérelemből hetet, összesen mintegy 110 ezer darabot minden évben a kamarai falugazdászok segítségével adnak be a gazdálkodók, így az elmúlt 10 évben több mint 1500 milliárd forint támogatás lehívásában működtek közre. Ezzel kapcsolatban, valamint általánosságban is számos adminisztrációs terhet le kívánunk venni a vállukról. Falugazdász-tanácsadóinkra pedig más téren is, így szakmai kérdésekben is támaszkodhatnak tagjaink.

– Milyen elképzelései vannak arra, hogy a magyar agrárium utolérje a minket az utóbbi két évtizedben megelőző országokat?

– A magyar mezőgazdaságban még mindig jelentős növekedési tartalékok vannak, ezeket az előttünk álló időszakban feltétlenül ki kell aknáznunk, és ehhez a támogatási rendszeren keresztül segítséget is kapnak a gazdálkodók. A sok kihívás közepette felértékelődik a támogatások szerepe, hiszen azok segítségével előremutató fejlesztések valósíthatóak meg. Ezekre szükség is van a hatékonyabb termeléshez. Történelmi lehetőség nyílt meg a magyar agrárium, illetve a vidéken élők számára a 2023-2027-es időszakra vonatkozó KAP Stratégiai Tervvel. Hazánk kormánya ugyanis a 2027-ig tartó támogatási ciklus vonatkozásában az uniós források mellé a lehető legnagyobb, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulást biztosítja. Ennek köszönhetően összesen közel 5400 milliárd forint kerülhet az ágazatba, amelyből mintegy 2900 milliárd forint vidékfejlesztési célokat, agrárberuházásokat, az élelmiszeripar és a vidéki infrastruktúra fejlesztését szolgálja. A fennmaradó, mintegy 2500 milliárd forintnyi forrás pedig a közvetlen és ágazati támogatások kapcsán áll rendelkezésre. A már megjelent 24 felhíváson túl még mintegy ötven kiírás meghirdetése várható az előttünk álló időszakban a KAP Stratégiai Terv keretében. A kimagasló mértékű támogatásoknak is köszönhetően, azokat jól felhasználva, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, hatékonyabban termelhet, képes lehet jobban ellenállni a válságoknak és könnyebben tud felkészülni a távolabbi jövő kihívásaira is. Az ebben való közreműködés, segítségnyújtás az egyik legfőbb feladatunk.

agrotrend.hu / heol.hu