Már elérhető a “Mikor jelentsünk vis maiort?” legújabb információi

A vis maiorhoz kapcsolódó cikkeinkben áttekintjük a MÁK 35/2024.(VI. 13.) számú közleménye alapján, hogy mikor, milyen feltételek fennállása esetén tekinthetünk egyes eseményeket vis maiornak. Ismertettük a vis maior kérelem beadásának feltételeit is.

Cikksorozatunkban folytatjuk a lehetséges vis maior esetek körének bemutatását. Eddig az alábbiakat tekintettük át:

• „Kedvezményezett hosszútávú munkaképtelensége”,
• „Kisajátítás, kisajátítást pótló szerződések” esetei,
• „Közcélú, közérdekű igénybevétel”
• „Osztatlan közös tulajdon megszüntetése során bekövetkező területméret-csökkenés, illetve terület elhelyezkedésének megváltozása”
• „Ingatlan átminősítés”
• „Építmények megsemmisülése”
• állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy az állatok leölése (gazdálkodónak kell igazolni)
• az állatállomány egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy elrendelt járványügyi intézkedés esete; (hivatalok egymás közötti igazolása)
• a megfelelő gondosság ellenére az állatállomány egészének vagy egy részének elhullása, vagy kényszervágásának esete (hivatalok egymás közötti igazolása)
• a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) – (hivatalok egymás közötti igazolása);
• az erdőtörvény hatálya alá tartozó területet sújtó természeti csapás, szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, jégkár stb.) – (hivatalok egymás közötti igazolása);
• a növényállomány, illetve a termesztett gombafajoknak egy részét vagy teljes egészét sújtó fertőzés, illetve károsító járványos szintű előfordulásából eredő kártétel – (hivatalok egymás közötti igazolása),

Azon vis maior események esetén, amelyek az ország teljes területén vagy meghatározott részén következnek be –tömegesen érinti a gazdálkodókat –az agrárpolitikáért felelős miniszter közleményt ad ki, amely alapján a gazdálkodóknak nem kell csatolni semmit a vis maior kérelemhez, kizárólag elegendő a közleményre hivatkozni. Ilyen események jellemzően a természeti csapások és szélsőséges időjárási tényezők következtében következnek be.

Forrás: pxhere.com

Most nézzünk pár esetet, amikor a vadállomány okoz nem várt eseményt:

Védett, fokozottan védett állatfaj egyede általi károkozás, kártétel

A védett, vagy fokozottan védett állatfaj egyede (pl. vetési varjú, farkas, hód, stb.) okozta

káreseményt az illetékes természetvédelmi hatóság által kiállított igazolással kell igazolni, amely tartalmazza azt, hogy a védett állatfaj kártételének megelőzése érdekében a gazdálkodó kért riasztáshoz szükséges engedélyt, illetve hatósági felügyeletet, tekintettel arra, hogy az okozott kártételt a kedvezményezett már nem volt képes megelőzni. Mindemellett igazolni kell azt is, hogy a káresemény megelőzése, illetve mérséklése érdekében milyen lépéseket tett a gazdálkodó (pl. mechanikai védekezés, kerítés, madárháló, megfelelő agrotechnológia alkalmazása, stb.).

Ha a káreseményt a fokozottan védett állatfaj egyede okozta és a riasztási módszerek alkalmazásához a természetvédelmi hatóság nem járult, illetve nem járulhatott hozzá, akkor a vis maior esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokhoz csatolni kell a természetvédelmi hatóság igazolását arról, hogy a riasztásra nincs lehetőség

Seregély általi károkozás, kártétel

A szőlő- és gyümölcsültetvényekben, valamint csemegekukorica táblákon a seregély okozta káreseményt, annak megelőzése érdekében végzett gyérítés igazolására az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű földhasználójával és a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, a hegyközség területén működő hegyőr, valamint az ott mezőőri szolgálatot ellátó személlyel kötött megállapodással szükséges igazolni.

Vadkár

A vis maior bejelentéshez csatolni kell a 35/2024.(VI. 13.) MÁK közlemény 1. számú melléklete szerint kitöltött nyilatkozatot és az egyezség benyújtásával, vagy a kárfelmérési eljárás vagy az előzetes bizonyítási eljárás során keletkezett dokumentumokat.

Fontos kiemelni, hogy az igazoló dokumentumokból ki kell derülnie, hogy a vadkár az alábbi intézkedések ellenére következett be. A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles

–  a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;

– a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;

– a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;

– az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;

– nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;

–  a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;

–  a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;

Amennyiben a fenti együtt- illetve közreműködés ténye a becsatolt dokumentumokból nem derül ki, úgy a Kifizető Ügynökség további igazoló dokumentumok benyújtását írhatja elő.

Figyelmükbe ajánljuk a cikksorozat korábbi részeit is:

Mikor jelentsünk vis maiort? – 1. rész – MÁK közlemény általános áttekintése

Mikor jelentsünk vis maiort? – 2. rész – Kedvezményezett hosszútávú munkaképtelensége

Mikor jelentsünk vis maiort? – 3. rész – Kisajátítás, kisajátítást pótló szerződések esetei

Mikor jelentsünk vis maiort? – 4. rész – Közcélú, közérdekű igénybevétel

Mikor jelentsünk vis maiort? – 5. rész – Osztatlan közös tulajdon megszüntetése során bekövetkező területméret-csökkenés, illetve terület elhelyezkedésének megváltozása

Mikor jelentsünk vis maiort? – 6. rész – Ingatlan átminősítés, építmények megsemmisülése

Mikor jelentsünk vis maiort? – 7. rész – Állatállományt érintő vis maior események

Mikor jelentsünk vis maiort? – 8. rész – Vis maior bejelentések szabályai

Mikor jelentsünk vis maiort? – 9. rész – Hivatalok egymás közötti igazolásai

 agrotrend.hu / NAK/Sztahura