Hírek

Számos javaslatot tett Magyarország az agrárminiszterin az uniós mezőgazdasági politika tervezett reformjával kapcsolatban

Több ponton új javaslatokkal élt Magyarország az Európai Unió közös mezőgazdasági politikájának (KAP) reformjáról készülő jogszabály vitájában a tagországok csütörtökön Luxembourgban tartott találkozóján – mondta el Czerván György, a VM agrárgazdaságért felelős államtitkára.

A reformcsomag tervezetét – amelyet az Európai Bizottság, nem utolsó sorban az első féléves magyar elnökség előkészítő munkáját követően tavaly ősszel terjesztett elő – jelenleg tárgyalják a szakminiszterek. A jogszabály elfogadása jövőre várható. 

    
A csütörtöki eszmecserében a tagországok elsősorban a közvetlen támogatások kérdéskörével foglalkoztak.


    
Ezen belül az önkéntes termeléshez kötött támogatás esetében a magyar delegáció értésre adta, hogy az ország számára nagyon fontos ez az uniós finanszírozási forma, amely a jogszabálytervezet szerint a teljes támogatási rendszer 10 százalékát is kiteheti. Hazánk azzal számol, hogy e lehetőség révén tudja pótolni a kifutó nemzeti kiegészítő (top-up) támogatásokat és a szerkezetátalakítási támogatásokat. 


    
A bevonható ágazatok listáját több tagállam, így Magyarország is szeretné kiegészíteni, egyebek között a sertés-, illetve a baromfitenyésztéssel, valamint a dohánytermesztéssel. 


    
Egy másik részterületet, a fiatal gazdák uniós támogatását a csütörtöki vita tanúsága szerint szinte minden tagállam fontosnak tartja. A magyar felszólalás is egyértelművé tette, hogy hazánk ezt mindenképpen szeretné bevezetni. 


    
Az e témában felvetett magyar javaslat az életkor és a számításba vehető terület méretének növelésére vonatkozik. A honi elképzelés szerint ugyanis nem csupán a pályakezdő fiataloknak kellene biztosítani ezt a támogatást, hanem minden 40 év alatti gazda számára. A jelenleg tervezett 25 hektáros korláttal pedig az a probléma, hogy ennek bevezetése esetén Magyarország csak az elvileg lehívható támogatások kevesebb mint felét tudná kihasználni – a javaslat szerint a korlátnak legalább 100 hektárra ellene emelkednie. 


    
Hasonló felvetésekkel egyébként számos más tagállam is élt Luxembourgban. Néhányan azt is javasolták, hogy a jelenleg tervezett kötelező rendszerrel ellentétben ez is a kormányokon múló, önkéntes támogatási forma legyen. 


    
Magyarországnak nincs kifogása az ellen, hogy e támogatási forma bevezetéséről minden tagállam maga döntsön – fejtette ki Czerván György.


    
A nagy gazdaságok támogatásának felső határával kapcsolatban a magyar delegáció azt vetette fel, hogy a jelenleg tervezett rendszer bonyolultságának enyhítése érdekében a támogatásokat korrigálják a foglalkoztatottak számával. A mostani elképzelésekben szereplő számítási mód ugyanis nagyon bonyolult és adminisztrációigényes: a támogatásokat a munkabérrel és közterheivel, valamint egyéb költségekkel kell korrigálni, és ezek kiszámítása nehézkes.


    
A egyenlő elbánás szempontjait szem előtt tartva a magyar delegáció arra is javaslatot tett, hogy valamennyi támogatási formát tovább lehessen vinni az új rendszerbe – mondta el az államtitkár.


    
Ami a kisgazdaságokat illeti, Magyarország ahhoz a tagállamcsoporthoz tartozik, amely az egyszerűsített támogatási lehetőség működtetését fontosnak tartja. 


    
Kitértek a miniszterek az aktív (és így támogatásra jogosult) farmer fogalmának meghatározásával kapcsolatos problémákra is. Mint Czerván György elmondta, az Európai Bizottság immár abban az irányban gondolkodik, hogy a definíció keretében negatív listát állítsanak össze, amely konkrétan megfogalmazná, hogy milyen gazdálkodási formák nem juthatnak mezőgazdasági támogatáshoz. A golfpálya és a repülőtér például egészen biztosan felkerülne erre a listára – jegyezte meg.


    
A KAP-reformon kívüli napirendi pontok egyikének keretében a lengyel delegáció a tejpiaci helyzetre hívta fel a miniszteri tanács figyelmét. A magyar támogatást is élvező felvetés szerint az árak csökkenése miatt újra be kellene indítani az exportvisszatérítések rendszerét ebben az ágazatban, az Európai Bizottságnak pedig meg kellene fontolnia a referencia- és intervenciós árak megemelését is, mert a jelenlegi szint legfeljebb a veszteség csökkentésére alkalmas. 


    
Erre adott válaszában a bizottság jelezte, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a tejpiac helyzetét, de egyelőre nem látja indokoltnak a beavatkozást. A helyzet súlyosbodása esetén azonban a testület kész közbelépni.

Forrás: MTI

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés