Ma 122 éve született az egyik legismertebb Nobel-díjas magyar származású tudós

Az egyik legismertebb Nobel-díjas magyar származású tudós, fizikus, a világ első reaktormérnöke, WIGNER JENŐ (Budapest, 1902. november 17. – Princeton. N.J., 1995. január 4.) édesapja kívánságára vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott a berlini egyetemen.

Forrás: wikipedia.hu

Mivel az 1920-as években Berlinben bontakozott ki a modern fizika, érdeklődése ebbe az irányba fordult és rendszeresen járt Albert Einstein, Max Planck és Max von Laue óráira. Még Berlinben készítette el doktori értekezését; Polányi Mihály volt a témavezetője és az elkészült munka a kvantumkémia úttörő alkotása volt. Egy egyszerű kémiai reakciónak – két hidrogénatom molekulává alakulásának – a leírását adta a modern fizika módszereivel. A berlini évek után vegyészmérnöki képzettségét édesapja újpesti bőrgyárában hasznosította. Közben rendszeresen olvasott a fizika fejlődésének legújabb eredményeiről a külföldi szakfolyóiratokban. Amikor tudomására jutott, hogy Heisenberg és Bohr megteremtette a kvantummechanika alapjait, visszasietett Berlinbe és Göttingába. A Vilmos Császár Intézetben azt a kutatási feladatot kapta, hogy állapítsa meg: miért helyezkednek el az atomok a kristályok szimmetriasíkjának szimmetriapontjaiban. Ezt a problémát a kvantummechanika – részben általa, részben Laue, Pauli és Schrödinger által felismert – törvényszerűségei alapján oldotta meg. (Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában) című könyvében kimutatta: a szimmetriacsoportokon keresztül eljuthatunk a kvantummechanika minden lényeges egzakt eredményéhez.

Az 1963-ban elnyert Nobel-díj indoklása a következőket tartalmazta: („Wigner Jenőnek az atommag és az elemi részecskék elméletéhez adott hozzájárulásáért, elsősorban az alapvető szimmetriaelvek fölfedezéséért és alkalmazásáért”.) A harmincas évek elejétől – politikai okokból történt emigrációja után – már az Egyesült Államok princetoni egyetemén folytatta kutató munkáját – egészen hat évtizeden át. 1939 januárjában Szilárd Leóval kidolgozta a maghasadás elméletét. Ugyanennek az évnek szeptemberében, miután Németország megtámadta Lengyelországot, Roosevelt elnök utasítást adott az atomenergia-program elindítására. 1941-ben indult meg Chicagóban az első atomreaktor építése. Az ötlet Szilárd Leótól származott, Fermi vezette a kivitelezési munkákat, Zinn végezte az urán-grafit máglya építését és a mérési eredmények alapján Wigner végezte a láncreakció megindulásának és önfenntartóvá válásának feltételeit megadó számításokat. 1942. december 6-án indult be a reaktor.

Ő tervezte a további, az uránium után a plutóniumra alapuló reaktorokat. Ennek alapján nevezte egy munkatársa a világ első atomreaktor mérnökének. Wigner Jenő hosszú élete során végig magyarnak vallotta magát; nyelvtudását tökéletesen megőrizte. 1932-ben a neutron felfedezéséről magyarul írt cikket az Akadémia folyóiratának, 1976-ban itthon választékos magyar nyelven tartott előadásokat a kvantummechanika ismeretelméleti problémáiról és a szimmetriák szerepéről a fizikában.

Televíziós interjúiban is élvezhették a nézők szép magyar beszédét. Magyarságáról így vallott: ( „Egyszerű magyar dalok és versek, amelyeket 1910 előtt tanultam, ma is önként megszólalnak bennem. Az Egyesült Államokban eltöltött 60 esztendő után még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai. Az amerikai kultúra sok vonása mindmáig idegen maradt számomra. Budapesten sokkal több elmélyült beszélgetést hallhat az ember a kultúráról, mint az Egyesült Államokban. A magyar költészet talán a legszebb Európában. A viccek látszólag egyetemesek, de azokat egy ország sem élvezi jobban, mint a magyarok. Sehol máshol nem tapasztaltam a viccek olyan erejét, amióta elhagytam Magyarországot. Ennivalóra és lakásra mindenütt szükség van, de nevetésre nem föltétlenül. Akkor miért találunk ki tréfákat és miért kacagunk rajtuk olyan boldogan?”)

Kiemelt kép forrása: wikipedia.hu / A képen Wigner Jenő és Alvin Weinberg szerepel.

agrotrend.hu / Jeles Napok