45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet

A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (7) bekezdésében, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. § (2) bekezdésében, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 7. § (2) bekezdése tekintetében az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § f) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel, továbbá e bekezdés és az igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

 

1. § A fás szárú energetikai ültetvény telepítéséhez kizárólag az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet követelményeinek megfelelő, engedélyes termelő által előállított, minősített szaporítóanyagot lehet felhasználni.

 

2. § (1) A fás szárú energetikai ültetvényekben engedélyezhető minden erdészeti és energetikai célú fajta, amely az Európai Unió valamely tagállamában és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá valamennyi olyan államban elismert, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, illetve a nemzeti szaporítóanyag-forrás jegyzékben, fajtajegyzékben szerepel, a Közösségi Növényfajta Hivatal nyilvántartásában megtalálható, illetve Magyarországon állami elismerést kapott és e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt alapfajok valamelyikéből levezethető. Sarjaztatásos típusú fás szárú energetikai ültetvény kizárólag nyár, fűz és akác fajokból létesíthető.

(

2) Az R. 2. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolást – kérelemre – nyár és fűz fajok esetében a fajtatulajdonos, akác esetében az Erdészeti Tudományos Intézet adja ki.

 

(3) Az igazolás az R. 2. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakon felül tartalmazza az adott fajra, illetve fajtára vonatkozó ideális termőhelyi adottságok megjelölését, valamint a fajtatulajdonos igazolása esetén a magyarországi használatra vonatkozó felhatalmazást is.

 

(4) Az R. 3. § (4) bekezdése alapján védett természeti területen, valamint a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen fehér akác (Robinia pseudoacacia) telepítése nem engedélyezhető.

 

3. § A művelési ág megváltoztatásának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet szerinti bejelentéséhez csatolni kell a telepítés engedélyezéséről (fennmaradásáról) rendelkező jogerős határozat, illetve megszüntetés esetén a hatósági bizonyítvány hiteles másolatát.

 

4. § Az R. 6. § (1) bekezdése szerinti munkanaplónak tartalmaznia kell:

 

a) a telepítési terv alapján elvégzett munkák bejegyzését,

 

b) az alkalmazott technológia feltüntetését,

 

c) a faanyag letermelésének módját,

 

d) a megszüntetés módját.

 

5. § (1) A fás szárú energetikai ültetvény telepítésének engedélyezése iránt indított eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege tizenegyezer forint, mely magában foglalja az R. 4. § (2) bekezdése szerint a termőhelyi adottságok vizsgálatához szükséges helyszíni szemle, talajmintavétel és laborvizsgálat költségeit is. Amennyiben a talajmintavétel az 5 hektárt meghaladja, a díj összege minden megkezdetett 5 hektár esetében négyezer forinttal emelkedik.

 

(2) A telepítés, illetve a megszüntetés elvégzésének az R. 6. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzése, és a telepítés fennmaradásának az R. 8. § (2) bekezdése szerinti engedélyezése iránt indított eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege kilencezer forint.

 

(3) Amennyiben az ugyanazon kérelmező által azonos időpontban benyújtott több, azonos célra irányuló kérelemben megjelölt ingatlanok egyikének területe sem haladja meg az öt hektárt, az ingatlanok egymással szomszédosak vagy egy dűlőben vannak, a kérelmek után fizetendő igazgatási szolgáltatási díjként az egyébként járó díjak felét kell megfizetni.

 

(4) Az eljárás díját a kérelem benyújtásakor a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve (a továbbiakban: MgSzH) által kiállított számla alapján az MgSzH-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett 2. számú melléklet szerinti előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell megfizetni készpénzben vagy banki átutalással.

 

(5) Az igazgatási szolgáltatási díj az MgSzH bevétele, amelyet az R.-ben, az e rendeletben, valamint külön jogszabályban meghatározott feladataival összefüggésben felmerülő költségeinek fedezésére használhat fel.

 

(6) Az MgSzH döntése ellen az ügyfél által benyújtott jogorvoslati kérelem díja az első fokú eljárás díjának kétszerese. A (4)-(5) bekezdésben foglaltakat a jogorvoslati eljárásban is megfelelően alkalmazni kell. Amennyiben a kérelmező a (3) bekezdésben foglaltak szerint megállapított igazgatási szolgáltatási díjjal érintett valamely kérelemben született döntés ellen fordul jogorvoslatért, a jogorvoslati kérelem díját az első fokú eljárás alapjául szolgáló kérelemre irányadó igazgatási szolgáltatási díj alapulvételével kell kiszámítani.

 

6. § A díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, valamint 31. §-ának (2) és (5)-(7) bekezdésben foglaltakat, a jogorvoslati díj visszatérítésére a 32. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy állami adóhatóság helyett MgSzH-t, illeték helyett díjat kell érteni.

 

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

 

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

 

40. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

[Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően szántó művelési ágban kell nyilvántartani még:]

 

"e) a lágy szárú energianövényekkel energetikai célból hasznosított területet, valamint a sarjaztatásos típusú fás szárú energetikai ültetvényt."

 

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

 

48. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

[Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani még:]

 

"f) a hengeres típusú fás szárú energetikai ültetvényt."

A fás szárú energetikai ültetvényekben engedélyezhető alapfajok

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerveinek előirányzat-felhasználási keretszámlái