A hús szerepe az emberi evolúcióban és táplálkozásban

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában azt fejti ki, hogy a húsfogyasztás milyen szerepet töltött be az emberi evolúcióban. Felhívja továbbá a figyelmet, hogy a húsban szegény étrend milyen táplálkozási kockázatokkal és egészségügyi következményekkel járhat, különösen az olyan veszélyeztetett csoportok, mint a gyermekek, a várandós és szoptató nők, az idősebb felnőttek és a krónikus betegségben szenvedők esetében.

Forrás: pixabay.com

A hús döntő szerepet játszott az emberi evolúcióban, elősegítve az „enkefalizációt”, amely a komplexebb szervezetek esetében lezajló azon folyamatot, melynek eredményeként az evolúció során az agy térfogata megnőtt. A testmérethez képest nagyobb agy kialakulásával egyidejűleg pedig kifejlődött egy komplex, rétegelt és sűrűn összekötött ideghálózat az agyban.

Több mint hárommillió éve az emberek és hominin őseik is a húsra támaszkodnak, támaszkodtak. Anatómiánk, emésztésünk és anyagcserénk más főemlősöktől eltérően fejlődött, ami a húsban gazdag táplálkozáshoz való alkalmazkodásunkat tükrözi. A mindenevők közé sorolt emberi lények egyszerű és nagyon savas gyomorral, megnyúlt, hosszúkás vékonybéllel, valamint csökkent fermentatív kapacitású, redukálódott vakbéllel és vastagbéllel rendelkeznek, ami a magas minőségű, jelentős húsfogyasztással járó étrend preferálására utal.

A hús döntő szerepet játszott az emberi evolúcióban, elősegítve az „enkefalizációt”, a testmérethez képest nagyobb agy kialakulását. A hús azonban még ma is létfontosságú, mivel nagy sűrűségben tartalmaz biológiailag hozzáférhető tápanyagokat, amelyeket a növényi alapú étrend mellett nem könnyű pótolni, és amelyek esetében a világ népességének jelentős részében tápanyaghiányos állapotok alakulhatnak ki. (A témában korábban „Aggasztó tápanyag-hiányosság világszerte – Harvard-Gain tanulmány” címmel írt cikkünket itt érhetik el.) A B12-vitamin, a retinol, a hosszú láncú omega-3 zsírsavak, a vas, a cink és az olyan bioaktív vegyületek, mint például a taurin és a kreatin elsősorban a húsból származnak. A belsőségek különösen gazdagok A- és D-vitaminban, vasban, cinkben, folsavban és kolinban, amelyekből világszerte gyakran hiányállapotok lépnek fel a lakosság körében. A tápanyagtartalmán túl a hús befolyásolja az egyes tápanyagok felszívódását és metobolizmusát a táplálkozási mátrixon belül, így az az élelmiszer-alapú táplálkozási stratégiák sarokkövévé válik, különösen a gabonaféléktől erősen függő régiókban.

A húsfogyasztás elhagyása vagy jelentős csökkentése szükségessé teszi a táplálkozási következmények gondos mérlegelését, különösen az olyan veszélyeztetett csoportok esetében, mint a gyermekek, a várandós és szoptató nők, az idősebb felnőttek és a krónikus betegségben szenvedők esetében és minden jövedelmi szinten. Az evolúciós táplálkozási mintáktól való elszakadás hozzájárulhat a tápanyaghiányos állapotok és különféle betegségek kialakulásához, az állati eredetű élelmiszerekben, kiemelten a húsban szegény étrend gyermekkorban különösen a növekedést és az agy fejlődését befolyásolja. A kisgyermekek kognitív funkciói szempontjából döntő jelentőséggel bíró hús rávilágít az evolúciós ismeretek táplálkozási iránymutatásokba, ajánlásokba való beépítésének fontosságára. Az állati eredetű élelmiszerek pozitív korrelációt mutatnak az idősebb felnőttek olyan alapvető funkcióival is, mint például az izmok, a csontozat és az idegrendszer egészsége, csökkentve az öregedéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatokat.

A globális húsfogyasztás csökkentésére irányuló, környezetvédelmi vagy más okokból tett erőfeszítések esetében a lehetséges előnyöknek és a táplálkozási kockázatoknak egyensúlyban kell lenniük, különösen az olyan régiókban, ahol alacsony mértékű a húsfogyasztás és magas az alultápláltság aránya, mint például a szubszaharai Afrika és Dél-Ázsia. Még a magas jövedelmű országokban is figyelembe kell venni a húsfogyasztás csökkentésének a tápanyagellátottsági-állapotokra gyakorolt hatását, ami különösen fontos a tápanyagdús élelmiszereket igénylő életszakaszokban.

Javasoljuk, hogy olvassák el a témában az Animal Frontiers lapban megjelent, Frédéric Leroy, Nick W Smith, Adegbola T Adesogan, Ty Beal, Lora Iannotti, Paul J Moughan, Neil Mann szerzőktől származó, angol nyelvű, “The role of meat in the human diet: evolutionary aspects and nutritional value“ című dokumentációt.

agrotrend.hu / NAK / Borovka Zsuzsa