Meddig tart még vajon az aszú háttérbe szorulása

A tokaji szőlőtermesztők számára elképzelhetetlen az, hogy a borvidék egyszer tokaji aszú nélkül maradjon. Ezt az italt továbbra is a termékpiramis csúcsán kell tartani, hiszen ez adta meg mindig is a hírnevét a borvidéknek. Abban bíznak ezért a borászok, hogy bár a divat irányzatok mindig változnak és hamarosan újra visszatérnek a borkedvelők az aszúhoz is. Mint ismert, néhány éve tart az édesborok iránti érdeklődés csökkenése, de lehet, hogy ez hamarosan megváltozik és a fogyasztók rájönnek arra, hogy a tokaji esetében nem cukros borról van szó, hanem egy rendkívül gazdag beltartalmi értékű, az egészségre is kifejezetten jó hatással lévő borról.

Kalocsai László, a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészet birtokigazgatója szerint a hegyaljai termelők feladata és felelőssége ebben a tekintetben óriási, hogy ezt az üzenetet eljuttassák a fogyasztókhoz. Hozzátette: „reméljük ez az ingadozás ideiglenes és minden visszatér abba a kerékvágásba, ami a kilencvenes évek végén jellemezte a borvidéket”.

-Olyan mikroklímájú területen vagyunk, amelynek a változása nagyon komolyan befolyásolja az évszázadók óta kialakult botrítiszesedési folyamatot. Tavaly a Földön a felmelegedés átlépte a kritikusnak tartott másfél fokot, s felmerül: mit jelent ez a Tokaji borvidék számára? Ezt a másfél fokos emelkedést ma még nehéz megmondani, mivel sokkal több olyan tényező van, ami a mindennapokban is befolyásolhatja a botrítiszesedést: az egyik gazdasági kérdés, hiszen az édesborok fogyasztása világviszonylatban is jelentősen csökken függetlenül attól, hogy egy nemes, édes borról van szó. Nagyon kevés piacon van komolyabb érdeklődés ezek iránt a borok iránt –összegezte Kalocsai László.

A tokaji termelők részben áttértek más típusú borok készítésére – legyen szó száraz borról, vagy pezsgőről. Ezeket a szőlő alapanyagokat jóval előbb leszedik, mielőtt a botrítiszesedés elindulhatna, így már csökken a botrítizálódó szőlőnek a mennyisége, hiszen nem tudja megvárni a tőkén a fürt a folyamat megindulását.

Az elmúlt 10-15 évben jóval kevesebb olyan évjárat van, ami kifejezetten jó a botrítiszesedésre. A 2000-es évek csak egy kegyelmi időszaka volt a borvidéknek, hiszen 1999-től 2010-ig nem volt olyan évjárat, hogy ne lett volna komolyabb aszúsodás. Ezeknek a minősége és a mennyisége is jónak mondható volt. 2010-től kezdődően ez jóval hektikusabbá vált, ezt érdemes lenne majd elemezni, hogy ez a környezeti hatásoknak volt-e az oka.

A Tokaji borvidék felkészült a változásra
A Tokaji borvidék felkészült a klíma és a piac változásaiból fakadó kihívásokra – erről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke ifjabb Szepsy István mádi borásszal. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a Földön a felmelegedés átlépte a kritikusnak tartott másfél fokot, s felvetette: mit jelent ez a Tokaji borvidék számára. Ifjabb Szepsy István elmondta: a melegebb klíma kedvez a száraz fehér borok, például a Furmint, Hárslevelű termesztésének. Ez a borfajta 20–25 éve honosodott meg a környéken.

Már a termés harmadát ez adja, s ez a legversenyképesebb. Ugyanakkor az aszú marad a “borok kaviárja”, ennek a borvidéknek ez marad az exkluzív terméke. A szakember arra hívta fel a figyelmet: a tokaji aszú szakmai körökben az Egyesült Államoktól Kínáig világhírű. Az egész magyar bortermelés 60 ezer hektáron zajlik, ugyanakkor csak a Bordeaux-i borvidék 130 ezer hektár. A Tokaji borvidék egész éves termelése pedig New York és agglomerációja egyhavi borfogyasztásának felel meg.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu