A Kis-Sárréti rétisasok védelme és fészkelési szokásai

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park / Biró István

A rétisasok fészke azért olyan méretes, mert minden évben még nagyobb, még vastagabb ágakkal javítgatják a párok az időjárás okozta károkat. Nemcsak a fészek mérete, hanem a súlya is tekintélyes, így előfordul, hogy letörik alatta az ág.

A Kis-Sárréten költő öt saspár közül három kocsányos tölgyön, kettő idősebb szürke nyáron rakott fészket. Az is gyakran előfordul, hogy az abban az évben költésre használt otthon mellett újabb fészkek is épülnek, így a madarak néha elhagyják a megszokott helyet, és a közelben lévő, úgynevezett váltófészekben költenek.

Sokszor már február elején lerakják az első tojásokat, melyek száma általában kettő, de lehet egy, vagy ritkán három is. Idén a kis-sárréti rétisas-párok fiókái közül ötöt gyűrűztek meg a szakemberek. A kirepült fiatalok távolabbi vidékekre is elkóborolnak, a beállt párok azonban egész évben a fészek közelében tartózkodnak.

A természetvédelem egyik sikertörténetének mondható, hogy az 1970-es évekre 5-10 párra apadt rétisas-állomány mára jelentősen megerősödött. Már 270-300 párra tehető a Magyarországon költő rétisasok száma. Ez a szám télen fölszaporodik az északról érkező, nálunk telelő madarakkal. Az egyik ilyen fontos rétisas-telelőhely éppen a Kis-Sárrét, ahol átlagosan 40-50 példányra tehető a télen itt tartózkodó rétisasok száma.

agrotrend.hu / Körös-Maros Nemzeti Park