Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Hírek

Kihívások és lehetőségek a magyar elektromobilitás fejlődésében

Az Energiastratégiai Intézet elemzésében a hazai elektromobilitás és a hozzá kapcsolódó töltő-infrastruktúra helyzetét vizsgálták.

Forrás: pixabay.com

A KSH adatai alapján a hazai tulajdonban lévő elektromos autók száma az elmúlt 4 évben (2019 és 2023 között) több mint hatszorosára bővült, miközben a hazai személygépjármű-állomány csupán kevesebb mint 10%-kal nőtt. Így az elektromos autók részaránya 0,17%-ról 0,99%-ra emelkedett. Az ACEA 2024. novemberi adatközlése szerint viszont 2024 októberében az egy évvel korábbihoz képest 1,9%-kal kevesebb tisztán elektromos autót helyeztek forgalomba Magyarországon – olvasható az Energiastratégiai Intézet elemzésében.

A publikáció arra is rámutat, hogy míg hazánkban korábban növekvő tendenciát mutatott az elektromos autók terjedése (2023 első félévében a regisztrált, tisztán elektromos autók száma 2918 volt, 2024 ugyanezen időszakában viszont 59,5%-kal több, azaz 4653), a fejlődés jelenleg megtorpant. A növekedést ösztönözheti, hogy Magyarország Kormánya az Európai helyreállítási terv REPowerEU keretében 2024 februárja óta egy 30 milliárd forintos keretből nyújt támogatást elektromos járművek beszerzésre a vállalkozásoknak.

A program az adott jármű akkumulátorkapacitásának függvényében 2,8–4 millió forinttal segítheti beszerzését. A tíz fő alatti állományú vállalkozások legfeljebb egy, a 10–49 fő közöttiek legfeljebb öt, az 50–249 fő közöttiek legfeljebb tíz, míg az ennél nagyobbak legfeljebb 16 járművet szerezhetnek be. Egy cégre így összesen akár 64 millió forintnyi támogatás is juthat.

2024 novemberének végéig több mint 4200 vállalkozás igényelt forrást összesen 5005 tisztán elektromos hajtású gépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához. Több mint 3400 gazdasági társaság pályázata esetében már a támogatói döntések is megszülettek; ezek együttes értéke 16 milliárd forint. Az eddig beérkezett kérelmek összértéke a teljes, 30 milliárd forintos keretösszeg több mint kétharmadát fedi le.

Az elemzés kiemeli, hogy a hazai e-mobilitás hosszú távú fejlődését jelenleg két stratégiai dokumentum segíti. Az egyik az Innovációs és Technológiai Minisztérium által 2019-ben frissített Hazai Elektromobilitási Stratégia (Jedlik Ányos Terv 2.0), a másik pedig a Mavir által évente készített Hálózatfejlesztési Terv. A Jedlik Ányos Terv 2.0 három szcenáriót vetített előre.

Az elmúlt 5 évben az elektromosszemélygépjármű-állomány növekedése magasabb volt a természetes személyek körében, mint a nem természetes személyekében. Jelenleg a két szektor állománya közel azonos mértékű. Az alacsony vállalati növekedés egyik feltételezhető oka az, hogy a csökkenő elektromosautó-árak miatt felborultak a korábbi lízingkonstrukciók, hiszen így nehezen vált kalkulálhatóvá a maradványérték.

Az elemzés kitér arra is, hogy az üzemeltetési előnyök (például az alacsonyabb szervizköltségek) sem térülnek meg a vállalatok által alkalmazott néhány éves üzemeltetési idő alatt. További ok, hogy jelenleg a nyilvános töltőkön történő töltés annak ára miatt kilométer-arányosan hasonló vagy magasabb üzemanyagköltséget eredményez, mint a belső égésű motoros járművek esetében. Az alacsony áramár miatt a megfelelő alternatíva az otthoni töltés lehetne, de ebben az esetben a vállalati szektor rezsicsökkentett lakossági áron kapná az elektromos áramot elektromos járművei töltésére.

Jelenleg ennek elszámolása korlátozottan megoldható, ezért a cégek többsége inkább belső égésű motoros flottát üzemeltet. A taxisok esetében viszont jelentős az otthoni töltés aránya, vagyis a legtöbb elektromos taxit az egyetemes szolgáltatás keretein belül vételezett, lakossági felhasználóknak biztosított elektromos áram költségén töltik.

Az elemzés teljes terjedelmében az Energiastratégiai Intézet publikációjában olvasható.

agrotrend.hu / Greendex

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés