Az idén sem fog drágulni a liszt

Jelentős árverseny alakult ki a hazai malomipar szereplői között, ennek is köszönhető, hogy az elmúlt időszakban változatlan a liszt ára hazánkban – írja a Napi Gazdaság. Bár a szakma tavaly ősszel egyetértett abban, hogy öt forinttal emelni kell az árakon, a drágulást pedig a várakozások szerint a sütőipar is lenyelte volna, az erős piaci verseny miatt mégsem valósulhatott meg az egyébként egyre égetőbb áremelés. Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az egyik piaci szereplő – az elmúlt időszakban végrehajtott beruházásai nyomán szeretett volna a megnövekedett termelésének piacot találni. A magyarországi malmi őrlés viszont eléggé korlátos – évente 1,2 millió tonna malmi búzát dolgoznak fel –, így a belső piacon nincs tere a növekedésnek. Az említett társaság vagy az exportra szánt árualapját bővíti, vagy a versenytársak kárára tud új piacot szerezni Magyarországon. Ez a verseny pedig az árak alakulását is komolyan befolyásolta.

A szakember elmondása szerint emiatt a malomipar hazai szereplői az első fél évben komoly veszteséget könyveltek el. – Annak nincs sok értelme, hogy az iparág így vergődjön. El kell érni egy olyan normális szintű eredményességet, amivel biztosítható az újratermelés, a beruházások finanszírozása – hívta fel a figyelmet. Szavai szerint a mostani várakozások valamivel kedvezőbbek, a malmok jelenleg az első féléves veszteségből próbálnak lefaragni valamennyit. Az idén jó minőségben és mennyiségben betakarított búzával és a mostani lisztárakkal – amelyek 70 és 97 forint közt mozognak – decemberig vélhetően sikerülni fog a kieső bevételt pótolni. Az étkezési búza az aratás után 47-48 ezer forintos áron kerül a malmokba.

A malomiparban működő cégeknek az árak mellett az áfacsalás is komoly fejfájást okoz. Egyes becslések szerint az áfacsalással érintett liszt mennyisége megközelíti a százezer tonnát. Lakatos Zoltán szerint ez elsősorban a lakosságnak értékesített, egy-, két- és ötkilós kiszerelést érinti. A szövetség számításai alapján amennyiben a liszt forgalmi adóját a jelenlegi 27-ről 5 százalékra csökkentenék, azzal a központi költségvetésben mintegy 2,2 milliárd forintos kiesés jelentkezne, ugyanakkor a most elcsalt összeg ennek a dupláját is kiteheti. – Többször is jeleztük a kormánynak, hogy szükség lenne a liszt esetében az áfacsökkentésre. Bár nem várható, hogy a kabinet végül meglépi ezt a fontos intézkedést, az ország nem vesztene, hanem nyerne a dolgon – emelte ki a szakértő.

Jó hírként emelte ki, hogy szerinte a 100 ezer tonnára becsült áfacsalással érintett lisztmennyiség, ha nem is rohamosan, de az év eleje óta elkezdett csökkenni. A feketézés visszaszorulásának folyamatát pedig egyértelműen a januárban elindított elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) számlájára lehet írni. Mivel a liszt kockázatos termék, így a malmoknak kötelező jelenteniük, hogy elindult a szállítmány, a hatóság pedig szigorúan ellenőrzi, hogy a liszt valóban a bejelentett címre érkezik-e. – A csalás általában nem a malomban történik, hanem az onnan megvásárolt liszttel próbálnak trükközni. A hatóság azonban ezen társaságok tevékenységét mostanában szigorúan ellenőrzi, ami nagyon komoly elrettentő hatással bír. Vagyis kijelenthető, hogy az ekáer bevezetésének köszönhetően, ha nem is szűnt meg a feketézés, a javulás jelei már mindenképp láthatak – jegyezte meg Lakatos Zoltán.

Napi Gazdaság Online