Hímes tojás nélkül nincsen húsvét! De mégis milyen legyen és honnan?

A tojás igazi szuperélelmiszer, amelyet számos módon használhatunk, és még a melléktermékei is értékesek lehetnek, például a héja, sőt a főzőleve is. Mi, magyarok viszonylag sokat fogyasztunk belőle, ennek ellenére viszonylag keveset tudunk róla. Főleg azokra igaz ez, akik testközelből nem találkoznak valódi tyúkokkal. A húsvét és a hozzá kapcsolódó hagyományok okán eljött az idő, hogy utánajárjunk, mit lehet tudni a tojásról, és mire kell figyelnünk, hogy fenntarthatóan fogyasszuk. Legelőször viszont annak nézünk utána, hogy mi okozza a tojás eddig sosem látott mértékű drágulását. Vajon lesz-e mit megfesthetünk az ünnepen?

A globális tojásipar sosem látott megpróbáltatásokon ment keresztül az elmúlt években. Az élelmiszerárak általános emelkedéséből a tojás sem maradt ki, az ennek hátterében zajló folyamatok azonban igen összetettek. A probléma egyik fő oka – részben az orosz-ukrán háború miatt – az, hogy a tojók takarmányozása igencsak megdrágult. Közben a madárinfluenza hihetetlen erővel csapott le a legnagyobb tojástermelőkre. Az Egyesült Államokban például az elmúlt években 19 millió tojót „selejteztek le”, míg Franciaországban a teljes állomány 8%-a jutott hasonló sorsra. A hatalmas számok oka az, hogy a szabályok szerint már egyetlen állat igazolt megfertőződése esetén is végezni kell a teljes állománnyal, hogy megelőzzék a betegség terjedését. Ez nem túl humánus eljárás.

Iparági szakértők szerint általános pánik uralkodott el a tojáspiacon. Így jelenleg 100 forint alatt már nemigen kapható tojás itthon sem. A prémium termékek esetében a belépési küszöb ennél is jóval magasabb, a szabadtartású és az ökológiai gazdálkodásból származó tojások esetében nem ritka a 100 forint feletti darabonkénti ár sem.

Mi is a tojás egészen pontosan?

A tojás lényegében egy petesejt és az őt körülvevő tápanyagok és védőrétegek összessége, az összes madár, a legtöbb hüllő és néhány emlős szaporodásának az alapja. Amikor tojásfogyasztásról beszélünk, általában szinte kizárólag a tyúktojásra gondolunk, noha a világ más részein egyéb szárnyasok tojásait is kedvelik.

Hazánkban a tyúktojás mellett egyre több helyen hozzá lehet jutni az aprócska fürjtojáshoz, sőt a struccfarmok megjelenésével a nagy termetű futómadár óriási tojása is viszonylag könnyen beszerezhető.

A cikkben elsősorban a tyúktojásról lesz szó. Magyarországon évi 234 darabot fogyasztunk belőle fejenként, és ez az adat folyamatosan nő. A tojás iránti kereslet húsvét és karácsony körül a legnagyobb, de a termelők tapasztalata szerint újabban erősnek mondható az őszi időszak is.

Hogyan kapcsolódik a tojás a húsvéthoz?

A tojás számos kultúrában a termékenység és az újjászületés szimbóluma, ez már jóval a kereszténység megjelenése előtt így volt. Az egyiptomi mitológiában például a Napisten születését egy őstojásra vezették vissza, a hinduk szerint pedig az univerzum felépítése is tojást mintáz.

A szimbolika újjászületéshez és termékenységhez kapcsolódó mozzanatát az 1. században a kereszténységbe is átemelték, és az is bizonyosnak látszik, hogy maga Jézus is fogyasztott tojást az utolsó vacsorán. A tojás jellegzetes piros színe Jézus kiontott vérét szimbolizálja.

Egykor a húsvétot megelőző böjt idején tojást sem lehetett fogyasztani, így a 40 napos diéta végére jelentős mennyiség állt rendelkezésre. A nagy tojásbőség miatt alakulhatott ki a tojás ajándékozásának szokása, ami hazánkban a húsvéti locsolással is összekapcsolódott.

A hímes tojás készítése tehát szintén ősi hagyomány: mind a keleti ortodox, mind a nyugati egyházakban már a középkor óta gyakorolják. A története egyszerű: mivel az egyház megtiltotta a tojás evését a nagyhéten, de természetesen a tyúkok ettől függetlenül is tojtak, a „fölösleges” tojásokat kidíszítették. Maga a tojás pedig a feltámadás szimbóluma lett. Az ortodox hagyományban a tojásokat pirosra festik, hogy szimbolizálják azt a vért, amelyet Jézus a kereszten ontott. A húsvéti tojás és a festés hagyománya a modern világi nemzetekben is folytatódott.

Jogosan merül fel a kérdés: vajon hogy kapcsolódik mindehhez a húsvéti nyuszi?

A kelta és az ógermán hitvilághoz kapcsolhatjuk a nyúl jelképét. Az erdők istennője Ostara (nevéből ered a német Ostern és angol Easter, azaz húsvét szó) ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett. A történet szerint egy séta alkalmával az istennő talált egy sebesült galambot, és csak úgy tudta megmenteni, ha nyúllá változtatja. A nyúllá lett galamb pedig hálából színes tojásokat tojt. Ez a legenda adott életet a most is olyan népszerű színes tojásokat tojó nyúlnak, aki elmaradhatatlan kelléke a húsvéti ünnepeknek.

Húsvéti tojásminták és díszítési módok

Habár kezdetben piros és aranyszínű tojásokat festettek, ma már rengeteg húsvéti tojásminta közül válogathatsz a teljesen természetes alapanyagoktól kezdve a különböző festékeken át: csak a képzeleted és a kreativitásod szabhat határt.

Fehér festékkel és tollal csodákat alkothatsz:

Az igazán extrém mintákhoz pedig ott van a tojáspatkolás, amit a kovácsok találtak ki. A fémrátéttel történő tojásdíszítési folyamat során a könnyűfém, kovácsoltvas, réz, ólom rátétet a kifújt tojás héjához szegezik.

A műgyűjtők pedig elepednek a világ legdrágább, festésre nem alkalmas tojásaiért, amelyek Fabergé tojás néven ismertek a köztudatban. Ezeket a felbecsülhetetlen értékű ékszertojásokat az orosz cár húsvét alkalmából ajándékozta feleségének. A szétnyitható, díszesen megmunkált tojások mindegyikében apró meglepetés bújt el. Az értékes műalkotásokból 52 db készült, de csak 43 élte túl a forradalmat.

Így festhetsz te is húsvéti tojást!

A tojásfestés sokszor nem áll meg a piros tojás elkészítésénél. Ma már izgalmasabbnál izgalmasabb technikák léteznek. A hagyományos festéshez régebben harisnyát, növényi részeket használtak.

A növény leveleit szorítsd rá a tojásra egy harisnya segítségével, majd forró hagymahéjlé vagy szobameleg festett lé segítségével színezd meg őket! A fenti képen találsz ötleteket a színekhez.

Különböző mintájú textilekből vagy csipkés anyagokból is szép díszítés készülhet hasonló elven. Mutatós szalvétákból is ki lehet vágni mintákat, és fel lehet őket ragasztani a tojásokra, de a tempera, a filctoll és az ecset is jó megoldás.

Festék helyett beválik a krepp papír is. Az élénk színű papírdarabokat tedd enyhén ecetes vízbe, ez kioldja a színüket, ami a tojásokat pedig befogja. Minél tovább marad a tojás a színes vízben, annál élénkebb lesz a hatás. Néhány pohárra lesz csak szükség, az eredmény pedig számos színes tojás lesz, amelyeket akár tovább is díszíthetsz.

Így vagy más festékes módszerrel átmenetes tojást is készíthetsz: ehhez sokáig tartsd a tojás egyik felét a festékes vízben, majd óvatosan forgasd és tartsd rövid ideig a lében a másik felét is.

Izgalmas, mégis egyszerű technika a márványozás. Ehhez ételfestékre, olajra lesz szükséged, és némi ecetre. Minden színhez külön tálra lesz szükség: az 1 deci vízbe mehet a festékpor, 1 evőkanál ecet és 1 evőkanál olaj. Keverd fel az olajos vizet, gyorsan mártsd bele a tojást, forgasd meg, majd vedd ki a festékből, és tedd papírtörlőre! Ahol olajfolt éri a tojást, ott nem fogja be a festék, gyönyörű mintát hagyva a tojáson. Fél perc pihenő után papírtörlővel óvatosan töröld le a felesleges festéket, és már mehet is bele a következő színbe.

Hogyan főzheted tökéletesre a tojást?

Főtt tojás nélkül nincs ünnep, azonban a tökéletes húsvéti főtt tojást nem is olyan egyszerű elkészíteni. Nézzük, neked hogyan sikerülhet mégis!

Először főzd meg a tojásokat! Tedd őket egy edénybe, és önts rá 2,5 centinyi hideg vizet! Forrald fel nagy lángon!

Ezután hagyd őket a forró vízben ülni! Amint a víz forrni kezd, kapcsold le a tüzet, és fedd le az edényt! Hagyd a tojásokat a forró vízben 10–12 percig attól függően, hogyan szereted a keménytojást! A 10 perces tojásoknak élénk, krémes sárgája lesz, míg a 12 percesek sárgája halványabb és krétásabb állagú lesz.

Végül tedd őket jeges fürdőbe! Ha lejár az idő, csepegtesd le a tojásokat, és tedd át őket egy nagy tál jeges vízbe, hogy leállítsd a fővés folyamatát. Hagyd őket a jégfürdőben legalább 14 percig, mielőtt meghámoznád őket!

Egészséges tojást fogyasztani?

A tojással kapcsolatban időről időre feléled a gyanú, hogy magas koleszterintartalma miatt egészségtelen lehet, azonban mára bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Ezzel együtt azt azért fontos kiemelni, hogy bármilyen élelmiszer túlzott fogyasztása okozhat problémákat, mi alól a tojás sem kivétel.

Egy kiegyensúlyozott étrendnek egészséges eleme lehet a tojás. Magas fehérjetartalma a sportolók számára is ideális étellé teszi, alacsony kalóriatartalma pedig a fogyókúrázókat segítheti. Cukrot nem tartalmaz, viszont a benne lévő tápanyagok hosszabb ideig tartó jóllakottságérzetet biztosítanak, a benne található 9 esszenciális aminosav pedig az anyagcserét is felgyorsítja.

A vegák esznek tojást? És a vegánok?

A vegetáriánus táplálkozás alapvetően nem zárja ki a tojás fogyasztását, csak a hús tabu. A meghatározás szerint az ovo-lakto vegetáriánusok és az ovo vegetáriánusok azok, akiknek az étlapján a növényi étrend mellett a tojás is szerepel.

A vegán étrendet követők azonban semmilyen állati eredetű élelmet nem vesznek magukhoz, így a tojást is mellőzik. Helyettesítésére leginkább őrölt lenmagból és vízből készített keveréket használnak, de népszerű helyettesítő alapanyag a csicseriborsóliszt is. A tojás kissé kénes ízét a himalájai fekete só néven is ismert, de leginkább „kala namak”-nak nevezett ételízesítő használatával érhetjük el, melyet egyre többfelé meg tudunk vásárolni.

Fenntartható-e a tojásfogyasztás?

Erre a kérdésre több tényezőt figyelembe véve lehet válaszolni. Az első számú kérdés az, hogy a tojások honnan származnak. Itt nem az országok, sokkal inkább a tojók tartási körülményei állnak a középpontban. Ezen a ponton érdemes szólnunk arról, hogy mit jelentenek a boltokban, a piacokon kapható tojásokon lévő kódok.

Forrás: greendex

Ne dobd ki a tojáshéjat!

Az éves tojásfogyasztásunk 10%-a húsvétra esik. De miért dobnánk ki a héját, ha hasznos dolgokra is használhatjuk?

Nyomtatott tojás – Mit rejt a kód?

Nem kell komoly kódfejtő tudás ahhoz, hogy kiderítsük, mit rejtenek a betűk és a számok. Ismeretük sokat segíthet abban, hogy vásárláskor megfelelő döntést hozzunk.

a-bb-cccccccc

a: ez talán a legfontosabb információ számunkra, ugyanis azt jelöli, hogy a tojást milyen módszerrel termelték: 0 – ökológiai gazdálkodás, 1 – szabadtartás, 2 – alternatív tartás, 3 – ketreces tartás;
bb: a tojás származási országa;
cccccccc: a tyúktartó létesítmény azonosítószáma.

A fenntarthatósági, illetve állatjóléti szempontból is felelős döntés meghozásához elsősorban a kódsor első két adatának – az állattartás módjának és a származási országnak – az ismerete szükséges.

Ketreces tartás

A legolcsóbb tojások ketrecben tartott tyúkoktól származnak. Ha megtehetjük, ezeket a tojásokat érdemes elkerülnünk. Nem csupán azért, mert az állományokat zömmel Dél-Amerikából származó GMO szójával etetik, hanem azért is, mert egészen barbár körülmények között tartják az állatokat. Rengeteg gyógyszerrel és antibiotikummal tartják őket életben, hogy a mindössze 2 évre csökkentett életük során a lehető legtöbb tojást termeljék.

Ezek a madarak jó eséllyel nemcsak a kék eget nem látják soha, de még a szárnyaikat sem tudják rendesen kitárni rövid, lélektelen életük során. Sajnos ennek ellenére az itthon termelt tojások túlnyomó része ma is ilyen módszerrel működő telepekről kerül ki.

Egyre több áruházlánc jelenti be hazánkban is, hogy idővel leáll a ketreces tojások árusításával. Néhány napja például a Kifli.hu jelentette be, hogy a fogyasztói trendek változását követve a jövőben kizárólag mélyalmos, szabadtartású tyúkoktól származó tojást és biotojást árusít majd.

Forrás: greendex

Nincs több ketreces tartásból származó tojás a Kiflinél

Az online szupermarket ezentúl csak mélyalmos, szabad tartású és bio tojásokat forgalmaz.

A Tojásszövetség egyoldalúnak nevezhető kampánya azonban néhány áruházlánc visszakozásához vezetett. A szakmai érdekvédelmi szervezet állítása szerint a legfenntarthatóbb tojástermelési rendszer a ketreces tartás, míg a legkevésbé fenntartható a szabadtartás. Ezt a nézetet sokan megcáfolták azóta, a Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint a Tojásszövetség nem vesz figyelembe néhány olyan tényezőt, amelyek gyökeresen más képet eredményezhetnek a kérdésben.

A témában megkérdeztük a Farm Tojás Kft. ügyvezetőjét. Dr. Kertész Tamás szerint itthon a ketreces termelés fokozatosan el fog sorvadni, helyét pedig átveszi az alternatív tartás. A tendenciák valóban ezt a változást vetítik előre.

Alternatív vagy mélyalmos tartás

Erre a módszerre az jellemző, hogy a táplálék jelentős részét még mindig a szójaalapú tápok teszik ki, amelyeket egyre nagyobb arányban helyettesítenek más, gyakran hazai összetevőkkel.

Az állatok nem ketrecekben vannak összezsúfolva. A nagyobb területű istállókban több hely jut a madaraknak, bőven van lehetőségük a szabad mozgásra, viszont az állatok itt sem tudnak a szabadban legelni.

A cégvezető arra is kitért, hogy az iparszerű állattenyésztés háttérbe fog szorulni, mert egyre inkább nő az igény a magasabb szintű állatjóléti rendszerekre. Azt külön kiemelte, hogy ők már régóta elkötelezettek az alternatív tartás mellett, és bár van még ketreces telepük, ezt már nem tervezik fejleszteni. Hazánkban először ők kezdték meg a biotermelést, és tavaly óta szabadtartással is foglalkoznak.

Ökológiai gazdálkodás és szabadtartás

Ez a két tyúktartási forma jelenleg a tojástermelés csúcsát jelenti mind a minőségnek, mind az állatok körülményeinek a szempontjából, ami a termékek árában is megjelenik. Közöttük különbség elsősorban az állatok étrendjében van: biotartásban a tojók kizárólag biotakarmányt kaphatnak, és az istállón belül valamivel nagyobb területnek kell jutnia egy-egy madárra.

Az állatok életük számottevő részét a szabadban töltik, étrendjüket a kapirgálás során olyan értékes összetevőkkel egészítik ki, mint a rovarok, a kukacok vagy épp a gyógynövények. Ez a tojás ízére és állagára is hatással van, a tojás sárgája pedig a tyúkok által legelt zöld növényektől sötétebb.

Ha tehetjük, próbáljuk meg az utóbbi két tartásmódból származó tojásokat előnyben részesíteni. Szerencsés esetben lehet olyan vidéki rokonunk, ismerősünk is, aki tart még baromfit. A legfenntarthatóbb választás, ha az általuk termelt tojásokat fogyasztjuk. Ennél már csak az lehet jobb, ha mi magunk nevelünk otthon néhány tyúkot. Egy család átlagos tojásigényének fedezésére 8–10 szárnyas bőven elég lehet, akik még a kert gyomlálásába és a kártevők irtásába is besegítenek.

Agrotrend.hu/ greendex