Hírek

Horn Artúr, három elismert szarvasmarhafajta kitenyésztője

Horn Artúr állami díjas magyar mezőgazdasági mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Nevéhez fűződik a populációgenetikai szemlélet bevezetése a magyar állattenyésztésbe és a specializált szarvasmarha-típusok kialakítása. Nemzetközi hírű tudós akadémikus volt, de elsősorban mindig tanárnak vallotta magát.

Családja, tanulmányai

Horn Artúr 1911. március 24-én látta meg a napvilágot Kairóban. A szülők kairói tartózkodásuk után Svájcba költöztek, a kisgyermek Artúr itt járt iskolába Zugban, a Zugerbergi intézetben. Majd az osztrák Mariaschutz lett a család lakóhelye, de Semmering vidéki villájukban is sokat tartózkodtak, ahol a fiatal Horn Artúr tanulmányai mellett elkezdett komolyan foglalkozni az állatokkal, főként a madarak megfigyelésével, szaporításával.

Horn Artúr. (1984)  Fotó: G. Fábri, Zsuzsa (Fényképész) / Forrás: real-i.mtak.hu

1922-ben költöztek Magyarországra. Eleinte a Reichsdeutsche Schule-ba járt, majd a Fasori Evangélikus Gimnáziumba, s itt is kiemelkedett a természetrajzi tárgyakból. 1934-ben végzett a budapesti M.kir.József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának Mezőgazdasági osztályán. Egy évre rá summa cum laude minősítéssel doktorált.

Tanárai közül Konkoly Thege Sándor professzor volt nagy hatással szakmai fejlődésére. Saját galambász tapasztalatait is felhasználta doktori disszertációjához, mely a postagalamb küllemének és teljesítményének összefüggéseiről szólt. 1943-ban magántanárrá habilitálta a Közgazdasági Egyetem.

Pályafutása

Wellmann Oszkár mellett az Országos Törzskönyvezési bizottság titkára volt több éven át.

1942-ben jelent meg alapvető munkája, az Újabb irányzatok a szarvasmarhatenyésztésben című könyve. Itt fejtette ki az új populációgenetikai elvek alapján álló módszereket és szabályokat.

1946-1949-ig a Magyar Agrártudományi Egyetem keszthelyi osztályának tanszékvezető tanára volt, majd 1949-ben a Gödöllőre költöztetett Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstani tanszékének lett tanszékvezető professzora és dékánja. Egészen 1957-ig tanított itt, s kezdett kialakulni tudományos iskolája.

1955-ben jelentette meg Általános állattenyésztés című könyvét, amely nemcsak tankönyvként, hanem szakmai segédkönyvként a gyakorlatban használatos mind a mai napig.

1952-ben addigi munkássága alapján megkapta a kandidátusi fokozatot, 1954-ben a heterozis tenyésztéssel kapcsolatos munkássága révén az akadémia doktora lett, 1957-ben pedig az NDK-ban lett akadémiai levelező tag.

1957-ben politikai okból – mivel 1956 októberében tevőlegesen részt vett az egyetemet érintő egyes forradalmi cselekményekben – több tanártársával együtt távozni kényszerült az egyetemről. Ekkor az Állattenyésztési Kutató Intézetben kapott munkát, és kialakult körülötte az a kis munkacsoport, amely „Jersey Klub” néven írta be nevét a magyar állattenyésztés történetébe. Ezekben az években alakították ki a tejelő magyar tarka, a tejelő magyar barna és a hungarofriz fajtákat.

Horn Artúr. (1984)  Fotó: G. Fábri, Zsuzsa (Fényképész) / Forrás: real-i.mtak.hu

1961-ben az Magyar Tudományos Akadémia is levelező, majd 1967-ben rendes tagjai közé választotta.

1963-ban a felettes állami és pártszervek felülvizsgálták az 1957 óta végzett munkáját és politikai magatartását, melynek alapján úgy határoztak, hogy vissza kívánják helyezni egyetemi oktatói munkakörbe. A döntés indoklásánál azt is kiemelték, hogy az állatorvosképzés keretében az állattenyésztés-oktatás súlyának és jelentőségének megnövekedése indokolttá teszi, hogy Horn Artúr, a képességeinek és felkészültségének megfelelően betöltse az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztéstani Tanszékének vezetői állását. Ennek megfelelően visszatérhetett az egyetemi katedrára és nyugdíjazásáig tanszékvezető egyetemi tanárként tevékenykedett.

E minőségében korszerűsítette az állattenyésztés felsőfokú oktatását, bevezette a populáció- és kvantitatív genetikát, valamint a biometriát. Országos méretű nagyüzemi kísérletei négy évtizeden át az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben folytak.

Az alkalmazott genetika művelése során elért eredményeiért a Brnói Mezőgazdasági Főiskola 1965-ben díszdoktorává avatta. Ugyanebben az évben az Angol Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége tiszteletbeli tagjává választotta.

1967-ben a Halle-Wittenbergi Egyetem, 1975-ben a Lengyel Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává. Tudományszervezőként meghívott szakértő volt az NDK-ban, Csehszlovákiában, Indiában, Írországban, Kubában és a FAO keretében Európa és Amerika számos tekintélyes egyetemén tartott előadást három éven át. Szerkesztőbizottsági tagja volt több hazai és nemzetközi tudományos folyóiratnak.

1980-ban ment nyugdíjba, és attól kezdve 2003. november 24-én bekövetkező haláláig továbbra is tanította, hasznos tanácsokkal látta el tanítványait.

1986-ban a Gödöllői Agráregyetem, 1987-ben pedig a budapesti Állatorvostudományi Egyetem avatta díszdoktorává. Az állattenyésztésben végzett munkáját elismerve a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia levelező tagjává választotta.

(Forrás: Wikipedia – Horn Artúr)

agrotrend.hu / Wikipedia

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés