Ki volt az első gazdálkodó?

A mezőgazdaság alapvetően megváltoztatta az emberek életmódját, végül az embereket a nomád vadászó-gyűjtögetőkből letelepedett városlakókká változtatta.

A mezőgazdaság kifejlesztése talán a legjelentősebb előrelépés fajunk történetében. Örökre megváltoztatta a nomád vadászó-gyűjtögető életmódot, amit addig minden ember követett, és az elődeink által bevezetett mezőgazdasági gyakorlatok még ma is alakítják a világ mezőgazdaságát, milliárdokat táplálva.

Forrás: pixabay.com

A mezőgazdaság falvak kialakulásához, majd a munka specializálódásához, és végül a művészetek és technológiák fejlődéséhez vezetett.

De mikor kezdődött a mezőgazdaság? És miért?

A mezőgazdaság legkorábbi bizonyítékai a Termékeny Félholdból származnak, amely nagyjából az Irak, Szíria és Izrael területén található régiót fedi le.

Bár most viszonylag száraz, a régiót egykor két nagy folyó öntözte jól, és a mezőgazdaság első nyomait Észak-Szíriában, Tell Abu Hureyrában találták, amely körülbelül 11 700 évvel ezelőtt egy falu volt az Eufrátesz folyó partján.

A tudósok nyomokat találtak arra, hogy abban az időben rozsot termesztettek ott, és azt szándékosan nagy kövekkel lisztté őrölték.

Az antropológus és régész Melinda Zeder, a National Museum of Natural History nyugalmazott kurátora a Live Science-nek elmondta, hogy a mezőgazdaság fokozatosan alakult ki: az emberek először növényeket termesztettek a vadászat és gyűjtögetés mellett, majd fokozatosan növelték a termesztett növényekre való támaszkodást, végül közeli falvakban telepedtek le, hogy a mezőgazdaságnak szenteljék magukat.

“A Közel-Keleten körülbelül még 1000 évünk van addig, amíg eljutunk ahhoz, amit mezőgazdaságnak neveznénk – amikor az emberek termelési munkájuk nagy részét a házi növények és állatok termesztésére fordítják”

– mondta.

Állatok mindenhol

A növénytermesztés kialakulását követően a háziállatok, mint a juhok, kecskék és sertések, hamarosan a letelepedett mezőgazdasági élet részei lettek.

Zeder szerint a kecskéket és juhokat körülbelül 10 500 évvel ezelőtt háziasították a Termékeny Félholdban. Nem messze innen, Anatóliában (a mai Törökországban), az állatok háziasítása három fő fázisban történt körülbelül 8 400 évvel ezelőtt, a PNAS folyóirat 2022-es tanulmánya szerint: először a településeken élők szezonálisan vadbárányokat és vadgidákat fogtak be és nevelték fel őket vágásra; másodszor, a lakosok korlátozottan tenyésztették ezeket az állatokat, miközben továbbra is vad fiatalokat fogtak be; harmadszor, nagyüzemi állattartás zajlott, amely során a fogságban tartott állatok szaporodtak, és a felnőtt állatokat vágták le a település számára.

A vad növények háziasított fajtáihoz hasonlóan ezek az állatok is jobban megfeleltek a mezőgazdasági életmódnak, mint a vadabb állatok, például a gazellák, amelyek szintén bőségesen voltak jelen a régióban akkoriban.

“Alapvetően ugyanaz a folyamat volt, mint a növények esetében. Ezek voltak azok az erőforrások, amelyek ebben a környezetben találkoztak”

– mondta Zeder

Hugo Oliveira, genetikus a portugál Algarve Egyetemen, elmondta a Live Science-nek, hogy az emberek évszakonként szedték az ehető növényeket jóval azelőtt, hogy kifejlődött volna náluk a valódi földművelés.

Egy példa erre egy 10,000 éves németországi táborhely, ahol az emberek minden ősszel gyűjtötték a mogyorót – évezredekkel azelőtt, hogy a földművelés megjelent volna Európában Anatóliából.

Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a földművelés a Termékeny Félholdon indult el, majd onnan terjedt szomszédos régiókba. Oliveira szerint ez most már nem így gondolják.

Forrás: pixabay.com

Inkább azt gondolják, hogy a földművelés különböző helyeken és időkben függetlenül alakult ki – Nyugat-Ázsiában mintegy 11,700 évvel ezelőtt, Kelet-Ázsiában akár 9,000 évvel ezelőtt, és az Amerikákban akár 10,000 évvel ezelőtt.

Minden esetben a földművelés két kulcsfontosságú növénnyel kezdődött – egy gabonafélével, mint például a búza vagy kukorica, és egy hüvelyes növénnyel vagy babfélével, mint például a csicseriborsó vagy a szójabab.

Zeder szerint nem teljesen világos, miért indult meg a földművelés akkor és nem korábban.

Úgy tűnik azonban, hogy az újkorai holocén korban – ami mintegy 12,000 évvel ezelőtt kezdődött, a legutóbbi jégkorszak után – több tényező összeható hatására alakult ki, beleértve az emberi népesség magasabb sűrűségét ekkor, valamint bizonyos növények és állatok alkalmasságát a gazdálkodásra.

“Nem egyetlen tényezőről van szó, sűrűség, elérhetőség, kultúra – mindezek összessége.”

– mondta Zeder.

agrotrend.hu / Live Science