Hírek
A veszettség újabb gócpontja Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
Tavalyelőtt a határ menti településeknél – az Uszka, Magosliget, Tiszabecs környéki részeken – jelent meg a veszettség, akkor rókában, illetve egy kutyában mutatták ki a vírust.
A mostani járványügyi szezonban vármegyénkben 20 esetben igazolták a veszettséget, ami már érintett szarvasmarhát, aranysakált és macskát is, ami miatt fokozott járványügyi intézkedések léptek életbe. A szatmári résztől Záhonyig, a vármegye egyharmadára, több mint 100 településre minimum 90 napra ebzárlatot, fokozott ellenőrzést rendeltek el a hatóságok. Feltételezhető, hogy a vírust ukrán oldalról átkóborolt állatok hozták át hazánkba.
Tavaly november óta folyamatosan teszi közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azokat a jelentéseket, amelyekben az olvasható, hogy a laboratóriumuk ismét veszettséget igazolt vármegyénkben – január 26-án például egy kóbor macskánál, amely mielőtt elhullott, emberre is támadt az ukrán határ közelében.
A legújabb, milotai esettel kapcsolatban számos járványügyi intézkedés – többek között az oltatlan állatok vakcinázása, fokozott felügyelet, ebzárlat, rókák gyérítése – elrendelését kezdeményezte az állategészségügyi hatóság. Ezeket a Nébih és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal mindaddig fenntartja, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi – közölte a Nébih.
Az ebzárlat már több mint 100 települést érint Szabolcs-Szatmár-Beregben, területileg a megye csaknem harmadát. Mint írták, vármegyénkben évek óta vakcinázzák a rókapopulációt repülőgépről, ám mivel az ukrán oldalon a háború miatt ez megszűnt, valószínűsíthetően ottani fertőzött állatokkal került be a vírus az országba.
Emberre is veszélyes
Annak, akit kutya vagy macska megtámadott, megharapott vagy megmart, illetve aki vadon élő állattól sérült meg, haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia. Fontos tudni, hogy az emberi veszettség kialakulása is megakadályozható a veszettség elleni sorozatoltás beadatásával.
Magyarországon a kutyák veszettség elleni oltása évente kötelező, a macskák oltása pedig ajánlott. A Nébih felhívja a kutya- és macskatartók figyelmét a veszettség elleni védőoltás rendszeres beadatásának fontosságára. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatokat, valamint az elhullottan talált vadállatokat – amikor fennáll a veszettség gyanúja – jogszabályi kötelesség bejelenteni, a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A veszettségre a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak – novemberben Tiszakóródon például egy szabadon legeltetett szarvasmarha fertőződött meg –, ezért a Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy legyenek körültekintőek, és gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a hatóságot.
A törvény szerint állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad, azonban elfogadható oknak, s körülménynek minősül a másként el nem hárítható támadás megakadályozása.
Nagyobb a felelősség
Gyakran találkozik az erdők és mezők állataival a Csegöldön élő Tarcza Arnold, egyrészt mezőőrként dolgozik, másrészt a helyi Szamosmenti Vadásztársaság elnökhelyettese.
– A vadászok vadgazdálkodási és közegészségügyi szempontból egész évben gyérítik a szőrmés ragadozókat, amik elméletileg a veszettség terjesztői lehetnek. Gondolok a borzra, a rókára, az aranysakálra, a nyestkutyára és a mosómedvére. A vadőr és a vadász a kóbor kutyát akkor lőheti le, ha a veszettség jele egyértelműen látszik rajta, vagy ha hajtja a vadat, illetve ha emberre támad. Most, hogy ebzárlat van, a kóbor macskát és kutyát is le lehet lőni, a gazda felelőssége ugyanis, hogy ezek az állatok legyenek bezárva, és ne hagyhassák el lakhelyüket. A mi területünkön nem találtam elhullott állatot, pedig a munkám révén folyamatosan járom a hozzám tartozó közel 2 ezer hektár nagyságú területet, illetve a vadásztársaság területét – mondta el érdeklődésünkre Tarcza Arnold.
– Természetesen a Jánkmajtison kilőtt veszett aranysakál és a Tiszabecsen elhullott veszett kutya példája nagyobb felelősséget jelent az én munkámban is, még fokozottabban ellenőrzöm a területemet. Figyelemmel követem azt is, hogy az egyes kotorékokban él-e vad, vagy pedig üresen árválkodnak, ez a nyomokból jól látszik. Ha látom a szőrmés ragadozók mozgását, jelzem a vadásztársaság tagjainak, akik megpróbálják azokat terítékre hozni. Az elhullott vadak megtalálása esetén él a bevizsgálási kötelezettség.
– Nem találtam mostanában Csegöld határában se elhullott kutyát, se szőrmés ragadozót, de ha találnék, jeleznem kell a vadőrnek, aki az aranysakál vagy róka esetében nejlonzsákban beviszi a tetemet Fehérgyarmatra a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz vizsgálatra – tette hozzá Tarcza Arnold.
agrotrend.hu / SZON