Forrás: Agrárminisztérium / Fekete István
A tárcavezető az Agrárközösség – MATE roadshow keretében szervezett szakmai rendezvény kaposvári állomásán úgy fogalmazott: “régi kulccsal nem nyílnak új ajtók”, azaz a mezőgazdaságban “a tegnap módszerével, apáink módszerével, a mai kihívásokra nem tudunk megfelelő válaszokat adni”.
Mint mondta, a kormányzat éppen ezért nyújt eszközöket, biztosít forrásokat technológiai fejlesztésekre, nyújt támogatást az öntözéses gazdálkodást végzők vagy éppen a fiatal gazdák számára a legkisebb termelőket is megcélozva.
Rámutatott: a nemzeti kormány agrárpolitikájának a sikerét az adja, hogy igyekszik egyensúlyra törekedni a támogatások terén, és óvja, segíti a legkisebb és a fiatal termelőket is.
Utóbbiak kapcsán közölte, hogy “végtelenül fontos a generációváltás”, és ennek jegyében hirdetik meg a fiatal mezőgazdasági termelők indulását és beruházásainak segítését célzó új, 79 milliárd forintos keretösszegű támogatást. A vissza nem térítendő támogatás összege a szabadon felhasználható elem esetében 14,6 millió forint, számlákkal igazolt beruházásra pedig akár 75 millió forint fordítható kiemelten magas, 70 százalékos támogatási intenzitás mellett – emelte ki.
A vízfelhasználás hatékonyságát javító, illetve az öntözésfejlesztési beruházásokat támogató pályázatok kapcsán elmondta: február elejétől pályázhatnak a kistermelők 16,5 milliárd forintos keretösszegre, és kaphatnak akár 200 millió forintos támogatást, míg a nagyobb agrárvállalkozások számára 50 milliárd forintot megközelítő keretösszeggel hirdettek pályázatot, a támogatás itt 200 milliótól 5 milliárd forintig terjedhet.
Nagy István a koronavírus-járványra, a háborúra és az aszályos évekre utalva kiemelte: a kormány érzékelte az utóbbi időszak veszélyeit, ezért “minden segítséget megadott a gazdatársadalomnak”, és döntött arról, hogy az EU-s források mellé a nemzeti társfinanszírozás mértékét 80 százalékos, maximális szintre emeli. Ez teszi lehetővé, hogy 2027-ig 2900 milliárd forintnyi beruházási forrás álljon a gazdák rendelkezésére.
Az agrárminiszter rámutatott: mivel a termelők “az agrárium legfontosabb szereplői (…), és nekik köszönheti a lakosság a megfizethető és biztonságos élelmiszereket”, ezért a kormány továbbra is elkötelezett érdekeik képviselete és támogatásuk megőrzése mellett.
Beszámolt arról, hogy a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességét, illetve termelékenységét segítő felhívásokból már 32 pályázatot hirdettek mintegy 1260 milliárd forint keretösszeggel, ezzel megkezdődött az uniós közös agrárpolitika magyar stratégiai tervének végrehajtása.
A klasszikus beruházási típusú felhívások mellett megjelentek az állati génmegőrzést és az állatjóléti intézkedéseket támogató kiírások, valamint az erdőgazdálkodóknak szánt, továbbá a Natura 2000-es területen gazdálkodók kompenzációs támogatásait szabályozó felhívások is – fejtette ki.
A múlt évi pályázatok kapcsán azt mondta, hogy az agrárberuházások között rendkívül népszerűek voltak a feldolgozóüzemek, valamint az állattartó telepek fejlesztésére meghirdetett kiírások és nagy érdeklődés övezte az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodást támogató programokat is. Ez utóbbi két felhívásra mintegy kétmillió hektárnyi területet érintően csaknem 26 ezer pályázat érkezett – mondta.
Közölte: idén mintegy negyven pályázati felhívással készül a tárca, és a menetrend már megtalálható a kap.gov.hu honlapon. Ez tartalmazza az eddig már meghirdetett pályázatokat, valamint a megjelenő felhívásokat is.
Mindezek keretében folytatódik a magyar mezőgazdaság megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodásának segítése, valamint a minél nagyobb hozzáadott értéket teremtő fejlesztések támogatása, és továbbra is kiemelten támogatják a legkisebb gazdaságok terveit és a fiatal gazdákat egyaránt.
Bejelentette, hogy tavasszal a legkisebb gazdálkodók új lehetőségre számíthatnak a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása révén. A gazdáknak állattartáshoz, kertészethez vagy éppen mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó – akár 10 millió forintos – beruházásokra, termelést segítő gépek beszerzésére nyílik lehetőségük.
Összegezve elmondta: az idén összesen 790 milliárd forint áll rendelkezésére az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésekre, így a tavaly kiírt 30 pályázat után legalább 40 újabb várható.
Kitért arra, hogy a tárca vissza nem térítendő támogatás formájában a gazdák hitelfelvételével kapcsolatos költségeinek egy részét is átvállalja; a projektek elszámolható költségének legfeljebb 10, illetve 5 százalékáig megtérítik a kamatköltségeket.
Közölte: a bankfelügyeletnél azt kezdeményezi a tárca, hogy az elnyert, támogató okirattal rendelkező pályázatokhoz szükséges önrészt az eddigieknél gyorsabban és könnyebbel lehessen hitelből előteremteni, legyen az elnyert pályázat “garanciális elem a bankok számára” – fogalmazott.
Gelencsér Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a világjárvány kitörése óta más szemlélettel tekintenek a termelőkre, az agráriumból élőkre, ugyanis nyilvánvalóvá vált: az agrárium stratégiai kérdés, az ágazatot pedig válságállóvá kell tenni.
Úgy vélekedett, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári egysége képes biztosítani a mezőgazdaság technológiai fejlődéséhez, modernizációjához, fenntarthatóságának növeléséhez szükséges tudást a hallgatók számára.
