Mezőgazdasági repülőnap a Budaörsi Repülőtéren

Felzúgtak a motorok, felpörögtek a rotorok a budaörsi repülőtéren. Ebben azonban semmi rendkívüli nincs, hétköznapi (és hétvégi) esemény. Ez esetben azonban mezőgazdasági repülők és helikopterek indultak el, bemutatni önmagukat és a munkájukat! KA-26, An-2, Bell-206 Jet Ranger, Mi-2. Négy gép, akiknek a mezőgazdasági repülés (permetezés, műtrágyaszórás) mindennapos feladat… lenne, ha lenne megrendelés! Sajnos azonban azt látjuk, hogy rendkívül visszaesett a mezőgazdasági repülés iránti igény, vannak akik már temetik, mondván, hogy „az EU betiltotta”. Ez egy félreértés, van lehetőség hagyományos gépekkel (repülőgépek, helikopterek) légi permetezésre.

Forrás: MERÉSZ

Annak érdekében, hogy ez a félreértés tisztázásra kerüljön, és a légi mezőgazdasági munkavégzés lehetőségei megmaradjanak, vagy akár növekedjenek is, a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége 2025. március 20-án szakmai napot szervezett. A rendezvény zártkörű volt, a meghívottak az Agrárminisztérium, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Nébih, valamint a légiközlekedési hatóság e területen meghatározó vezetői voltak. A helyszín – ha nem is a legimpozánsabb – ikonikus: a budaörsi repülőtér adott helyett anno a MÉM RSZ-nek, vagyis a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálatnak.

Forrás: MERÉSZ

A rendezvény szakmai előadásokból és gyakorlati bemutatóból állt.

Urbán Gergő, a MERÉSZ elnöke köszöntötte a vendégeket, beszédében rámutatott a rendezvény céljára: felhívni a figyelmet arra, hogy a valaha világhírű magyar mezőgazdasági repülés nem tűnt el! Sokkal kisebb létszámban, sokkal kevesebb megművelt területtel, de létezik, dolgozik és elérhető. A mai alkalommal szeretnénk közelebb hozni a légi növényvédelmet az emberekhez, a gazdákhoz és a döntéshozókhoz, mert a légi munkavégzés számos esetben nem csak indokolt, de kulcsszerepet is játszhat egy-egy helyzet megoldásában.

Forrás: MERÉSZ

Jordán László az ágazat helyzetéről, korlátairól és lehetőségeiről beszélt. Álláspontja szerint a légi mezőgazdasági tevékenység stratégiai ágazat, mert rendkívüli helyzetekben, amikor gyorsan és nagy területen kell beavatkozni, csak a légi növényvédelem jelent megoldást. Ilyen helyzetek voltak 2007-ben Nagykörűben, ahol a cseresznyét megtámadó Monilinia fructicola zárlati gombás betegség ellen kellett fellépni, vagy 2014-ben Kerkateskándon, ahol a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma, szintén zárlati károsító első megjelenése miatt kellett állami védekezés keretében az egész szőlőhegyet lekezelni. De sok már érv is szól a hagyományos, nagy gépes légi növényvédelem mellett: csökkeni látszik a növényvédelmi kezelésekre alkalmas órák száma, előbb-utóbb előtérbe kerül a nagyobb területteljesítmény. És a kor követelményeink megfelelően a légi műtrágyaszórásban is megjelent a differenciált kijuttatás lehetősége. A lehetőségeket azonban korlátozzák a bürokratikus akadályok: a jelenlegi európai uniós álláspont nem kedvez a légi a növényvédelemnek, és kis számú légi kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer sem segíti az ágazatot. Az előbbi probléma ellen rövid távon nehéz tenni, az utóbbi azonban hordoz még magában lehetőséget! És optimizmusra ad okot az is, hogy a jogszabályi előírások vonatkozásában mind a légiközlekedési hatóság, mind a növényvédelmi hatóság oldaláról a konstruktív együttműködésről biztosították a jelenlevőket!

Forrás: MERÉSZ

Szűcs Imre, a Belvárgyulai Mezőgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója a mezőgazdasági repülők szántóföldi növénytermesztésben betöltött szerepéről és szükségességétől számolt be. Nincs olyan év, hogy ne lenne szükség a légi növényvédelem – tápanyaggazdálkodás igénybevételére! A gazdasági oldalát is megvilágította: a légi permetezés és földi (hidas permetező) szolgáltatás ára már egyáltalán nem esnek messze egymástól, a földi gépek okozta taposási kár pedig nagyon jól számszerűsíthető, összességében tapasztalatai alapján gazdaságilag is előnyös a légi munkavégzés.

Forrás: MERÉSZ

Simon Attila, a Simon Gyümölcs Kft. vezetője ültetvényben veszi igénybe a légi növényvédelmet. A nagy lombkoronájú gyümölcsfák védelme, mint pl. a dió jelenlegi egyik, ha nem a legnagyobb problémája, a dióburok-fúrólégy elleni védekezésre a sok próbálkozás alapján egyedül a földi és a légi növényvédelem kombinációja nyújt kielégítő hatékonyságot. De összehasonlították a fagykár elleni védekezés eredményeit is, a helikopteres légkeverés hatékonysága van olyan jó, mint a telepített, ventilátoros vagy szélgépes védekezésnek.

Forrás: MERÉSZ

Karikás Csaba, a MENTÉSZ Zrt. termelési igazgatója a rizstermesztés vonatkozásában vázolta a légi mezőgazdasági tevékenység jelentőségét. Bár elsőre nyilvánvalónak tűnik, hogy a vízzel elárasztott területeken csak légi úton lehet műtrágyát szórni, vagy éppen növényvédő szert kijuttatni, de emellett is figyelemreméltó eredményekről számolt be. A figyelmet leginkább az ragadta meg, amikor az ökológiai (bio) rizstermesztést említette: ezek a területek a konvencionális rizskutricák közelében helyezkednek el, ahol légi növényvédelmet folytatnak. A szigorú növényvédő szer maradék vizsgálatok mégsem mutattak ki nyomokban sem növényvédő szert a bio rizsben! Ez egyformán minősíti a kijuttató technikát és az azt üzemeltető szakembert, a kiválóan felkészült mezőgazdasági pilótát, mindkettő kell ahhoz, hogy az elsodródás minimálisra legyen csökkentve! Megerősítésre került az a kijelentés, hogy légi úton is lehet elfogadható kockázattal dolgozni, az elsodródás igenis kezelhető, valójában minden a szakemberen múlik!

Dr. Patocskai Zoltán az erdészeti ágazat képviseletében beszélt a légi növényvédelem szükségességéről. Nem nehéz elképzelni, hogy az erdőgazdálkodásban gyakran lehet találkozni 2 méternél magasabbra nőtt növényállománnyal, ami fizikailag is kizárja a földi eszközök alkalmazását. Azonban egy nem csak érdekes, de nagyon is fontos helyzetre is felhívta a figyelmet: kb. húsz éve már, de pár év múlva megismétlődött a gyapjaslepke gradációja. Ez a fás növényeken elő lepke – pontosabban a hernyója – nyár elején az összes levélzetet képes lerágni a fákról, és ez még csak a kisebb baj! A lárva (hernyó) testét szőrök borítják, amik letöredezve és az ember bőrére kerülve viszkető, égő kiütéseket okoznak. Kiemelt turisztikai helyszínek védelme érdekében elkerülhetetlen az ellenük való védekezés, aminek eszköze kizárólag légijármű lehet.

Forrás: MERÉSZ

A szakmai előadások nem csak színes, de elgondolkodtató összegzést is adtak arról, hogy a mezőgazdasági repülőgépek és helikopterek fontosabb szerepet töltenek be, mint elsőre gondolnánk. Persze, itt vannak a drónok és átveszik a helyüket – gondolják sokan. Ez azonban nem így van, a légi növényvédelem e két vállfaja meg kell, hogy férjen egymás mellett. A nagy területek gyors kezelése a nagygépek mellett szól, a kisebb területek kezelése (10 ha alatt nem is kap engedélyt a repülőgép), vagy növényvédő szeres foltkezelés lehetősége a drónokat erősíti.

Az előadások során hallottakat gyakorlati bemutató erősítette meg. Három forgószárnyas légijármű (helikopter) és egy merevszárnyú repülőgép emelkedett a levegőbe, egy-egy látványos „húzás” erejéig.

A sort mi más nyitotta volna, mint „a” Kamov KA-26. Az Urbán Gergő által vezetett géptípus neve eggyé vált a légi növényvédelemmel, és bár számuk megfogyatkozott, néhány darab még mindig végez mezőgazdasági munkákat!

Egy nagyon szép megjelenésű, de Magyarországon ritkább géptípus követte  a „nagy öreget”. Jakab Ernő kezei között a Bell 206 Jet Ranger helikopter mutatkozott be. Az egész világon elterjedt és végez többek között légi permetezést is, demonstrálva ezzel, hogy nem csak a valamikori szovjet technika jelenti légi növényvédelmet.

Aki vidéken nőtt fel, vagy bármi köze van a mezőgazdasághoz, mindenki találkozott már a AN-2-sel. Azt már kevesebben tudják, hogy lengyel gyártású gépekről van szó, bár a tervek ez esetben is orosz (szovjet) eredetűek. A méltóságteljesen repülő kétfedeles gép a „Kamovval” együtt a hőskort idézte – azzal, hogy mind a mai napig dolgozik a megrendelők megelégedésével! A gépet Kerekes László és fia, Kerekes Balázs vezették – ezzel megcsillantották azt is, hogy még a fiatalok körében is van érdeklődés e szakma iránt!

A sor végére maradt a leglátványosabb repülés: Imreh Lajos Mi-2 gépével a fagyvédelmi füstölést mutatta be: ha az ültetvényeket veszélyeztetik a késői fagyok, a helikopter a felső légrétegekben levő melegebb levegőt leszívja és összekeveri a lenti hidegebbel, ezzel akár több fokos emelkedést is elérve. E géptípusnál még a hajtóműből kiáramló 6-800 fokos levegő is hozzájön ehhez, illetve a hozzáadott technikai olajból képezett füsttel pedig a kisugárzási fagy újbóli kialakulása késleltethető. E fagyvédelmi eljárás költsége vetekszik a füstgyertyás vagy ventilátoros légkeverés költségével, hatékonysága pedig kifejezetten jó!

A szervezők minden t megtettek, hogy reálisan mutassák be a jelen helyzetet és a jövőbeni lehetőségeket. Nem kell még temetni a mezőgazdasági repülést! Ismerni – vagy újra megismerni – kell a benne rejlő lehetőségeket, élni kell vele. A MERÉSZ pedig tovább dolgozik, mert van még teendő!

agrotrend.hu / MERÉSZ / Urbán Gergő, Jordán László