A tíz éves európai uniós tagság hatása Magyarország agrárkereskedelmére

A Studies in Agricultural Economics 2014. évi 116/2. számában megjelent tanulmány célja a 10 éves magyar európai uniós tagság agrárkereskedelmi hatásának vizsgálata volt a rendelkezése álló legfrissebb statisztikai adatok tükrében. Mint ismeretes Magyarország 2004 májusában csatlakozott az Európai Unióhoz további 9 másik országgal együtt. A csatlakozási tárgyalások egyik legkényesebb fejezete a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés volt, mivel ezek a területek adták/adják az uniós költségvetés legnagyobb tételét. A jelentős agro-potenciállal és nagyfokú agrárexport-orientációval rendelkező Magyarország nagy várakozással tekintett az agrárcsatlakozás elé. A tanulmány számításai szerint Magyarország EU-27-ekbe irányuló teljes exportja 2003-2013 között majdnem megduplázódott, ugyanakkor az EU-27 részaránya a teljes magyar exportban 84,1%-ról, 75,7%-ra csökkent, vagyis Magyarország nem tudta teljes mértékben kihasználni a csatlakozás nyújtotta lehetőségeket. Ugyanakkor Magyarország kereskedelemi egyenlege jelentősen növekedett az EU-27-tel szemben, elérve a 10 milliárd eurót 2010-ben és 2011-ben, ami nagymértékben javította az ország folyó fizetési mérlegét.

Az EU-27-ekkel való magyar agrárkereskedelem ugyancsak dinamikusan nőtt a 2004-es csatlakozás óta. A több mint háromszoros kivitel-növekedés azt mutatja, hogy Magyarország jelentős agrárexport-potenciállal rendelkezett és ki tudta használni a csatlakozás nyújtotta előnyöket. A világtendenciákkal ellentétben a mezőgazdaság részesedése nőtt Magyarország GDP-je előállításában: 2010-ben 3,5%, 2011-ben 3,9% volt, s 2012-ben és 2013-ban elérte a 4%-os arányt. 2012-ben rekord nagyságú, 2,7 milliárd dolláros agrárkereskedelmi egyenleget ért el Magyarország az Európai Unióval szemben. Az export árustruktúráját azonban továbbra is a nyerstermék-dominancia jellemezte: 2003-ban Magyarország EU-15-ökbe irányuló agrárexportjának 47%-át a nyerstermékek tették ki, amely arány 2010-re 56%-osra emelkedett. Ez alapvetően a magyar élelmiszeripar visszaesésével magyarázható, s ennek is betudható, hogy a magyar agrárexportban a hús szerepét egyre inkább a gabonafélék vették át. Biztató jel ugyanakkor, hogy a feldolgozott termékek (állati termékek, növényi olajok, élelmiszer-ipari termékek, ital- és dohányféleségek) aránya mind 2012-ben, mind 2013-ban növekedni kezdett, míg a nyerstermékeké és a gabonáé csökkent. Az agrárimport esetében mindig a feldolgozott termékek voltak túlsúlyban: 1999-ben a mezőgazdasági nyerstermékek tették ki a magyar agrárimportnak 33%-át, 2010-ben pedig a 27%-át.

Az ország legfőbb agrárexport partnerei Németország, Románia, Ausztria, Olaszország és Szlovákia, ahová a magyar EU-s agrárexport mintegy 60%-a irányul. Magyarország uniós csatlakozásának idején az EU részesedése a magyar agrárimportban meglehetősen magas volt (83%) és ez az arány 2013-ra 91,6%-osra növekedett: ezzel az EU Magyarország legfőbb agrártermék-forrásává vált. Az importőrök köre is erősen koncentrált: 2013-ban 6 uniós tagállamból érkezett a magyar EU-s agrárimport 69%-a (s ezen belül 20%-a Németországból).

A tanulmány egyik következtetése, hogy Magyarország külkereskedelmének agrárorientációja, illetve az agrárszektor exportorientáltsága megerősödött a 10 éves uniós tagság idején. Magyarország agrárkereskedelme az EU-27 tagállamaival dinamikusan bővült, az exportexpanziót azonban növekvő importpenetráció kísérte. Az EU-27-eken belül az új tagokkal sokkal dinamikusabb nőtt az agrárkereskedelem, mint a régiekkel, következésképpen napjainkra EU-s agrárkereskedelmünk közel 40%-a az új EU-s, vagyis a régi CEFTA-tagokkal bonyolódik.

Hegedüs Zsuzsanna, tudományos segédmunkatárs
Kiss Judit, kutatóprofesszor

MTA KRTK VGI