Búzát vetnek az aszály miatt kipusztult repcére a termelők

   
    A kamara adatai szerint a csapadékhiány miatt több régióban a repce-vetésterületeken a ki nem csírázott vetés aránya az 50 százalékot is meghaladja.

    Az országosan 280 ezer hektárt meghaladó területen elvetett növényi kultúrában így jelentős a kár.

    A búza vetése október elején megkezdődött az országban, a megyékben 10-40 százalékban teljesítették már a tervezett őszi búza vetését, az árpa ennél valamivel előrébb tart – jegyzi meg a kamarai tájékoztató. Az agrárkamara szerint várható, hogy az előző évihez képest jóval nagyobb területet vetnek be termelők búzával, így visszatérhet az országos vetésterület a korábban megszokott  egymillió hektáros  mérethez.

    A csapadékmentes és meleg időjárás ugyanakkor sokat segített a kukorica és napraforgó termesztőinek – mutat rá a kamara. Hozzáteszi: az utóbbi évtizedekben nem volt rá példa, hogy az ország nagy részéről 13 százalék alatti víztartalommal kerüljön a kombájnból a magtárba a termés. Emiatt nem kell szárítani a kukorica és a napraforgó nagy részét, ez jelentős megtakarítás a gazdálkodóknak.

    A napraforgó betakarítása gyakorlatilag már befejeződött, az összes termés elérheti az 1,5 millió tonnát. A kukorica betakarítása megközelíti a 40 százalékot, eddig közel 3 millió tonna került a magtárakba. A szakértők 8,2 millió tonnás össztermést becsülnek.

    A kamara ismerteti: az árak alig mozdultak az elmúlt két hét során, a búza piaca pangott. A malmi búzáért 49-50 ezer forintot, a takarmány minőségűért pedig 42-43 ezer forintot fizettek tonnáként, ezért a vevők és az eladók is kivártak. Azonban az utóbbi napokban  10-15 százalékos ármérséklődés kezdődött a nemzetközi és a belföldi piacokon is.

    A repce és a napraforgó ára viszont tartja magát. A káposztarepce esetében ez 116-117 ezer forintot, a napraforgónál pedig 95-100 ezer forintot jelent tonnánként.

    A Magyar Agrárkamara a GMO-szennyezési ügyben érintett gazdáknak azt javasolja, hogy állapodjanak meg a forgalmazó cégekkel a kártérítésről a Megyei Kormányhivatalok szakemberei által jegyzőkönyvezett területek után – az úgynevezett puffer zónára vonatkozóan is. Amennyiben mégsem sikerül megállapodni a kártalanításról az érintett cégekkel, lehetőség van a korábban jelzett maximum 360.000 forintos állami kártalanítást igénybe venni. A gazdák kizárólag egy helyről kaphatnak kártalanítást  – figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.

     A szakhatóságok vizsgálataik során még júliusban bukkantak a GMO-vetőmagokra. Ezután a jogszabályoknak megfelelően minden esetben, összesen mintegy 5000 hektáron a növények megsemmisítését rendelték el.

Forrás: MTI