Az előző évekhez képest jóval hosszabb lett a szúnyogszezon, és új fajok is megjelentek Magyarországon, ami miatt új betegségek terjedésére is számítani kell – a többi között ezek a legfőbb megállapításai a Pécsi Tudományegyetem friss kutatásának.
Az intézményben működő Virológiai Nemzeti Laboratórium betegségvektorokkal foglalkozó kutatócsoportja már másfél évtizede figyeli a magyarországi csípőszúnyogok helyzetét, terjedését és az általuk hordozott betegségeket. A legújabb kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy a szúnyogok már nem csak a tavaszi, nyári hónapokban jelennek meg. Egyes inváziós fajok – mint például a japán bozótszúnyog vagy a koreai szúnyog – kikelése már februárban megfigyelhető, az ázsiai tigrisszúnyoggal pedig október végéig is lehet találkozni.
Kurucz Kornélia az InfoRádióban elmondta: az enyhe tél és a meleg tavasz egyaránt kedvez a lárvák kikelésének és a rovarok elterjedésének, ez volt az oka annak, hogy sokan már február közepén találkozhattak szúnyogokkal. Ha pedig tartósan csapadékos lesz a tavasz, a helyzet még inkább fokozódhat. Megerősítette, hogy az új jövevényfajok megjelenésével idén akár október végéig is kitolódhat a szúnyogszezon idehaza. Ezek a rovarok augusztusban is nagyon aktívak szemben a Magyarországon elterjedt és megszokott fajokkal, melyek kevésbé viselik jól a kánikulát és a szárazságot.
Az inváziós fajok azonban jól bírják a meleget, és akár fényes napsütésben is képesek csípni, táplálkozni, így még szeptemberben vagy akár októberben is bosszankodhatunk majd miattuk.
Mivel egyre több új faj jelenik meg Európában és Magyarországon is, ezek a rovarok új betegségeket is terjeszthetnek. Kurucz Kornélia kifejtette: nem újdonság, hogy a szúnyogok fertőzéseket, járványokat okozhatnak az egész kontinensen, ezekért pedig eddig főként helyi állományok voltak a felelősek. Az új, idegenhonos és sokkal gyorsabban szaporodó fajok azonban fokozhatják a már jelenlévő kórokozók terjedését. Ezek a fajok gyors fejlődésmenetűek és több generációt is képesek kitermelni egy-egy szezon során.
Az egyetemi adjunktus figyelmeztetett: veszélyes jelenségről van szó, ugyanis
akár állatokról is átterjedhetnek ezek a betegségek, fertőzések az emberekre.
Az inváziós fajok képesek olyan kórokozók továbbadására is, amelyek egzotikusnak számítanak hazánkban. Ilyen például a Dengue-láz vírusa, amely az ázsiai tigrisszúnyog által terjed. Ezek a szúnyogfélék olyan különböző egzotikus betegségeket is behozhatnak Magyarországra, amiket korábban sohasem tapasztaltunk.
Ne várjunk a hatóságokra, kezdjük el magunk a gyérítést és a megelőzést!
Az új fajok alapvetően az emberek, a házak, az udvarok és a kertek körüli élőhelyeket kedvelik, pillanatok alatt megtalálják a legapróbb vízgyülemeket is. A kertben kint hagyott vödörben vagy talicskában felgyűlt egy-két deciliternyi esővizet is ellephetik, illetve az eltömődött ereszcsatornákban felgyűlő víz is rengeteg szúnyogot vonzhat.
Az esővízgyűjtő hordó az egyik legjobb és legalkalmasabb szaporodóhely számukra.
Mivel ezek a szúnyogfélék magánterületeken is könnyen találnak maguknak szaporodóhelyeket, a gyérítés főként a lakosok feladata kell, hogy legyen. Kurucz Kornélia szerint az a legcélravezetőbb és leghatékonyabb, ha mi magunk intézkedünk. Azt javasolja, hogy eső után – ha nincs rá szükségünk később a kerti locsoláshoz – borítsuk ki a hordókban, edényekben összegyűlt vizet, tisztítsuk ki az ereszcsatornákat. Az öntözés céljából esővizet gyűjtőknek pedig azt tanácsolja, hogy fedjék le szúnyoghálóval a víztereket, tartályokat. „A legfontosabb, hogy a szúnyogok ne férjenek hozzá a vízfelülethez, mert ott tudnak leginkább elszaporodni” – figyelmeztetett az egyetemi adjunktus.
