Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Hírek

Laktózérzékenység: okok, tünetek és kivizsgálás

Tudjuk, hogy az állati tejeknek komoly karbonlábnyomuk van, ráadásul az emberek nagy része laktózintoleranciában szenved. De vajon mitől alakul ki laktózérzékenység vagy más néven tejcukor-érzékenység? Mik a tünetei, és hogyan zajlik a kivizsgálás? Kis történelmi és evolúciós áttekintést tettünk a tejcukor világában.

Forrás: pixino.com

Mi az a laktóz?

Az emlősgenetika szerint a fiatal utódot az anya saját tejével táplálja, melyben rengeteg értékes tápanyag van. Elsődleges táplálék az újszülöttnek, de minden esetben tartalmaz laktózt is. A laktóz a tej szénhidráttartalmát adó diszacharid, azaz kettős cukormolekula. Glükózból (hagyományos szőlőcukorból) és galaktózból áll.

Az anyatejet fogyasztó újszülöttek elsőként ezzel a szénhidráttal találkoznak, amely nélkülözhetetlen energiaforrás számukra. Azontúl, hogy a laktóz gyors energiát adó tápanyag, részt vesz a csontosodásban, elősegíti a kalcium felszívódását, valamit számos más szövet részévé válik.

A laktóz emésztésével van a gond!

Ezt az összetett tejcukrot – ahogy a többi cukrot – nem vagyunk képesek közvetlenül megemészteni. Azonban minden egészséges csecsemőnek megvan az a génje, mely felelős a szervezet laktáztermeléséért. Ez az enzim egyszerű cukrokká bontja le a laktózt, amelyeket már meg tudunk emészteni. Később – ahogy a csecsemő növekszik – megszűnik a laktáz termelése, mivel az enzim előállítását kódoló gén kikapcsolódik.

Itt lép be a képbe az emberi fejlődés – ha úgy tetszik, az evolúciós átalakulásunk –, ami arra is rámutat, hogy viszonylag rövid idő – 1–2 ezer év – alatt is képes alkalmazkodni az emberi szervezet. Ugyanis a tradicionális táplálkozástól függően – tehát abban az esetben, ha őseink fogyasztottak állati tejet – módosult a génünk, azaz egész életünk során termelünk laktázt. (Az, hogy az emésztésünk ilyen gyorsan reagál, a fő érv a paleolit étrend elméleti hátterével szemben.)

Így már lehet, hogy nem is olyan megalapozott a Blöffben Tommy monológja a tejfogyasztásról.

A laktózérzékenység tünetei

Ha tej- vagy laktóztartalmú tejtermékek (tejföl, tejszín, puding stb.) fogyasztása után 3–120 perccel az alábbi tünetek jelentkeznek, érdemes laktózintoleranciára gyanakodnunk:

  • haspuffadás,
  • hasfájás, hasi görcsök,
  • laza széklet vagy hasmenés,
  • gyakori teltségérzet,
  • hányás.

Figyelem! Öndiagnosztizálás helyett laktózintoleranciára utaló tünetek előfordulása esetén mindenképpen forduljunk szakemberhez egy alapos kivizsgálás végett. A panaszokat ugyanis akár más emésztőrendszeri megbetegedések (irritábilis bélszindróma, gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység stb.), valamint az ülőmunka és a mozgáshiány is okozhatják.

Ha nálad bejött az evolúció, ihatsz tejet!

A tejivás genetikai mutációja népcsoportonként és viszonylag kis területenként is élesen eltérhet egymástól. A világban egymástól függetlenül öt populációban, Európában, Szaúd-Arábiában és Kelet-Afrika különböző részein is kialakult a genetikai változás.

Svájci kutatók a 2010-es évek közepén ismételten elővették ezt a témát, és az 1200-as évekből a mai Luxemburg területén található Dalheim városából származó emberi maradványokon vizsgálódtak. A Kr. e. 5000-ben élő földművesek még aligha emészthették meg a tejet. A 2000 évvel későbbi, újkőkorszaki spanyol paraszti közösségek 27%-ának, a skandináv vadászok 5%-ának azonban már megvolt ez a képessége. A középkori németalföldi leletek azt mutatták, hogy a korabeli lakosság 70%-a biztonsággal fogyaszthatott tejet. Ez a vártnál gyorsabb evolúciós változást mutat.

A középkori Magyarországon a lakosság körülbelül 30–35%-ánál volt jelen a mutálódott gén. A tej emésztésének képessége ma az európai és az Európából származó népek körében annyira magas arányú, hogy a tejérzékenység nemrég még betegségnek számított. Csak a 20. században, a tej fogyasztását propagáló kampányok idején ismerték fel, hogy a világ népességének nagyobb része nem tudja megemészteni a tejet.

Az ázsiai lakosság körében igen nagy a laktózintolerancia, a dél-indiaiak körében 70%-os, a mongoloknál 88%-os, a kínaiak körében pedig 93%-os. A délkelet-ázsiai embereknél (Kambodzsában, Indonéziában, Laoszban, Malajziában, a Fülöp-szigeteken, Szingapúrban, Thaiföldön, Vietnámban) 98%-os a tejcukor-érzékenység. Az abszolút első hely az észak-amerikai kontinensé, ugyanis a bennszülött amerikai felnőtt lakosság 100%-a nem képes lebontani a laktózt.

laktózérzékenység
Ezeken a pontokon fejlődött ki a felnőttkori laktáztermelés, és innen terjed szét a világban.
Forrás: kepmas.hu

Európában jellemzően nyugatról délkelet felé haladva csökken a laktáz termelésének képessége. Egy jó példa a lokális különbségekre a Pireneusok két oldala. A viszonylag elszigetelt baszk népesség körében csak 0,3%-os az intolerancia, ezzel szemben a spanyoloknál már 15%-os.

Az evolúciós hátteret ismerve fontos, hogy ne betegségként tekintsünk a tejcukor-érzékenységre. Ez pusztán képesség, amely életkorunk előrehaladtával változhat. Lényeges, hogy ismerjük a tüneteit azért, hogy valódi probléma esetén orvoshoz fordulhassunk. A magyar lakosság 20–30%-ának van kisebb-nagyobb laktázhiánya, tehát akár 2–3 millió honfitársunkat is érintheti a laktózérzékenység.

A laktózintolerancia három fő csoportja

A laktózérzékenységnek, vagyis a laktáztermelés alacsony szintjének több oka is lehet.

Elsődleges laktózintolerancia

Genetikailag meghatározott érzékenység, amely felnőttkorban jelentkezik. Ennek oka a fentebb említett laktázenzim csökkenése az életkor előrehaladtával. Azoknál, akiknél a megmaradó mennyiség felnőttkorban is elégséges, nem fog gondot okozni a tejtermékek fogyasztása, akiknél viszont túl alacsony szintű a laktázenzim-termelés, felnőttkorban kialakul a laktózintolerancia.

Másodlagos laktózintolerancia

Előfordul, hogy bár genetikailag nem vagyunk laktózérzékenyek, egy betegség (Crohn-betegség, colitis ulterosa, lisztérzékenység) vagy a vékonybelek sérülése (műtétek, kemoterápia) következtében mégis lecsökken a laktázenzim mennyisége, és emiatt kialakul a laktózérzékenység.

Létezik átmeneti laktózérzékenység is, amikor egy gyomor- és bélrendszeri fertőzés vagy antibiotikumos kezelés következtében ideglenesen károsodik a bélflóra. Ebben az esetben azonban a bélflóra regenerálódását követően megszűnnek a panaszok.

Veleszületett laktózintolerancia

Ha az érintett gyermek mindkét szülőtől örökli a laktózintoleranciára hajlamosító géneket, akkor ez az állapot ritkán jelentkezhet nagyon hamar is. Ilyenkor az illető már csecsemőkorban sem tudja megfelelően lebontani az anyatejet. Szintén ritkán a koraszülöttség egyik szövődménye is lehet ez a típusú laktózérzékenység.

Forrás: pixino.com

Sajtok és más tejtermékek laktóztartalma

A különböző tejtermékek készítésekor olyan természetes folyamatok mennek végbe, melyek több esetben is teljesen vagy részben lebontják a tejcukrot, így ezek sokszor laktózérzékenyek számára is fogyaszthatók. Amíg a vajnak és a tejfölnek magas a laktóztartalma, addig az aludttejnek, a túrónak, a kefirnek, a joghurtnak alacsony vagy közel nulla.

A sajtoknál is hasonló a helyzet: a hosszabb ideig érlelt (általában kemény) sajtokat akár az érzékenyek is fogyaszthatják, a lágy, feta jellegű sajtokban viszont még magas a tejcukor aránya. (A goudában, a parmezánban, az edamiban, a trapistában, de még a puha, de érlelt camambertben is szinte nulla a laktóz.)

Van egy jó trükk, ahogyan egy nem dedikáltan laktózmentes sajtról is el tudjuk dönteni, hogy tartalmaz-e tejcukrot. Amennyiben a sajt szénhidrát- vagy cukortartalma 0,1g/100g vagy ez alatti –, biztosak lehetünk abban, hogy a sajt laktózmentes.

 

Laktózérzékenység vagy allergia?

Fontos leszögezni, hogy a tejallergia és a tejcukor-érzékenység vagy laktózintolerancia nem ugyanaz a betegség. Tejallergia akkor áll fenn, amikor a szervezet az elfogyasztott tejben lévő tejfehérjét (a kazeint) allergénként észleli, így kóros immunválaszt ad. A tünetei is részben eltérnek: míg laktózérzékenység esetén a laktóz elfogyasztása után rövid időn belül megjelennek az emésztőrendszeri tünetek, addig tejfehérje-allergia esetén órákkal vagy napokkal a tejtermékek elfogyasztását követően jelentkezhet fejfájás, bőrkiütés, bőrviszketés, ízületi panasz, krónikus fáradtság vagy szintén emésztési probléma.

A tejfehérje-allergia leginkább az 1–2 éves gyerekeknél fordul elő. Az érintett kisgyermekek 90%-a kinövi a problémát 3 éves korára, az idősebb korban is megmaradó tejallergia csak a gyerekek 10%-ára jellemző. Minél előbb veszik észre a tejallergiát, annál nagyobb az esély arra, hogy a gyermek később kinövi. (A pontos elnevezés tehát: tejallergia, tejfehérje-allergia vagy kazeinallergia.)

Hogyan zajlik a laktózintolerancia-vizsgálat?

Panaszok esetén a kivizsgáláshoz mindenképpen gasztroenterológus szakorvoshoz kell fordulni, aki a tünetek, a kórelőzmény és a laktózérzékenységi tesztek eredményének ismeretében állítja fel a diagnózist.

Kilégzési teszt

Ez a leggyakrabban alkalmazott laktózérzékenységi teszt. Ebben az esetben a beteg elfogyaszt egy adag tesztoldatot, amely laktózt tartalmaz. Az ital elfogyasztása előtt, majd utána bizonyos időközönként (általában 20 percenként) megvizsgálják a beteg kilégzésének hidrogéntartalmát, az értékeket pedig összehasonlítják. A tejcukor bélben történő lebomlása hidrogéntermelődéssel jár. A hidrogén nagy része a véráramba felszívódva a tüdőn keresztül távozik. Laktózérzékenység esetén emiatt a laktóz elfogyasztása után kilélegzett levegő hidrogéntartalma jelentősen megnő.

A vizsgálat hátránya, hogy az elfogyasztott laktóz az érzékenyeknél igen kellemetlen panaszokat okoz.

Genetikai teszt

Ez a vizsgálat az örökletes laktózintoleranciát mutatja ki. A tesztelés során megállapítják, hogy az egyén laktázenzim-termelése a felnőttkorában is megmarad-e, vagy a laktázenzim folyamatos csökkenése miatt idővel laktózérzékennyé válik.

Ez a vizsgálat gyors, fájdalommentes, nem szükséges hozzá üres gyomor, megbízható eredményt ad, és mivel szájnyálkahártyáról is történhet, kisgyermekeknél is könnyen alkalmazható.

 

Létezik-e adókedvezmény laktózintoleranciára?

335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet nyújt pontos információt arról, hogy pontosan milyen betegségek után igényelhető személyi adókedvezmény, amelybe a laktózérzékenység is beletartozik.

A kedvezmény igénybevételéhez szükség van egy szakorvos által kiállított igazolásra, amelyet a munkaadónak vagy a könyvelőnek kell benyújtani, akik ez alapján egy úgynevezett M30-as adóigazolást állítanak ki. Ezen dokumentum segítségével lehet elkészíteni az adóbevallást. Az igazolást nem kell elküldeni a NAV-nak, de a bevallás másolatát és a szakorvosi igazolást öt évig meg kell őrizni!

Fontos tudni, hogy ha a kedvezményre jogosító laktózérzékenységet már korábban diagnosztizálták, de eddig az adózó nem érvényesítette a kedvezményt, akkor a korábbi évek adóbevallásait önellenőrzéssel módosítani lehet. Az adómegállapítás elévülése miatt adókedvezmény 5 évre visszamenőleg igényelhető.

A tehéntej mint tápanyagforrás

Már napi fél liter tehéntej vagy ennek megfelelő tejtermék (3dl joghurt, kefir, 10 dkg sajt) fedezi egy felnőtt napi kalciumszükségletének 75–80%-át. (Egy felnőtt napi szükséglete 800 mg.) De nem csupán a kalcium fontos. A tejben lévő laktóz, a fehérje, a D-vitamin, a citromsav is elősegítik a kalcium felszívódását.

Fél liter tej a 7–9 éves gyerekek vitaminszükségletéből a következő mennyiségeket biztosítja:

  • a B2– és a B12-vitamin 65–75%-a,
  • az A-vitamin, a nikotinsav és a pantoténsav 35–40%-a,
  • a B1-, a B6– és a C-vitamin kb. 20%-a,
  • a D-, az E-vitamin és a folsav kb. 10%-a.

A tejfogyasztás hátrányai

Ha a tinédzserek nagy mennyiségű tejet fogyasztanak, ez növelheti a pattanások kialakulásának az esélyét. Ez független a tej zsírtartalmától. Azok a sportolók, akik tehéntejalapú fehérjeport fogyasztottak, szintén azt tapasztalták, hogy pattanásosabb lett a bőrük. A bőrgyógyászok bizonyos bőrbetegségek esetén sem javasolják a túlzott tejfogyasztást, ilyen például az ekcéma.

A tejnek, különösen akkor, ha házi, magas lehet a zsírtartalma. Ez azonban a teljes étkezésünkhöz mérten nem kiemelkedő mennyiség, annak érdemes figyelnie rá, aki diétázik. A koleszterin miatt nem kell aggódnunk, ugyanis a tej emeli a „jó” koleszterin szintjét. Továbbá természetes káliumforrás: a kálium segít szabályozni a vérnyomást.

Az inzulinrezisztenciát kapcsolatba szokták hozni a tejfogyasztással, de az erről szóló kutatások ellentmondásosak, így nem lehet kijelenteni, hogy a tejfogyasztás összefüggésben áll az inzulinrezisztenciával. Negatívumként még a tej túlzott hormontartalmát szokás kiemelni, amit a marhákba fecskendezett szteroidok okozhatnak. Szerencsére ez tévhit, hiszen 1999 óta Európában állategészségügyi okokból meg van tiltva a marhák injekciózása növekedésihormon-tartalmú szerekkel. A lefejt tej ettől még nyomokban tartalmaz természetesen előforduló szteroidokat, például ösztrogéneket, de ez a mennyiség elenyésző ahhoz képest, amit az emberi szervezet maga is előállít. Így ettől nem kell tartani.

Nem akarunk senkit sem befolyásolni a tejfogyasztással kapcsolatban. A dietetikusok és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) is úgy vélekednek, hogy a gyermek 1 éves kora után a kiegyensúlyozott étrend része lehet a tej. Azonban nem lehet általánosítani, mivel a szervezete mindenkinek egyénileg reagál.

A tej karbonlábnyoma

Egy korábbi anyagunkban már írtunk az állati és a növényi tejek szén-dioxid-lánynyomáról, és arra a megállapításra jutottunk, hogy a tehéntej termelése háromszor annyi üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi, mint bármelyik növényi tejé.

De semmi sem ennyire fekete vagy fehér! Figyelembe kell venni, hogy a növényi tejek között is van aggályokra okot adó termék; a kókusztej például a legtöbb esetben nem etikus munkakörülmények között kerül a dobozokba. A szója kapcsán a GMO és az erdőkivágás problémája vetődik fel. A mandula és a rizs esetében az öntözés jelent nagy terhelést. Ráadásul ezek a tejpótlók legtöbbször importból származnak.

Ha valaki szereti, és az egészsége megengedi, akkor azt javasoljuk, fogyasszon magyar gazdáktól származó tejet. Ennek nemcsak a minősége megbízható, hanem így támogatjuk a magyar gazdákat is. Az összes hazai mezőgazdasági termelés közel 10%-át a tejipar adja.

agrotrend.hu / Greendex

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés