Forrás: Agrárminisztérium / Fekete István
A miniszterhelyettes kiemelte, József nádor korának elismert politikusa volt, aki tetteivel őszintén szívén viselte a magyarság sorsát. A kiállítás a 19. század lenyomata, mely a „legmagyarabb Habsburgnak” állít emléket – tette hozzá.
A nádornak számos intézkedést köszönhetünk, amelyek hozzájárultak és megerősítették a magyar nemzet gazdasági és kulturális fejlődését. Farkas Sándor köszöntőjében hangsúlyozta, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Ludovika Akadémia, a József nádor Műegyetem, a pesti Nemzeti Színház, a Pesti Kereskedelmi Bank, vagy éppen a Pestet és Budát összekötő első állandó híd, a Lánchíd és a Széchényi Könyvtár megszületését is elősegítette. József nádor tetteivel lefektette Budapest világvárossá fejlődésének alapjait.
Forrás: Agrárminisztérium / Fekete István
A mezőgazdaság vonatkozásában is számos újítást kezdeményezett, többek közt meghonosította a dísznövény-nemesítés alapjait hazánkban – emelte ki a miniszterhelyettes. József nádor szenvedélyes kertészként számos, korábban kuriózumnak számító növényt hozott az országba, és megkezdte a honosításukat.
Ő volt az, aki kezdeményezte a mai Városligetnek, mint közparknak a kialakítását. Nevéhez fűződik a Margitszigetnek a parkosítása, platánfái közül sok a mai napig a sziget, vagy a Városliget dísze. A tájképi kertrendezés előfutárainak nevezhetők a budai várkert, vagy a lágymányosi Nádor-kert, melyeket ő formált és alakított ki. Az Alcsúton létrehozott mintagazdaságában szintén korszerű földművelési technikákat alkalmazott – húzta alá Farkas Sándor.
Forrás: Agrárminisztérium / Fekete István
„Zárják szívükbe József nádort, ahogyan szívébe zárta egykoron a magyar nemzet, és ahogyan ő is szívébe zárta a magyarságot.” – zárta köszöntőjét Farkas Sándor.
„József nádor és Magyarország csinosítása” című időszaki tárlat november 22-től megtekinthető Budapesten, a Vajdahunyadvárban.
