Hangzatos hirdetések – és amit ki lehet olvasni belőlük

 A már megjelent írások a lehetőségekről és a korlátokról szóltak, és olyan alapvetően fontos információkat igyekeztem közölni, amelyek segítenek elindulni vagy eligazodni ebben a szakmában. Most olyan hirdetéseket veszek górcső alá, amelyekkel véletlenszerűen találkoztam, és érdemesek arra, hogy beszéljünk róluk – azért, hogy szálljunk le a földre!

Aközösségi média adja a muníciót, tehát ez az a felület, amelyen talán a legnagyobb eséllyel találják meg a hirdetők a potenciális ügyfeleket – vagy éppen fordítva! Nézzük a példákat:

– „(Akár vízállásos) talajállapottól függetlenül.” …A belvizes területek kezelése az egyik leggyakoribb érv a drónok mellett. Korábban már volt erről szó, nyílt vízre TILOS növényvédő szert kijuttatni. Még drónról is! Más kérdés, hogy a sáros, felázott talajon természetesen kiváló lehetőség a légi/drónos növényvédelem.

– „Akár 90%-os vízmegtakarítás!” Ez így igaz! Szántóföldi permetezőgép esetében egy hektáron általában legalább 250 liter vízből készül permetlé, hagyományos légi mezőgazdasági munkavégzés esetében ez 50–60 liter, drónokkal pedig még kevesebb, 15–20–25 liter. Hogy ennek környezeti szempontból mekkora jelentősége van, azt mindenki eldöntheti maga.

– „95%-kal kevesebb permetezőanyagot használunk fel.” Azt az 5%-ot meg már minek kijuttatni? Nem több, mint nettó környezetszennyezés! Komolyra fordítva a szót, vélhetően itt elírás történhetett, 5% megtakarításra gondolhatott a hirdető, aminek szintén kérdéses a realitása! És ha egy hirdetés így megjelenhet, milyen lehet a mögötte nyújtott munka?

– „50%-kal kevesebb vegyszer használata.” Erről a kérdésről külön cikkben volt szó. Jelenleg nincs mód a növényvédő szer dózisának csökkentésére! Az 50% jelenlegi ismereteink szerint irreális! Foltkezelés esetén persze ez akár igaz is lehet, de akkor tessék nevén nevezni a gyereket, leírni, hogy foltkezelésre értve!

– „Precíziós gazdálkodás során alkalmazható.” Ez természetesen igaz, de hozzá kell tenni, hogy a növényvédelemben ez még nem annyira előrehaladott, mint pl. a tápanyag-gazdálkodásban. Nagyon pontos, előzetesen felvett adatokat igényel. Ezeknek az adatoknak a felvétele külön repülés során történik, ami jelentős költségnövelő tényező, és nem is biztos, hogy egy felvételezés elegendő. Bizonyára nagy jövő előtt áll a drónos precíziós (helyzetspecifikus) növényvédőszer-kijuttatás, de ma még nem ez a leginkább meghatározó felhasználás.

– „A mezőgazdasági dróntechnológia nagymértékben csökkenti a permetezéssel járó költségeket.” A költségeket korábban már érintettük. A 2023-ban elérhető szolgáltatások árát megnézve a drónos kijuttatás ára nagyjából azonos szinten mozog, mint a repülőgépes/helikopteres légi növényvédelmi szolgáltatás, és drágább a földi géppel végzett szolgáltatásnál (lehetnek kivételes helyzetek). Megtakarítás legfeljebb a kevesebb növényvédő szer felhasználásával lenne elérhető, a korábban írtak alapján azonban ez nem állja meg a helyét!

– „10–15%-kal nagyobb terméshozam.” A növényvédelem nem a terméshozamot emeli, hanem a károsítók miatti terméskiesés mértékét csökkenti. Egyébként vajon mitől lenne nagyobb a hozam csak a drónos kijuttatás esetén, egy földi permetezőgéppel szemben?

– „Magasabb fedettséget biztosít, mint a földi gépek esetén.” A tények ismeretében ez kissé (erősen) túlzó kijelentés!

– „Nincs közvetlen érintkezés a vegyszerrel, mert több száz méterre vagyunk a munkavégzéstől.” Először is nem vegyszer, hanem növényvédő szer! Másodszor pedig: a növényvédelmi munka során a növényvédő szer okozta felhasználói kockázat az előkészítés (bekeverés, tankolás) során sokkal nagyobb, mint a kijuttatás során, ezt illett volna megtanulni a zöld könyves tanfolyamon! Ez (az előkészítés) a drónos munka során sem kerülhető el, sőt, arányaiban sokkal nagyobb munkát jelent, mint egy földi gép esetében! Egy korszerű, túlnyomásos fülkével rendelkező traktor kezelőjének érintkezése a permetlével kisebb valószínűséggel következik be, mint a tábla szélén álló drónpilóta esetében. De ha már itt tartunk, egy kérdés engedtessék meg: a növényvédelmidrón-pilóták közül vajon hányan viselnek védőfelszerelést munka közben? Pedig kellene!

– „10% taposási kár megtakarítható.” Ez azt jelenti, hogy – a hirdetés szerint – egy hektáron 1000 m²-t tapos le a földi permetező. Egy 12 méteres szórókerettel rendelkező (tehát a kisebbek közül való) gép esetében nyomonként 50 cm taposással (tehát bőven) számolva 12 méterből 1 méter a taposás. Tehát egy viszonylag kis méretű gép esetében is jóval 10% alatt vagyunk. A legnagyobb, 40 méteres szórókeret esetében pedig ez az érték akkor is 2,5%, ha kétszer 50 cm taposási kárt számolunk. Akkor még vegyük hozzá, hogy kapás kultúráknál a taposással okozott kár a tenyészidőszak legalább első felében kimerül a talaj tömörödésében, a növényzetet csak a tábla végi fordulóknál károsodik, a taposással okozott kár bőven számolva akkor sem haladja meg az 1%-ot! És itt még citálhatnánk a művelőút kérdését, amelyet a műtrágyaszórás miatt nem tudunk megspórolni… Szóval a 10% jól hangzik, de általában nem igaz!

– „Kerülje el a problémákat, amikkel a gazdák évtizedek óta küzdenek: az egyenetlen permetezésből vagy a túlzott vegyszerezésből adódó károkat.” Nos, az egyenletes szóráskép nem éppen a drónok erőssége, szemben egy földi géppel. A „túlzott vegyszerezés” kérdését – értsen bármit is alatta a hirdető – pedig végképp nem a drónos kijuttatás fogja megoldani. Szántóföldi és ültetvénypermetezők is rendelkeznek már olyan eszközökkel, amelyek foltkezelést tesznek lehetővé, felismerik a gyomnövényt, és csak oda juttatnak ki gyomirtót (ilyet a drón nem tud!), vagy elzárják a fúvókákat két fa között.

– És a végére egy hirdetés, ami mindent visz: „Mi repülünk, ezért nem tesszük tönkre a munkád gyümölcsét, nem gázoljuk le.” Ehhez nagyon nincs mit hozzátenni, mindenki megítélheti saját maga!

Külön kell szólni az ilyen hirdetések szövegezéséről, stilizálásáról. „Deszikálás”, „gyomírtás” vagy „gombaölés” kifejezések egy hirdetésen belül! Persze a növényvédelem nem szépirodalom, ahol a helyesírás alapvető fontosságú lenne. Ennek ellenére az a véleményem, hogy aki a hirdetésére nem igényes annyira, hogy ne ordítson róla a helyesírási hiba, attól mit várhatunk egy olyan tevékenység során, ahol a precizitás kiemelt jelentőséggel bír?

Mennyire szakember az, aki „gombaölés”-t hirdet? Számomra a megfogalmazás már előre jelzi a másik fél szakmai felkészültségét.

Hogy miért citálom ezeket a hirdetéseket? Lehetne pozitív példát is találni? Igen, lehet, de nem könnyű. Az idézett hirdetések stílusa sajnos általánosan jellemző. Csúsztatások, túlzások, valótlanságok állítása előbb-utóbb olyan elvárásokat támaszt a drónos növényvédelemmel szemben, amelyeket az nem képes teljesíteni. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a köztudatban megváltozik a jelenlegi „jövő nagy lehetősége” kép, és csak „parasztvakítás”-nak (elnézést a kifejezésért!) fogják tartani, elengedve és nem kihasználva a valódi lehetőségeket!

Miért gondolom ezt? Azért, mert a hirdetéseket átnézve a drónos növényvédelmi szolgáltatók többségéről (hangsúlyozom, hogy az elém került hirdetésekről van szó!) olyan kép alakult ki bennem így, hogy ezek bizony inkább szólnak üzletről, mint szakszerű növényvédelmi szolgáltatásról!

Az éremnek azonban két oldala van, szerencsére az ismeretségi körömben olyan drónos növényvédelmi szakemberek is vannak, akiknek a tudását egyrészt csodálom, másrészt – bocsánat, de így igaz – irigylem! Szakmai felkészültségükre alapozva, több éves kísérletezés és verejtékes munka árán olyan tudás birtokába kerültek, amely segít megtalálni a drónos növényvédelem helyes útját. Ilyen szakembernek látom az első magyar hivatalos növényvédelmidrón-pilótát (is!).

agrotrend.hu/https://mezohir.hu/