Több mint egymilliárdos fejlesztés a Dombegyházi Agrár Zrt.-nél

    Isztin Ferenc hozzátette: a fejlesztések hatására a sertés termékkibocsátás 20-30 százalékkal növekedett; sértéshúsból jelenleg évente 3-3,5 millió kilogrammot értékesítenek.

    Az átadott két sertéstelep fejlesztése példa arra, hogy válság idején is érdemes befektetni a sertéstartásba – idézi a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) MTI-hez eljuttatott közleményében Czerván Györgyöt, a tárca agrárgazdaságért felelős államtitkárát.

    Czerván György szerint a fejlesztés azért is kiemelt jelentőségű, mert helyben maradásra ösztönzi az embereket egy olyan térségben, amely Magyarország 33 leghátrányosabb kistérsége közé tartozik.

    Az elsősorban gabonatermesztéssel, sertés neveléssel és takarmány-előállítással foglalkozó cég a trágyatárolás korszerűsítésére, és a telepek technológiai korszerűsítésére nyert minisztériumi forrást. A tervezett fejlesztések 2008-ban 1 milliárd 300 millió forintos összköltségvetéssel, 695 millió forint támogatással kezdődtek meg.

    A cég tavalyi árbevétele 2,5 milliárd forint volt, idén ez meghaladja majd a 3 milliárdot és a fejlesztést követően jövőre további növekedést várnak.

    A fejlesztés hatására a sertések fialási átlaga 10,5-ről 11,3-re nőtt, s a jövő évi tervben már éves szinten több mint 36 ezer malac előállítása szerepel. A vemhesülési százalék 78-ról 94 százalékra nőtt. Az egy termelő koca után éves szinten leválasztott malacok száma meghaladja a 26-ot, ami a cégvezetők szerint a nyugat-európai termelők eredményeivel is felveszi a versenyt. A társaság a jövő évtől több mint 28 ezer hízó előállítását tervezi.

    A Dombegyházi Agrár Zrt.-nek 150 munkavállalója van. A fejlesztés eredményeképp a sertéstenyésztésben ugyan csökkent a dolgozók száma, de őket a cégen belül más területekre irányították, így elbocsátani senkit nem kellett.

    A 100 százalékban magyar tulajdonú társaság döntően a dolgozók tulajdonában van – tette hozzá a vezérigazgató.

    Az üzleti partnerei is elsősorban magyar vállalkozások. A sertést 100 százalékban magyar vágóhidakra szállítják, a gabonának 70-80 százaléka szintén a magyar igényeket elégíti ki, a többit Romániába viszik, így az árbevétel több mint 90 százaléka belföldről származik.

    Erdős Norbert országgyűlési képviselő, a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja az MTI-nek elmondta: nagy jelentőségű a fejlesztés, hiszen korábban munkahelyeket teremtett, és most helyben maradásra ösztönzi az embereket egy olyan térségben, mely Magyarország 33 leghátrányosabb kistérsége közé tartozik.

    Czerván György a közlemény szerint kiemelte: a vidékfejlesztési tárca továbbra is elkötelezetten támogatja az állattenyésztést, mivel erős állattartás nélkül nincs erős növénytermesztés sem. A két ágazat felbomlott egyensúlyának helyreállításával lehet csak erős a vidék és az ország.

    Kifejtette: a gazdasági válság fokozottan megnöveli a fejlesztések értékét. A beruházások korszerűsítik az ágazatot, megteremtik a versenyképes gazdálkodás feltételeit, amelyek szükségesek a válság hatásának tompításához, és segítenek helyt állni a piaci versenyben. A most átadott sertéstelepekhez hasonló fejlesztések sokasága szükséges ahhoz, hogy a válságot sikeresen lehessen leküzdeni, és bővüljenek az értékesítési lehetőségek – fogalmazott Czerván György.

    Hangsúlyozta, az állattartás a mezőgazdaság egyik kiemelt ágazata, nemcsak agrárhagyományaink megőrzése és az előállított GDP miatt, hanem azért is, mert az állattenyésztés magasabb foglalkoztatást igényel.

Forrás: MTI