Bővül az akvakultúra az Európai Unióban

Az akvakultúra – vagyis a halak és más vízi élőlények, például puhatestűek és rákfélék ellenőrzött körülmények között történő termelése – a vadon élő halak fogásának alternatíváját jelenti. Az Eurostat összefoglalója szerint az akvakultúra-termelés az EU-ban a becslések szerint 1,1 millió tonna vízi élőlényt eredményezett 2023-ban, ami az európai halászat teljes kibocsátásának az egynegyedét adta. Miután a globális átlag közelítette az 50 százalékot, az uniós ágazati szakértők az EU növekedési potenciálját emelik ki. Az EU akvakultúra-termelésének értéke 2023-ban becslések szerint 4,8 milliárd euró volt, ami az EU halászati és akvakultúra-termékei összértékének valamivel több mint kétötöde, vagyis a mennyiségi aránynál alacsonyabb.

Jellemző az uniós akvakultúrára, hogy az EU teljes termelésének mintegy kétharmadát, értékének pedig 63 százalékát négy ország termelte 2023-ban. Élősúlyban vizsgálva

• Spanyolország 23,1
• Franciaország 17,8
• Görögország 13,4, és
• Olaszország 12,3

százalékát állította elő az összmennyiségnek.

Az értékbeli különbségeknek a különböző vízi élőlények eltérő árazása az oka, hiszen míg például a kagyló átlagos első eladási ára körülbelül kilónként 1 euró, addig a tengeri sügér körülbelül 7 euró, a tonhal pedig körülbelül 12 euróért kel el kilónként. Így lehet, hogy a mennyiségben második Franciaországban volt az uniós országok közül a legmagasabb az akvakultúra-termelés értéke 2023-ban (becslések szerint 906 millió euró), ami az EU teljes termelésének 18,8 százalékát teszi ki. A kibocsátás értéke Spanyolországban 802 millió, Görögországban 684 millió, míg Olaszországban 618 millió euró volt.

A norvégok lekörözték az EU-t

Az EU akvakultúra-ágazatának világban elfoglalt helyét jól jelzi, hogy Norvégiában az akvakultúra-termelés értéke meghaladta az EU egészét: Norvégia ugyanis 1,6 millió tonna vízi élőlényt (szinte kizárólag lazacot) termelt 2023-ban, 10 milliárd euró értékben. Norvégia 2022-ben 2,7 százalékos globális részesedéssel a világ hatodik legnagyobb akvakultúra-haltermelője, és Kína után a világ második legnagyobb vízi élőlény-exportőre volt.

Általában véve igaz, hogy az akvakultúra jelentős szerepet játszik a Földközi-tenger és a Fekete-tenger környéki országokban. Máltán az akvakultúra – élősúlyban kifejezve – a teljes halászati termelés 91,2 százalékát tette ki 2023-ban, ami hasonló arányban áll fenn, mint Szlovéniában.

Cipruson 89,3,

Romániában 77,4

Görögországban 69,4,

Bulgáriában 59,8,

és Olaszországban 51,8 százalékot, vagyis a teljes halászati termelés nagy részét azt akvakultúra adta.

Az EU akvakultúra-termelése a halfajokra és puhatestűekre összpontosított

A 2023-as adatok szerint az uniós akvakultúra csak nem teljes tömegét az uszonyos hal, elsősorban

a pisztráng,

a tengeri keszeg,

a tengeri sügér,

a ponty,

a tonhal és

a lazac,

valamint a puhatestűek (különösen a kagylók, az osztrigák és a kagylók) adták. A legértékesebb tenyésztett faj a szivárványos pisztráng volt, amely az összes uniós akvakultúra-termelés 17,7 százalékát adta, majd a tengeri sügér, a keszeg és az osztriga következett.

Az Eurostat beszámolója szerint

Ezeket az algákat és tengeri moszatokat, beleértve a barna, vörös és zöld hínárokat is, például élelmiszerekben, takarmánygyártásban, ipari és gyógyszerészeti termékekben használják.